Marton István plébános áldotta meg az emléktáblát (Fotó: Zalakocka)
Az 1950 és 1953 között a faluból kitelepítettek tiszteletére emelt emléktáblát avatták fel a hétvégén Molnáriban. A tábla az iskola épületének udvarán kapott helyet a Milleniumi parkban.
Itt áll a Határőr Emlékmű is, hisz mint azt elöljáróban Kósa János, Molnári polgármestere elmondta, szeretnék feltárni a falu gyökereit és a múlt emlékeit egy helyen megmutatni, hisz a településnek gazdag a történelmi múltja.
- Minden történeti korszaknak megvannak a molnári hősei, akikre szeretnénk méltóképpen emlékezni – közölte a polgármester. - A későbbiekben a zsidó deportáltaknak és az 1848-as hősöknek is tervezünk emléket állítani.
A rendezvényen beszédet Cseresnyés Péter, a térség országgyűlési képviselője mondott. - Mind, akik a múlt eseményeit tiszteljük, meghatódva állunk egy ilyen emléktábla előtt - kezdte.
Cseresnyés Péter mondott beszédet, mellette Kósa János és Marton István plébános (Fotó: Zalakocka)
- Olyan korszak áldozataira lehet emlékezni ezzel, mely korszak vezetői azzal hitegették az itt élő embereket, hogy ha majd ők fogják kezükbe a kormánykereket, akkor mindenkinek jobb lesz, igazságosabb életet fognak élni országszerte. Ennek eredménye az lett, hogy 1950 és 1953 között számtalan családot, kiknek nem volt bűnük, illetve mindössze annyi, hogy szorgalmuk eredményeképpen megszerzett vagyonuk lehet, hogy az átlagnál nagyobb volt, el kellett szenvedniük azt a megszégyenítést, hogy elköltöztették őket lakóhelyükről. Olyan táborokba szállították őket, ahol nem emberhez méltó körülmények közt élték, szinte rabszolga módra mindennapjaikat. Nem kíméltek időst, fiatalt, gyermeket, mindenkit vagoníroztak és vittek a Hortobágyra egy álságos eszmerendszer áldozataként és annak megtévesztő gondolataival, hatásaival. Ezt a történelmi kort magunk mögött tudjuk, s egy-egy ilyen emléktáblának az is lehetne a célja, hogy emlékeztessen bennünket arra, hogy ehhez hasonló korszak ne térjen vissza. Egyben tisztelgés is az áldozatok és leszármazottjaik előtt, akik mindezt kénytelen voltak elszenvedni.
A településnek gazdag a történelmi múltja, a helyiek ezt szeretnék megmutatni (Fotó: Zalakocka)
A politikus szerint olyan időket élünk, mikor nem csak a tisztelgés lehet egy ilyen emléktábla állításának a célja, hanem a figyelemfelhívás is arra, hogy nehogy olyan gondolatoknak, beszédeknek, ígéreteknek higgyen a ma embere, amit ezek hirdetői nem tudnak megvalósítani, vagy éppen szélhámos emberek szájából hangzik el.
A továbbiakban Cseresnyés Péter és Kósa János leplezték le az emléktáblát, majd Marton István plébános áldotta meg. Ezután az emlékezők megkoszorúzták a Határőr Emlékművet.
A „miseút” a település két részét köti össze, az egyik falurészből ezen a járdán át közelítik meg a helyiek a templomot.
Jelentősen javítja a közlekedési feltételeket az újonnan elkészült járda.
A beruházásösztönzési stratégia fókuszában a délnyugati térség.
Több mint 100 millió forintot fordított a miháldi önkormányzat a külterületi utak állagmegóvására, felújítására.
Lassan húsz éve, hogy életre hívták az akkor még borfesztivált Tótszentmártonban.
A Horvát Köztársaság államiságát ünnepelték Semjénházán.
Az Inkey családnak állítottak emléket.
Utoljára Tornyiszentmiklóson szolgált.
A Fidesz-KNDP polgármesterjelöltje kapta a több voksot.
A fejlesztések több száz millió forint értékben valósultak meg.
Csökken a horgászatra szánt tér.