Egymilliárd forint, megszámlálhatatlan terv: vajon mire lesz elég a zalai mintaprogram?

Fotó: Katasztrófavédelem

Utak, csatornák, ivóvízhálózat, óvoda, iskola, bölcsőde, egészségház, napelemek és tűzoltóeszközök: hosszú kívánságlistával készülnek a zalakarosi mikrotérség települései a Szent István Vidékfejlesztési Programra. Az egymilliárd forintos keret első hallásra jelentősnek tűnik, ám több falu között elosztva, ilyen léptékű beruházások mellett gyorsan elfogyhat. Ráadásul egyelőre az sem világos, milyen szabályok alapján és mekkora összeghez juthatnak az egyes települések.

Félbemaradt csapadékvíz-elvezetési beruházást fejeznének be, utakat és középületeket korszerűsítenének, napelemeket telepítenének, minibölcsődét építenének, megújítanák az ivóvízhálózatot, és még az önkéntes tűzoltók felszerelését is fejlesztenék a zalakarosi mikrotérség falvai.

A tervek impozánsak, a rendelkezésre álló forrás azonban véges. A Szent István Vidékfejlesztési Program zalai mintaprojektjére egymilliárd forint jutna, amelyen több településnek kell osztoznia. Egyelőre nem ismert, hogy a keretet milyen arányban osztják fel, mely beruházások támogathatók, és szükség lesz-e önkormányzati önerőre.

Az MTI által megkérdezett polgármesterek üdvözölték a lehetőséget, de nyilatkozataikból az is kiderült: az elképzelések véglegesítéséhez komoly egyeztetésekre és kompromisszumokra lesz szükség.

Galambokon már egy félbemaradt beruházás is várja a pénzt

A mintegy 1400 lakosú Galambok polgármesterét váratlanul érte a hír, hogy a település is részesülhet a mikrotérségi támogatásból.

Szabó Tamás független polgármester elmondta, hogy igyekeznek előre tervezni és megfelelően előkészíteni a beruházásokat. Arra azonban ő is felhívta a figyelmet, hogy a közös keret felhasználásáról a településeknek egymással kell megállapodniuk. Ez minden bizonnyal azt is jelenti majd, hogy egyes önkormányzatoknak engedniük kell saját terveikből.

Galambokon az egyik legsürgetőbb feladat a csapadékvíz-elvezetési beruházás befejezése. A munkálatok a kivitelező csődje miatt maradtak félbe, így a településen már megkezdett, de lezáratlan fejlesztés várja a folytatást.

A község szeretné megerősíteni a halastavát is, amely a hat évvel ezelőtti gátszakadás következtében szinte teljesen kiszáradt. Ezenfelül helyrehoznák a belterületi és külterületi utakat, korszerűsítenék az egészségházat, az önkormányzati épületekre pedig napelemeket telepítenének.

Már ez az egyetlen települési lista is több, költséges beruházást tartalmaz. Kérdéses tehát, hogy a Galamboknak jutó összegből hány elképzelést lehet majd ténylegesen megvalósítani.

Miháldon bölcsődét építenének és újranyitnák a főzőkonyhát

A csaknem nyolcszáz lakosú Miháld polgármestere, Bakonyi Kornél elmondta: a község tervei között szerepel az óvoda, az iskola és a művelődési ház korszerűsítése, valamint a főzőkonyha újbóli megnyitása. Emellett egy 8–10 férőhelyes minibölcsődét is építenének.

A jelenleg négyosztályos iskolát ismét nyolcosztályossá fejlesztenék, mert a polgármester szerint erre jelentős igény mutatkozik a térségben. Mindezeken felül a belterületi utak, a csatornázás és a szennyvízkezelés fejlesztését is szükségesnek tartják.

Az önkéntes tűzoltók eszközparkját szintén bővítenék. A miháldi egység nemcsak a helyi lakosságot szolgálja, hanem több környező településen is gyors segítséget tud nyújtani.

A tervek mindegyike indokolható, összességük azonban olyan nagyságrendű forrást igényelhet, amely könnyen meghaladhatja egy kisebb település részesedését a közös keretből. Az is kérdés, hogy például egy bölcsőde vagy a nyolcosztályos iskola működtetésének hosszú távú költségeit miből finanszíroznák.

