Marton István plébános áldotta meg az emléktáblát (Fotó: Zalakocka)
Az 1950 és 1953 között a faluból kitelepítettek tiszteletére emelt emléktáblát avatták fel a hétvégén Molnáriban. A tábla az iskola épületének udvarán kapott helyet a Milleniumi parkban.
Itt áll a Határőr Emlékmű is, hisz mint azt elöljáróban Kósa János, Molnári polgármestere elmondta, szeretnék feltárni a falu gyökereit és a múlt emlékeit egy helyen megmutatni, hisz a településnek gazdag a történelmi múltja.
- Minden történeti korszaknak megvannak a molnári hősei, akikre szeretnénk méltóképpen emlékezni – közölte a polgármester. - A későbbiekben a zsidó deportáltaknak és az 1848-as hősöknek is tervezünk emléket állítani.
A rendezvényen beszédet Cseresnyés Péter, a térség országgyűlési képviselője mondott. - Mind, akik a múlt eseményeit tiszteljük, meghatódva állunk egy ilyen emléktábla előtt - kezdte.
Cseresnyés Péter mondott beszédet, mellette Kósa János és Marton István plébános (Fotó: Zalakocka)
- Olyan korszak áldozataira lehet emlékezni ezzel, mely korszak vezetői azzal hitegették az itt élő embereket, hogy ha majd ők fogják kezükbe a kormánykereket, akkor mindenkinek jobb lesz, igazságosabb életet fognak élni országszerte. Ennek eredménye az lett, hogy 1950 és 1953 között számtalan családot, kiknek nem volt bűnük, illetve mindössze annyi, hogy szorgalmuk eredményeképpen megszerzett vagyonuk lehet, hogy az átlagnál nagyobb volt, el kellett szenvedniük azt a megszégyenítést, hogy elköltöztették őket lakóhelyükről. Olyan táborokba szállították őket, ahol nem emberhez méltó körülmények közt élték, szinte rabszolga módra mindennapjaikat. Nem kíméltek időst, fiatalt, gyermeket, mindenkit vagoníroztak és vittek a Hortobágyra egy álságos eszmerendszer áldozataként és annak megtévesztő gondolataival, hatásaival. Ezt a történelmi kort magunk mögött tudjuk, s egy-egy ilyen emléktáblának az is lehetne a célja, hogy emlékeztessen bennünket arra, hogy ehhez hasonló korszak ne térjen vissza. Egyben tisztelgés is az áldozatok és leszármazottjaik előtt, akik mindezt kénytelen voltak elszenvedni.
A településnek gazdag a történelmi múltja, a helyiek ezt szeretnék megmutatni (Fotó: Zalakocka)
A politikus szerint olyan időket élünk, mikor nem csak a tisztelgés lehet egy ilyen emléktábla állításának a célja, hanem a figyelemfelhívás is arra, hogy nehogy olyan gondolatoknak, beszédeknek, ígéreteknek higgyen a ma embere, amit ezek hirdetői nem tudnak megvalósítani, vagy éppen szélhámos emberek szájából hangzik el.
A továbbiakban Cseresnyés Péter és Kósa János leplezték le az emléktáblát, majd Marton István plébános áldotta meg. Ezután az emlékezők megkoszorúzták a Határőr Emlékművet.
Vörös Istvánné ma is aktívan tevékenykedik az udvarban és a kertben, meghazudtolja korát, a település virágosításában minden évben részt vesz.
Az 1946-os tragédia máig a település történetének egyik legsúlyosabb fejezete.
Szívhez szóló hírt osztott meg a település közösségi oldalán Molnár Péter polgármester.
Dolgoznak a hiba mielőbbi elhárításán, hogy minél hamarabb újra együtt élvezhessük a kültéri élménymedencét.
Szombaton megtartották a farsangi mulatságot Dél-Zala egyik legkisebb, 60 lélekszámú Pördeföldén. A helyi közösség aktivitását dicséri a program.
A rendőrség és a tűzszerészek gyors, szakszerű munkát végeztek.
Átfogó, a Lenti-KerKaland Turisztikai Térség aktív fejlesztésére irányuló projekt egyik elemeként végezték el a fejlesztést.
Világpolitikai és hazai folyamatokról tartott fórumot Nógrádi György.
A kivitelező reményei szerint hamarosan újra biztonságosan birtokba vehetik a szurdokot a túrázók.
Ez alkalommal a pákai katolikus templom orgonájának felújítására gyűjtöttek.
Aktuálpolitika testközelből a Faluházban.
Szombaton tartották a hagyományos a Borbarangolás Dél-Zalában elnevezésű rendezvényt Becsehelyen.