Hűség és hazaszeretet napja Lovásziban

(Fotó: Gergely Szilárd)

Megemlékeztek Lovásziban azokról a hősökről, akik 1919-ben a településre bevonuló dél-szláv kádereket elűzték.

A zalai községben Cseresnyés Péter államtitkár, országgyűlési képviselő az akkor történteket a mával állította párhuzamba.

– Napjainkban, amikor a nyílt háborúskodást felváltotta a körmönfont propaganda, a hamisság és a ferdítés intézményesített gyártása; amikor új meg új, vadabbnál vadabb kósza eszmék és kósza emberek pünkösdi királyságai követik egymást a hangos kisebbség által megteremtett médiavilágban, különösen aktuális és igen nagy figyelmet követelő feladat az örökségünk védelme – fogalmazott a politikus. – Ma azt akarják elhitetni velünk: mindezeket a lopakodó folyamatokat elintézhetjük egy legyintéssel, hiszen itt, helyben, a mi józan, két lábbal a szülőföldön álló valóságunkban rend van, a békesség ideje van. De sajnos nem ez a helyzet.

Lovásziban 1919-ben nem hagyott ki a józan éberség, nem hitték az emberek, hogy a nagy háború elmúltával el lehet altatni a védekezésre, a küzdelemre való készséget, tette hozzá.

– Bizonyára jólesett volna így gondolni, megpihenni, de nem így tettek, hanem éberségükkel szolgálták a magyar nemzetet. Lovásziban 102 évvel ezelőtt nem a kötelességszegés, hanem a hősiesség szele fújt. És ennek köszönhetjük, hogy ma magyar névvel, magyar nyelven beszélve, magyar zászló alatt itt állhatunk, és közösen emlékezhetünk – mutatott rá Cseresnyés Péter.

A vasi Kercaszomoron 1920-ban történtek hasonló események, ezek pedig összekötik a falut Lovászival, így a két község most testvértelepülési megállapodást is kötött a megemlékezésen.