(Fotó: MTI/AP/Xinhua News Agency/Zhang Yuwei)
Oltóanyaggyárat épít fel a szomszédunkban a Sinopharm.
Letették a kínai Sinopharm koronavírus elleni oltóanyagának előállítására alkalmas vakcinagyár alapkövét csütörtökön a Belgrádhoz tartozó Zimonyban (Zemun), a tervek szerint
az üzem 2022 márciusában kezdheti meg működését.
A 30 millió euró értékű beruházás Szerbia, Kína és az Egyesült Arab Emírségek együttműködésével valósul meg, és a várakozások szerint havi hárommillió adag vakcina előállítására lesz alkalmas.
Az alapkőletételkor Aleksandar Vučić szerb államfő kiemelte: büszke arra, hogy országa az egész világot érintő probléma megoldásában vesz részt partnereivel együtt, a gyár pedig nemcsak Szerbia, hanem egész Európa lakosságának gyárt majd oltóanyagot.
Szerbiában júniusban kezdték el az orosz Szputnyik V koronavírus elleni vakcina előállítását.
A nyugat-balkáni ország jó kapcsolatokat ápol Kínával és Oroszországgal, így Belgrád nagy mennyiségben vásárolt oltóanyagot keleti partnereitől, amivel az oltási kampány elején jelentős sikereket ért el. Szerbiában a kínai és az orosz védőoltás mellett a Pfizer/BioNTech, valamint az AstraZeneca vakcinája érhető el, és a bejelentések szerint októbertől a Moderna által gyártott védőoltás is rendelkezésre áll. A kezdeti lendület után azonban az oltakozási kedv jelentősen csökkent az országban, ahol a nagykorú lakosság alig felét oltották eddig be.
A hivatalos adatok szerint a koronavírus-járvány kitörése óta 794 528-an fertőződtek meg, és 7445-en haltak bele a betegségbe.
(Forrás: vg.hu)
Vagy korlátozzák a gázfogyasztást, vagy méregdrágán szerzik be a hiányzó energiát. Európa ezzel a veszéllyel nézhet szembe a télen.
A hivatalos nyugalom mellett komoly intézkedések jöttek
Magyar Helsinki Bizottság: a gyanú önmagában nem indokolja a letartóztatást és a vezetőszár, a bilincs használatát.
Kemény kérdést tettek fel a Patrióták, akik szerint 164 hivatalban lévő EP-képviselő újraindulását akadályozná meg 2029-ben, ha a magyar szabályok az Európai Parlamentre is vonatkoznának.
Mindenhez pénz kell, de a háború az különösen nagyon sokba kerül
Kevés a gáz a tél előtt
A balti-tengeri exklávé fontos orosz katonai támaszpont: flottakötelékeknek ad otthont, és nukleáris robbanófej hordozására alkalmas Iszkander rakétákat is telepítettek oda.
A komplexum több mint 300 szakembernek ad munkát.
Az Ukrajna elleni háború kitörése után segítséget, szállást, gondoskodást és emberi támogatást igyekezett nyújtani az érkezőknek az apátság.
A pápai audiencia nem egy lakossági fórum és nem is egy turisztikai attrakció – ezt a világ vezetői kivétel nélkül tudják. Magyar Péternek azonban láthatóan fogalma sem volt arról, hova érkezett, vagy egyszerűen szándékosan rúgta fel az évszázados íratlan
Brit katonák Nyugat-Ukrajnában. Repüléstilalmi övezet az oroszokkal szemben. Közvetlenebb európai beavatkozás a háborúba. Néhány éve ezek még nehezen elképzelhető forgatókönyvek lettek volna. Alexander Mercouris brit politikai kommentátor szerint azonban
Robert Fico attól tart, hogy egyes európai vezetők közvetlen háborúba sodorják a kontinenst Oroszországgal. A szlovák miniszterelnök nem akarja, hogy országa ebben részt vegyen.
„Valódi nehézségeket” kell elviselnie Európának a télen, miközben fenn kell tartani az Oroszországra gyakorolt nyomást – erről beszélt Jonathan Powell, a brit miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadója Kijevben.
2026. október 17. - Kanizsa
2026. október 15. - Kanizsa
2026. október 15. - Kék hírek
2026. október 14. - Kék hírek
2026. október 13. - Hazai
2026. október 08. - Kanizsa
2026. október 08. - Kanizsa
2026. október 08. - Kék hírek
2026. október 05. - Kanizsa