Az ünnepi műsorban közreműködtek a Letenyei Andrássy Gyula Általános Iskola diákjai, a Muragyöngye és Hóvirág mazsorett csoport és a Mura Térsége Tűzoltózenekar (Fotó: Gergely Szilárd)
Letenyén március 15-én délelőtt tartottak koszorúzással egybekötött megemlékezést az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére. Az ünnepi szentmise után a Kossuth-emlékoszlopnál gyűltek össze az emlékezők.
Vida László polgármester köszöntötte az egybegyűlteket és arról beszélt, hogy felelősek vagyunk elődeink, a 48-asok eredményeinek megőrzéséért, kiváltképp akkor, amikor testközelből érezzük a háború hatását, és látjuk annak pusztítását, ahogy látjuk azt is, hogy idegen kultúrák hogyan ostromolnak nemzeti értékeket.
- Felelősek vagyunk olyan új generációt, generációkat felnevelni, akik méltók az örökségükhöz, és Széchényi gondolatának megfelelően ismerik, értik a múltjukat, és jelenüket arra használják, hogy a jövőjükön munkálkodjanak. Hordjuk hát büszkén a kokárdát, osszuk meg a fiatalokkal és a legkisebbekkel a „talpra magyart”, és keressük meg azokat az emlékhelyeket, ahol együtt lehetünk márciusiak saját településünkön!
Ezután ünnepi beszédet Cseresnyés Péter, a térség országgyűlési képviselője mondott. A politikus azzal kezdte, hogy a forradalom és a szabadságharc résztvevőinek is a bátorság és a bátorságban foglalt hazaszeretet volt a mindegyiküket közös nevezőre hozó tulajdonsága.
Cseresnyés Péter: béke, szabadság és egyetértés nélkül nem lehetünk sikeres nemzet (Fotó: Gergely Szilárd)
- Miért is kell felemlíteni a bátorság fogalmát? - kérdezte. - Mi a hasonlóság az akkori bátorság és a ma megnyilvánuló elszánt bátorság között? Erre világít rá például az 1848. március 15-én megfogalmazott 12 pont bevezető sora, amely a legfontosabb követelést fogalmazta meg az akkori kor modern nemzetté való formálásának. És ez a gondolat nemzetünk megmaradásának ma is alapvetését jelenti. Így szól: „Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés”. Alapvető követelmény és alapvető igény, tehát kiindulási alap. Nem véletlen, hogy e hármas kívánság – béke, szabadság és egyetértés – nem a 12 pont egyike, hanem a kiindulási alap volt 1848 márciusában. A nemzeti önrendelkezés alapja. E három nélkül ugyanis, hiába bármi követelés, hiába bármi elvárás, nincs magyar jövő, de magyar jelen sem.
Majd azzal folytatta Cseresnyés Péter, hogy mit jelent mindez ma, 177 éve elteltével?
- Béke, szabadság és egyetértés nélkül nem lehetünk sikeres nemzet. Egy veszélyekkel teli korba léptünk, ahol egyszerre kell megküzdenünk háborúkkal, járványokkal, illegális migrációval, energiaválsággal és meg- megújuló birodalmi beavatkozási kísérletekkel. A jelek azt mutatják: a világ olyan változáson megy keresztül, melyet évtizedek nem láttunk. Több mint három éve tart a háború a keleti szomszédunkban. Az eddigi mérleg katasztrofális. Több tízezer árván maradt gyermek, több százezezer meghalt vagy egy életre megnyomorított katona, több millió otthonából elmenekült ember. A második világháború óta nem volt ilyen pusztítás Európában. Mégis Brüsszel mai urai – a birodalmi központ emberei - még több kínt és még több szenvedést akarnak. Azt akarják, hogy még több fegyvert és még több pénzt küldjünk a háborúba. Sőt, fel akarják gyorsítani Ukrajna uniós csatlakozását. Integrálni akarják a háborút Európa belsejébe. Az Unió, mely egy békeprojektként indult ma térdig áll a háborúban.
A képviselő arról is szólt, hogy mire tanít a magyar történelem bennünket.
- Nincs olyan ideológia, nincs olyan birodalmi érdek, amely számunkra, magyarok számára a háborút igazolná – folytatta. - A mi érdekünk a béke és csakis a béke. De a békéhez önrendelkezés, ha úgy tetszik szabadság kell. A mai időkben különösen fontos emlékeznünk a márciusi ifjak bátorságára, hiszen ahogy akkor ők a nemzet szabadságáért harcoltak, úgy ma is harcolnunk kell az idegen érdekek ellen. Aki hazafi, az ma is harcol a magyar szabadságért.
Az ünnepi műsorban közreműködtek a Letenyei Andrássy Gyula Általános Iskola diákjai, a Muragyöngye és Hóvirág mazsorett csoport és a Mura Térsége Tűzoltózenekar.
Jövő héttől használható.
Egyben turistaszállóként is működik.
Kilencedik alkalommal hirdették meg Kistolmácson a tojásfa díszítést.
A postapartneri pont hétfőtől péntekig, 8 órától 12-ig várja az ügyfeleket.
A napokban elkészült a város Fő terén a húsvéti dekoráció, s itt leplezték le szombaton a vármegye legnagyobb hímes tojását is.
Kálóczi Mátyás a mai napig megbecsült tagja a galamboki közösségnek.
Minden évben valami újabb díszítő elemmel igyekeznek bővíteni az előző évi dekorációt.
A hét 5 napján vehető igénybe a szolgáltatás.
A közelmúltban több településen is tartottak borbírálatot Dél-Zalában.
Lehet mazsolázni, hova költöznének!