Merényletet követtek el Abe Shinzo volt japán miniszterelnök ellen egy választási kampányesemény közben Nara városában – jelentette pénteken a helyi média.
A helyi média szerint a volt kormányfő nem mutatott életjeleket, Macuno Hirokazu, a japán kormány főtitkára pedig később arról tájékoztatott, hogy egyelőre nem tudnak biztosat az állapotáról.
A média korábban a kormányzó Liberális Demokrata Pártra (LDP) hivatkozva arról számolt be, hogy Abe Shinzo a támadás után eszméletlen volt és a nyakán vérzett.
A Kyodo japán hírügynökség szerint Abét hátulról lőtték le. A rendőrség őrizetbe vett egy 40 év körüli férfit, a feltételezett elkövetőt, a hatóságok pedig lefoglaltak egy fegyvert is.
A volt miniszterelnökre délelőtt, helyi idő szerint fél tizenkettő körül lőttek rá Narában. A 67 éves volt kormányfő éppen beszédet mondott a vasárnapi szenátusi választások kampányrendezvényén, amikor lövések dördültek el. Egy az NHK japán közszolgálati televíziónak nyilatkozó szemtanú azt mondta, az első lövést sokan játéknak gondolták, Abe a második lövésnél esett össze, ekkor már szikrát és füstöt is lehetett látni.
Az LDP egyik forrása a japán Jiji hírügynökségnek azt mondta, a volt kormányfő a nyakánál vérzett.
Az NHK és a Kyodo egyaránt arról számolt be, hogy Abét légi úton kórházba szállították, és úgy tűnt, hogy leállt a szíve- és a légzése – ez a Japánban használt kifejezés az életjelek hiányát jelzi, és általában megelőzi a hivatalos halotti bizonyítvány kiadását.
Abe volt Japán leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke. 2006-ban egy évig volt hivatalban, majd 2012-től 2020-ig, amikor egészségügyi okokból lemondásra kényszerült.
Japánban vannak a világ legszigorúbb fegyvertartási törvényei, és a 125 millió lakosú országban rendkívül alacsony az ilyen fegyverek által okozott halálesetek éves száma.
A fegyvertartási engedély megszerzése hosszú és bonyolult folyamat, még a japán állampolgárok számára is, akiknek először egy lövészegyesület ajánlását kell megszerezniük, majd szigorú rendőrségi ellenőrzésen kell átesniük.
(Forrás: hirado.hu)
Vagy korlátozzák a gázfogyasztást, vagy méregdrágán szerzik be a hiányzó energiát. Európa ezzel a veszéllyel nézhet szembe a télen.
A hivatalos nyugalom mellett komoly intézkedések jöttek
Magyar Helsinki Bizottság: a gyanú önmagában nem indokolja a letartóztatást és a vezetőszár, a bilincs használatát.
Kemény kérdést tettek fel a Patrióták, akik szerint 164 hivatalban lévő EP-képviselő újraindulását akadályozná meg 2029-ben, ha a magyar szabályok az Európai Parlamentre is vonatkoznának.
Mindenhez pénz kell, de a háború az különösen nagyon sokba kerül
Kevés a gáz a tél előtt
A balti-tengeri exklávé fontos orosz katonai támaszpont: flottakötelékeknek ad otthont, és nukleáris robbanófej hordozására alkalmas Iszkander rakétákat is telepítettek oda.
A komplexum több mint 300 szakembernek ad munkát.
Az Ukrajna elleni háború kitörése után segítséget, szállást, gondoskodást és emberi támogatást igyekezett nyújtani az érkezőknek az apátság.
A pápai audiencia nem egy lakossági fórum és nem is egy turisztikai attrakció – ezt a világ vezetői kivétel nélkül tudják. Magyar Péternek azonban láthatóan fogalma sem volt arról, hova érkezett, vagy egyszerűen szándékosan rúgta fel az évszázados íratlan
Brit katonák Nyugat-Ukrajnában. Repüléstilalmi övezet az oroszokkal szemben. Közvetlenebb európai beavatkozás a háborúba. Néhány éve ezek még nehezen elképzelhető forgatókönyvek lettek volna. Alexander Mercouris brit politikai kommentátor szerint azonban
Robert Fico attól tart, hogy egyes európai vezetők közvetlen háborúba sodorják a kontinenst Oroszországgal. A szlovák miniszterelnök nem akarja, hogy országa ebben részt vegyen.
„Valódi nehézségeket” kell elviselnie Európának a télen, miközben fenn kell tartani az Oroszországra gyakorolt nyomást – erről beszélt Jonathan Powell, a brit miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadója Kijevben.