Fotó: Thúry György Múzeum/Hohl Zoltán
Egy 19. század végi, Kiskanizsáról származó házi oltár mutatja meg, hogyan fonódott össze a vallásgyakorlat és a mindennapi élet a dél-zalai paraszti háztartásokban. A különleges tárgy nemcsak hitbéli jelentőséggel bírt, hanem a lakások díszeként is generációkon át szolgált.
A nagykanizsai (kiskanizsai) eredetű, 19. század végéről származó házi oltár egy jellegzetes példája annak a tárgyi világnak, amely a vallásos életet a mindennapok részévé tette. A talapzaton álló fakereszt aranyszínű festéssel és csipkézett fémszegéllyel készült, középpontjában porcelán Krisztus-ábrázolással. A kereszt tövében Szűz Mária és Mária Magdolna levehető porcelánszobrai kaptak helyet, mellettük egy bárány figurája jelenik meg, tovább erősítve a szimbolikát.
A tárgy különlegessége, hogy eredetileg óraszerkezetet is tartalmazott: a talapzaton kialakított nyílást később egy szent családot ábrázoló képpel fedték le, míg hátul egy kis ajtó biztosította a hozzáférést a szerkezethez. Az ilyen típusú, zenélő vagy órával ellátott feszületek a 19. század végén terjedtek el a térségben, és „éneklő keresztként” is ismerték őket.
Ezek a házi oltárok rendszerint a tisztaszobában, a sublóton kaptak helyet, a család legbecsesebb tárgyai között. Nemcsak díszítő funkciójuk volt, hanem az egyéni vallásgyakorlás fontos kellékei is voltak: imádkoztak előttük, gyertyát gyújtottak, és különböző vallásos tárgyakat – például rózsafüzért vagy szentképeket – helyeztek el rajtuk.
Az idő múlásával gyakran átalakultak: a sérült szobrokat pótolták, új elemekkel egészítették ki őket.
A most bemutatott tárgy Varga „Csacsa” György egykori kiskanizsai házából került a gyűjteménybe, és 2019-ben gyűjtötték be. Nemcsak egy vallási eszközt, hanem egy letűnőfélben lévő életforma lenyomatát őrzi: azt a világot, ahol a hit, a tárgykultúra és a mindennapi élet szorosan összekapcsolódott.
A házi oltár így nem csupán műtárgy, hanem történet is – a családoké, a közösségé és egy olyan hagyományé, amely generációkon átívelve formálta a dél-zalai otthonok szellemiségét.
Forrás: Thúry György Múzeum/Gyanó Szilvia etnográfus, vallásetnológus
Az új időbeosztás 2026. augusztus 31-ig lesz érvényben és ez az oka!
A motorosok a határtól mintegy 20 kilométerre fekvő Marina kikötőbe tartanak, míg Tótszentmártonban egész nap kulturális és családi programok várják az érdeklődőket.
A szervezők az idén is nagy szeretettel és valódi családi összefogással készültek a rendezvényre, hogy méltó vendéglátásban részesítsék a meghívott énekkarokat és a fellépőket.
A Kossuth-díjas dalszerző–előadóművész közlése szerint az operáción már sikeresen átesett, jelenleg állapota stabil, és otthonában folytatja a felépülést.
A szakember több évtizedes pedagógusi pályafutása során szakmai igényességével, emberségével és tanítványai iránti elkötelezettségével vívta ki kollégái, diákjai és a helyi közösség megbecsülését.
A londoni program egyik legemlékezetesebb állomása a London Eye volt, ahonnan a diákok a brit főváros páratlan panorámáját csodálhatták meg.
Országos különdíjat nyert a Kossuth téri Tagóvoda.
A diákok célja, hogy a döntőben is eredményesen szerepeljenek és méltó módon emlékezzenek meg a mohácsi csata történelmi jelentőségéről, amely a magyar történelem egyik meghatározó fordulópontja.
A fiatal az elmúlt tanévben végzett lelkiismeretes munkájával, kimagasló tanulmányi teljesítményével és példaértékű hozzáállásával vívta ki pedagógusai és diáktársai megbecsülését.
Az író-olvasó találkozó középpontjában a magyar labdarúgás egyik legismertebb és egyben legfájóbb története áll.
Gergő generációjának egyik legkiemelkedőbb hangszeres tehetsége, aki eddigi pályafutása során már számos rangos szakmai elismerést gyűjtött be.
A kirándulás nem csupán egy határon túli tanulmányút volt, hanem valódi közösségi élmény is: közös nevetések, túrák, beszélgetések, megható találkozások és olyan pillanatok sora, amelyekre a diákok valószínűleg még hosszú évek múltán is emlékezni fognak.