Forrás: Aktív Kalandor
Két egymást követő évben is zalai útvonal nyerte el az Év Kerékpárútja címet, miközben Dél-Zalában újabb, mintegy 1,4 milliárd forintos kerékpáros infrastruktúra-fejlesztés indul. Az elmúlt évek sikerei jelentős részben a Mura Program keretében megvalósult fejlesztéseknek köszönhetők, amelyek létrejöttében meghatározó szerepet vállalt Cseresnyés Péter, a Fidesz korábbi országgyűlési képviselője, a Mura Program egykori miniszteri biztosa, valamint a Zalaerdő Zrt. is.
Az elmúlt években Dél-Zala és Göcsej egyre markánsabban került fel a hazai kerékpáros turizmus térképére. A folyamat eredményei látványosak: 2025-ben a Murakeresztúr kör, 2026-ban pedig a Szentpéterfölde kör nyerte el – utóbbi holtversenyben – az Év Kerékpárútja címet.
2025-ben a Mura és a Dráva árterei mentén húzódó, mintegy 30 kilométeres Murakeresztúr kör bizonyult a legnépszerűbbnek. A csaknem háromezer szavazattal győztes útvonal kiváló minőségű burkolaton vezeti végig a kerékpárosokat a dél-zalai táj egyik legszebb részén, érintve többek között Murakeresztúrt, Őrtilost, a Zrínyi-Újvárat és a Fesztungot.
Egy évvel később újabb zalai siker született. A Göcsej festői dombjai között húzódó Szentpéterfölde kör – a Rákos-patak menti budapesti kerékpárúttal megosztva – elhódította az Év Kerékpárútja 2026 címet. A 20 kilométeres túraútvonal a göcseji aprófalvak, erdők, tavak és szőlőhegyek világát mutatja be, miközben számos turisztikai látnivalóval és gasztronómiai élménnyel gazdagítja az ide érkezőket.
Cseresnyés Péter Fotó: Gergely Szilárd
A sikerek mögött hosszú évek tudatos fejlesztése áll. A források jelentős része a Mura Program keretében érkezett a térségbe, amelynek miniszteri biztosaként Cseresnyés Péter, a Fidesz korábbi országgyűlési képviselője kulcsszerepet vállalt az aktív turizmus fejlesztésében.
Az egykori miniszteri biztos az állami szereplőkkel, az önkormányzatokkal és a Zalaerdő Zrt.-vel szoros együttműködésben segítette azokat a beruházásokat, amelyek mára országos szinten is elismert kerékpáros és turisztikai hálózatot hoztak létre.
A Zalaerdő Zrt. részéről Rosta Gyula vezérigazgató személyében erős partnerre talált. A társaság elkötelezetten támogatta a közjóléti fejlesztéseket, legyen szó a kisvasúthálózat korszerűsítéséről, Ábel, a legendás gőzmozdony felújításáról vagy éppen a kerékpáros infrastruktúra bővítéséről.
Az elmúlt évtizedben megvalósult fejlesztések révén Dél-Zala ma már egy összetett aktív turisztikai térséggé vált, ahol a kerékpározás, a természetjárás, az erdei vasutak és a vízi turizmus egymást erősítve jelennek meg.
A fejlődés azonban nem áll meg. A „Zala Kétkeréken” projekt keretében csaknem 1,4 milliárd forintból további több mint 25 kilométer hosszban fejlesztik a kerékpáros infrastruktúrát Dél-Zalában.
A beruházás hét határ menti települést – Letenyét, Becsehelyet, Tornyiszentmiklóst, Dobrit, Kerkaszentmihályt, Muraszemenyét és Murarátkát – kapcsol össze, részben új kerékpárutakkal, részben kerékpározható útszakaszok kialakításával.
A fejlesztések az M70-es autóút teljes zalai szakasza mentén valósulnak meg.
Letenyén közel 5,8 kilométernyi új vagy megújuló kerékpáros szakasz épül több mint 523 millió forintos értékben. Muraszemenyén több mint 7,4 kilométeres hálózat készül, Tornyiszentmiklóson pedig 3,6 kilométernyi fejlesztés részeként új kerékpáros híd is épül.
Dobriban két új híd és több mint 2,5 kilométer hosszú kerékpáros infrastruktúra létesül, Murarátkán közel két kilométeren javulnak a feltételek, Becsehelynél pedig megújul a 7-es főút melletti kerékpárút. Kerkaszentmihály térségében szintén több mint 2,6 kilométernyi kerékpározható útvonalat alakítanak ki.
A fejlesztések nem csupán a turizmust szolgálják. A biztonságos kerékpáros közlekedés a helyi lakosok számára is új lehetőségeket teremt, miközben a térség egyre szorosabban kapcsolódhat a nemzetközi kerékpáros útvonalakhoz.
A két egymást követő Év Kerékpárútja-cím azt bizonyítja, hogy a Mura Program keretében évekkel ezelőtt elindított fejlesztések mára beértek. Az egykori elképzelésekből országosan elismert turisztikai attrakciók születtek, amelyek tovább erősíthetik Dél-Zala és Göcsej vonzerejét a természetjárók és a kerékpáros turisták körében.
Nézze meg a hangulatos képeket a közösségi ünnepről!
A fejlesztés a Magyar Falu Program támogatásával valósulhatott meg.
A falunap nemcsak a helyieknek és a Nagybakónakról elszármazottaknak adott lehetőséget a találkozásra, hanem a környékbeli látogatók számára is tartalmas kikapcsolódást kínált.
Saját forrásból finanszírozott fejlesztésekkel igyekszik elviselhetőbbé tenni a nyári hőséget a határ menti kisváros önkormányzata.
A jégfüge nemcsak különleges növekedésével hívta fel magára a figyelmet, hanem kiváló fagytűrésével, korai érésével és bő termőképességével is kiemelkedik a fügefajták közül.
Petriventén a mai naptól elindultak a Fénykereszt felállításának földmunkái, a hosszú előkészítést pedig egy közel kétmillió forintos, önkéntes gyűjtés tette lehetővé.
A Bázakerettyei Strandfürdő játékos bejelentése szerint július 11-én egy barátságos UFO-lény bukkanhat fel a strandon, s aki lefotózza magát vele, értékes nyereményekért versenyezhet.
A szervezők célja, hogy a falunap ne csupán találkozási pont legyen a helyiek és az elszármazottak számára, hanem egy olyan közösségi élmény is, amely a környék látogatóit is bevonzza.
Cseresnyés Péter közreműködésével mintegy 30 millió forintos forrásból sikerült felújítani az épületet, korszerűsíteni a belső tereket és teljesen lecserélni a korábbi berendezéseket. Az eredmény egy modern, igényes falusi kisbolt lett.
A szervezők a családokra is gondoltak: a délután folyamán népi játszótér, kézműves vásár, pónilovaglás, holland hajfonás, légvár, egészségsátor, tűzoltóbemutató és arcfestés várta a látogatókat.
A rendezvény ismét bebizonyította, hogy az összetartozás és a hagyományok ápolása továbbra is meghatározó érték a dél-zalai települések életében.
Szeretnék megmenteni a közel háromszáz éves nagybakónaki templomot.