Sebő Ferenc öröksége: aki új életet adott a magyar népzenének

Forrás: beatkorszak.hu

Hetvenkilenc éves korában elhunyt Sebő Ferenc Kossuth-díjas előadóművész, népzenekutató, zenetörténész és dalszerző-énekes. A halálhírt az általa alapított Sebő-együttes közölte. A Kulturális és Innovációs Minisztérium saját halottjának tekinti a művészt.

Sebő Ferenc életműve meghatározó jelentőségű a magyar népzenei hagyományok újraélesztésében és továbbadásában. Neve elválaszthatatlan a táncházmozgalomtól, amelynek Halmos Bélával együtt az egyik alapítója volt. Munkássága nemcsak előadóművészként, hanem kutatóként és pedagógusként is kiemelkedő: a népzene gyűjtése, feldolgozása és tanítása egész pályáját végigkísérte.

Szekszárdon született, tanulmányait Székesfehérváron, majd Budapesten folytatta, végül a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett építészmérnöki diplomát. Bár néhány évig a szakmájában dolgozott, már egyetemi évei alatt a zene felé fordult. Halmos Bélával közösen kezdtek zenélni, kezdetben megzenésített versekkel, majd egyre inkább a népzene felé orientálódtak.

A hetvenes évek elején a Bartók Táncegyüttes zenei vezetőjeként már aktívan részt vett a néptánc és népzene újraértelmezésében. A Sebő-együttes klubjai – előbb a Fővárosi Művelődési Házban, majd a Kassák Klubban – a táncházmozgalom bölcsőjévé váltak. Ezek az alkalmak nem csupán koncertek voltak, hanem közösségi események, ahol a résztvevők tanulhatták és együtt élhették meg a hagyományos magyar népzenét és néptáncot. A mozgalom később országossá vált, módszertana pedig 2011-ben felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára.

Sebő Ferenc tevékenysége sokrétű volt: a népzenekutatás, az előadóművészet és a zeneszerzés egymást erősítve jelent meg munkájában. Tanított a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában és a Zeneakadémián, kutatóként dolgozott az MTA Zenetudományi Intézetében, valamint jelentős szerepet vállalt a népzenei ismeretterjesztésben is.

A Magyar Televízióban az ő szerkesztésében kerültek adásba népzenei és régizenei műsorok, emellett olyan ismert produkciókhoz kötődött, mint a Cimbora vagy a Fölszállott a páva, amelynek zsűrielnökeként is tevékenykedett. A Hagyományok Háza szakmai igazgatójaként a hazai népművészeti élet egyik központi intézményének működésében játszott meghatározó szerepet.

Zenei munkássága is rendkívül gazdag: az első Sebő-album 1975-ben jelent meg, amelyet több mint harminc további kiadvány követett. Megzenésítette többek között József Attila, Weöres Sándor és Nagy László verseit, emellett filmzenéket is komponált, és saját népzenei gyűjtéseit is lemezen adta közre.

Életművét számos rangos elismeréssel jutalmazták, köztük Állami Díjjal, Budapestért Díjjal, Prima-díjjal, valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével. 2012-ben Kossuth-díjat kapott, majd a Nemzet Művésze címmel is kitüntették.

Sebő Ferenc munkássága generációk számára tette élővé a magyar népzenei hagyományt. Halálával a hazai kulturális élet egy meghatározó alakja távozott, öröksége azonban tovább él a táncházakban, a színpadokon és a tanítványai munkájában.

Forrás: MNO