A haza nem kampányszó, hanem sorsközösség

Cseresnyés Péter: a szabadság számunkra nem díszlet, hanem érték. A béke nem kényelmes jelszó, hanem őrzendő kincs (Fotó: Jancsi László)

Letenyén pénteken emlékeztek meg az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 178. évfordulóján. Az ünnepségen megjelenteket Vida László, Letenye polgármestere köszöntötte, majd Cseresnyés Péter, Nagykanizsa és a térség országgyűlési képviselője mondott beszédet.

A politikus azzal kezdte, hogy vannak történelmi pillanatok, amelyek nem öregszenek meg. Az évek múlnak, a nemzedékek váltják egymást, a világ körülöttünk új ruhát ölt, de bizonyos napok jelentése változatlan marad. Március 15-e ilyen nap.

- Nem azért, mert ilyenkor újra felmondjuk a történelemkönyvek jól ismert mondatait, hanem azért, mert ez az ünnep ma is kérdez tőlünk valamit - fogalmazott. - Azt kérdezi: tudjuk-e még, mit jelent szabadnak lenni? Tudjuk-e, mi a béke ára? Tudjuk-e, mit ér a haza?

A márciusi ifjak nem azért lettek halhatatlanok, mert hibátlan emberek voltak. Hanem azért, mert egy döntő órában felnőttek a feladathoz. 

Cseresnyés Péter szerint 1848 egyik legfontosabb üzenete az, hogy a szabadság nem öncél. Függésben lehet vegetálni, de nem lehet jövőt építeni.

Az ünnepi műsorban a Hóvirág Mazsorettcsoport is közreműködött (Fotó: Jancsi László)

- A mi korunk embere hajlamos azt hinni, hogy a béke magától értetődő. Hogy a biztonság alanyi jogon jár. Hogy a stabilitás természetes állapot. A 21. század azonban már többször figyelmeztetett bennünket arra, hogy ez nincs így. 2026-ban is azt látjuk, hogy a világ sok pontján ismét a fegyverek beszélnek. Éppen ezért március 15-én nemcsak a szabadságról kell beszélnünk, hanem a békéről is. Mert

a béke nem a gyengeség jele. Nem a meghunyászkodás neve. Nem azt jelenti, hogy lemondunk magunkról. Ellenkezőleg. A béke csak annak valódi érték, aki tudja, milyen drága a szabadság. És a szabadság és a függetlenség csak annak marad meg, aki készen áll megvédeni.

Majd arról szólt, hogy nemzetünknek a legnagyobb ereje nem pusztán a hősiességben rejlik, hanem a megújulás képességében. Abban, hogy a legnehezebb csapások után is képes volt talpra állni.

- Ebből nekünk ma is erőt kell merítenünk - hangsúlyozta Cseresnyés Péter. - Mert a jelenkor csatái mások ugyan, de a tét ma is ugyanaz: megőrizni önmagunkat egy bizonytalan világban. Nem fegyverrel kell helytállnunk a mindennapokban, hanem józansággal, munkával, emberséggel, mértéktartással és egymás iránti felelősséggel.

Az emlékezők a Kossuth emlékműnél helyezték el a tisztelet koszorúit (Fotó: Jancsi László)

Jelezte, hogy

a szabadság nem a kiabálás, az ordítás lehetősége A hazaszeretet nem gyűlölet. A nemzeti önérzet nem mások lenézése.

- A valódi erő csendesebb ennél. A valódi erő tudja, hogy mit akar megvédeni, és azt is, hogy miért. A 48-as hősök nem tökéletes békében éltek, így nem biztonságos korban döntöttek a nemzetünk előrelépésének lehetőségéről, így vállalták a küzdelmet a bennünket fenyegető, zsaroló külső erők ellen. Nem azért lettek nagyok, mert szerencsések voltak, hanem mert felelősek voltak. Ez a mi örökségünk is.

- Nekünk, akik ma itt összegyűltünk, nem kisebb a feladatunk, mint hogy ezt az örökséget továbbadjuk. Hogy gyermekeink és unokáink ne csak azt lássák, hogyan emlékezünk, hanem azt is, hogyan élünk. Hogy érezzék: a szabadság számunkra nem díszlet, hanem érték. A béke nem kényelmes jelszó, hanem őrzendő kincs. A haza nem kampányszó, hanem sorsközösség. Emlékeztessük magunkat: a

magyar történelem legszebb napjai akkor születnek, amikor van bátorságunk felemelni a fejünket, van bölcsességünk megőrizni a mértéket, és van szívünk egymás felé fordulni.

Az ünnepi műsorban közreműködtek a Letenyei Andrássy Gyula Általános Iskola diákjai és a Hóvirág Mazsorettcsoport. A megemlékezésen koszorúkat helyeztek el a Kossuth emlékműnél.