Nagyrada még hivatalos értesítést sem kapott

A nagyradai polgármester már jóval óvatosabban fogalmazott. Tulok Ferenc jelezte, hogy a mintegy ötszáz lakosú település hivatalosan még nem kapott értesítést a programban való részvételéről.

Egyelőre azt sem tudják, milyen elvek alapján osztják majd el az egymilliárd forintos keretet. Éppen ezért Nagyrada még nem tekinti biztosan elkölthető forrásnak a bejelentett összeget.

A település egyik legsúlyosabb problémája az elöregedett ivóvízhálózat, amelynek korszerűsítése nemcsak Nagyrada, hanem a környező falvak számára is fontos lenne. Egy ilyen beruházás azonban önmagában is jelentős költséggel járhat.

A régi önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése ugyancsak régóta napirenden van. A polgármester azt is szeretné tisztázni, hogy a már megkezdett templomfelújítás befejezése beleférhet-e a mikrotérségi programba.

A nagyradai példa mutatja meg talán a legjobban, mennyi nyitott kérdés maradt. A települések már sorolják a beruházásokat, miközben nem ismertek pontosan a részvétel, az elszámolás és a forráselosztás feltételei.

Zalamerenyén a rezsiköltségeket csökkentenék

Az alig 220 lakosú Zalamerenye sem szenved hiányt fejlesztési elképzelésekben. Könczöl-Takács Helga polgármester elmondta: a faluban nincs vezetékes földgáz, ezért az ingatlanok jelentős részében fával vagy villamos energiával fűtenek. Az önkormányzati épületek szigetelése és napelemekkel történő felszerelése csökkenthetné a fenntartási költségeket.

A községben az utak és járdák állapotán is javítani kellene, valamint egy közösségi kemencét is szeretnének építeni.

Zalamerenye esetében különösen fontos lehet a beruházások későbbi fenntarthatósága. A napelemek és az energetikai korszerűsítés hosszabb távon valóban megtakarítást eredményezhet, míg más fejlesztések újabb üzemeltetési és karbantartási költségeket hozhatnak egy nagyon kis lélekszámú önkormányzat számára.

Sok település, egyetlen közös keret

Az egymilliárd forint jelentős összeg, de a felsorolt igények nagyságához képest már korántsem tűnik kimeríthetetlennek. Egy ivóvízhálózat rekonstrukciója, egy intézmény teljes energetikai korszerűsítése vagy egy új bölcsőde megépítése önmagában is százmilliós nagyságrendű lehet.

Ehhez társulnak a csapadékvíz-elvezetési, útépítési, szennyvízkezelési, egészségügyi és közösségi beruházások. Ha minden érintett település hasonlóan hosszú listával érkezik az egyeztetésre, hamar kiderülhet, hogy a keret csak a tervek töredékére elegendő.

A legfontosabb kérdésekre egyelőre nincs egyértelmű válasz:

• pontosan mely települések részesülhetnek a forrásból;

• milyen arányban osztják el az egymilliárd forintot;

• mely beruházástípusok támogathatók;

• szükség lesz-e önerőre;

• mikor indulhatnak el a fejlesztések;

• és ki viseli majd az új vagy korszerűsített intézmények működtetésének költségeit.

Előbb rangsorolni kell a terveket

A mintaprogram akkor hozhat kézzelfogható eredményt, ha a pénzt nem aprózzák el túl sok, egymástól független fejlesztés között. A térség egészét szolgáló beruházások – például az ivóvízhálózat, a csapadékvíz-elvezetés vagy az önkéntes tűzoltók fejlesztése – több település számára is közvetlen előnyt jelenthetnek.

Ehhez azonban a polgármestereknek el kell dönteniük, melyek a valóban sürgős és térségi jelentőségű feladatok, illetve mely tervek várhatnak egy későbbi pályázatra. Az egyeztetés során óhatatlanul lesznek olyan települések, amelyek a vártnál kisebb összeghez jutnak, vagy egyes elképzeléseikről teljesen le kell mondaniuk.

MTI/MH