1956 hőseire emlékeztek Letenyén

A megemlékezés fáklyás felvonulással és imádsággal zárult (Fotó: Vida László Facebook-oldala/Szakos Mercédesz)

Letenyén is megemlékeztek az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján kedden este. A megemlékezésen elsőként Vida László, Letenye polgármestere szólt.

- Ha bárhol járunk a világban, és megkérdezzük, mit gondolnak rólunk, megannyi jelző közt jó eséllyel elhangzik, hogy makacsok és kitartók vagyunk. Ragaszkodunk ahhoz, ami a miénk, de főleg a szabadságunkhoz, ahhoz, hogy szabad akaratunkból hozzuk meg döntéseinket. Ezt kaptuk örökségül. Örökül hagyták ránk 1956 hősei, akik a 48-asok példáját követve pontokba szedték követeléseiket, majd  ledöntötték Sztálin szobrát, és puskával lőttek tankokra, hogy védjék magukat.

Ők voltak azok, akik kivágták a szovjet mintájú címert a nemzeti színű lobogónkból, s ezzel szimbólummá tették a lyukas zászlót. A függetlenség szimbóluma lett

- mondta Vida László polgármester. Majd arról szólt, hogy 1956. október 23. Letenyén is a diktatúra igájának levetéséről szólt. Tüntetést szerveztek a Kossuth-emlékműhöz, a járási pártbizottság épületénél pedig közel 400 fő követelte a kommunista vezetők leváltását. De Budapesthez is kapcsolódnak egy Letenyéről elszármazott egykori honfitársuk, Somogyi Tibor által.

Cseresnyés Péter: Brüsszel nem akarja lenyelni, hogy a magyarok védik a szuverenitásukat, Európa jövőjét, ami sajnos veszélyben van (Fotó: Vida László Facebook-oldala/Szakos Mercédesz)

Ezután Cseresnyés Péter, a térség országgyűlési képviselője mondott ünnepi beszédet. A politikus szerint mi magyarok rosszul viseljük a kötőféket, vagy zablát, és csak idő kérdése, mikor törünk ki a megkötöttségből. 

- Bennünket még soha egyetlen rossz szándékú megszállónak sem sikerült végleg betörni vagy megszelídíteni - mondta. - A szovjet birodalmi elnyomás megbéklyózott, és meg is nyomorított bennünket. Kirabolta, nincstelenné tette, és nemzedékek munkájának értelmétől fosztotta meg a magyar családokat. Mert a mi országunk erőforrásait, a mi népünk munkáját a nemzeti érdek helyett a birodalom saját szolgálatába akarta állítani. Mert a birodalmak ezt teszik.

A birodalmak erőszakosak, azt szeretik, ha az alárendeltnek tartottak azt csinálják amit a birodalom akar. Ha nem ez van büntetnek, szankcionálnak, beleavatkoznak a folyamatokba. Mint ma Brüsszel, ami nem akarja lenyelni, hogy a magyarok védik a szuverenitásukat, Európa jövőjét, ami sajnos veszélyben van.

És ezt a brüsszeliek még mindig nem ismerték fel, és durcásan a saját érdekeiket is háttérbe szorítva be akarja bizonyítani minden áron az erejüket. Akár saját kárukra is. 

A lyukas zászló szimbólum, a függetlenség szimbóluma (Fotó: Vida László Facebook-oldala/Szakos Mercédesz)

Cseresnyés Péter hangsúlyozta: ma a történelmi folyamatok ismét kiléptek, vagy kilépni készülnek a medrükből. Látjuk a jeleket. Az előttünk álló időszakban nem a vizet, hanem a történelmet kell a normalitás és béke medrében tartanunk. Mert a szomszédunkban háború pusztít. Harmadik éve folyik ez a háború. Egyre véresebb és elkeseredettebb. Ha nem teszünk valamit senki sem tudja, meddig fog tartani.

A beszédeket követően a megemlékezés fáklyás felvonulással, majd a templom előtti téren Böjti Balázs atya közreműködésével imádsággal zárult.