(Fotó forrása: nak.hu)
Megkezdődött a „karácsonyfák” kitermelése a hazai fenyőültetvényeken – tájékoztatott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete. A tévhitekkel ellentétben, a piacra kerülő áruk nem erdők „kiirtásából” erednek, hanem célültetvényekről származnak.
Magyarországon 3000-3500 hektáron folyik kifejezetten karácsonyfa értékesítési célú fenyőtermesztés, ez – ideértve a forgalmazást is – 600-700 családi gazdaságnak ad munkát. Őket is segíthetjük a hazai fenyő választásával.
Hazánkban évente 1,8-2 millió darab karácsonyfa talál gazdára, nem lesz hiány az idei szezonban sem. A választékban továbbra is meghatározók a luc-, az ezüst-, és a nordmann fenyők. Mintegy háromezer hektáron termesztenek fenyőfát,
főleg Vas, Zala, Somogy megyében, de az Északi-középhegységben – a Mátra és a Bükk környékén –, valamint Nógrád megyében is sokan foglalkoznak ezzel a tevékenységgel.
A fák kitermelése jellemzően november második felében kezdődik meg, először a földlabdás fenyőfákkal, amelyet az exportra szánt fák követnek.
A környező országokba, a román és szlovák piacra vegyesen kerülnek a fajták. Importként pedig főleg nordmann fenyő érkezik, a behozatal mennyisége jellemzően 500 ezer darab, de immáron a hazai nordmann-termelés is jelentős. A hazai minőség évről évre jobb, köszönhetően az egységes és jó minőségű szaporítóanyag és termesztéstechnológia használatának.
Jellegzetes illata miatt a lucfenyőt tartjuk a klasszikus értelemben vett karácsonyfának.
Népszerű, de közismert, hogy tűlevelei a meleg lakásokban hamar lehullanak. A másik kedvelt karácsonyfa az ezüstfenyő, ami a „lucfenyő” nemzetség tagja. A sűrű ágrendszerű fát dekoratívvá teszik a kékes-zöldes viaszréteggel bevont tűlevelek, amelyek azonban nagyon szúrósak. Keresletük ezért a gyerekes családok körében valamelyest csökkent. A legnépszerűbb karácsonyfaféle a Kaukázusban őshonos nordmann. Szabályos alakú, tetszetős formájú, lombozata sötétzöld, fényes tűlevelei puhák, 3-4 cm hosszúak, alig-alig hullanak. Meleg lakásokban is hónapokig megmarad, a levelei nem hullanak.
Az élő fenyők mellett a műfenyők egyre bővülő kínálatával is találkozhatunk. Akik műfenyő vásárlása mellett döntenek, azokat többnyire a természet féltése vagy a kényelem szeretete vezérli. Noha a műfenyőnek is megvan a maga piaca, nem árt tudni, hogy a piacra kerülő fenyőfák nem erdők „kiirtásából” erednek, hanem célültetvényekről származnak. A közhiedelemmel ellentétben a műanyag fenyő csak hosszú használat után környezetkímélőbb, mint a hagyományos.
A műfenyők zöme Kínából érkezik, így rendkívül nagy az ökológiai lábnyomuk. Ráadásul a tapasztalatok szerint a vásárlók 5-6 év elteltével leselejtezik ezeket, miközben legalább 20 évig kellene használni egy műfenyőt évről évre ahhoz, hogy valóban környezetkímélőbb alternatíva legyen.
(Forrás: nak.hu)
A Magyar Falu Programban elnyert támogatásból sikerült újabb feladatokat elvégezni a település temetőjében.
Letenye polgármestere szerint az előző városvezetés hibáit akarják számon kérni.
A település önkormányzata több mint 205 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kapott a fejlesztéshez.
A korszerűsítést a Magyar Falu Program támogatásából és az önkormányzat saját forrásaiból valósították meg.
11,5 millió forint vis maior támogatást nyert Dobri önkormányzata.
A találkozón a településvezetők első kézből kaphattak információt Dukai Miklós önkormányzati államtitkártól az önkormányzatokat érintő kérdésekben.
Az elmúlt tíz év átlagához képest kevesebb volt a trófea.
Idén ünnepli fennállásának ötvenedik évfordulóját a borsfai Kisvuk Óvoda.
Indul a Versenyképes Járások Program.
Lépésről-lépésre haladva modernizálták az épületet.