Március 10., a székely szabadság napja

A székely lobogó azt üzeni: Székelyföld él és élni akar! (Forrás: Pixabay)

A székely szabadság napja a székelység összetartozásának és szabadságtörekvéseinek kiemelt emléknapja, amelyet a Székely Nemzeti Tanács 2012. január 6-i határozata alapján minden évben március 10-én tartanak meg.

Az emléknap történelmi háttere 1854. március 10-ére nyúlik vissza, amikor a marosvásárhelyi Postaréten kivégezték a Makk-féle összeesküvés három székely vértanúját:

• Bágyi Török János, kollégiumi tanár
• Martonosi Gálffy Mihály, ügyvéd
• Nagyváradi Horváth Károly, földbirtokos

Ők a szabadságharc bukása után is a magyar nemzeti függetlenség ügyét szolgálták. Az összeesküvés célja az volt, hogy újra fellobbantsák az 1848–49-es forradalom és szabadságharc lángját.

Emléküket őrzi a marosvásárhelyi Székely vértanúk emlékműve, amely egy hat méter magas, porosz gránitból készült obeliszk. Északi oldalán fekvő, nyíltól sebzett oroszlán domborműve látható, amely mellső lábai között zászlót tart, alatta két keresztezett kardon a magyar címer helyezkedik el.

Az emlékmű a székely hűség, bátorság és kitartás jelképévé vált.

Március 10-én Marosvásárhelyen tartanak központi megemlékezést és felvonulást, amelyre Erdély szinte minden magyarlakta településéről érkeznek résztvevők. Ezzel egy időben Magyarország több városában is szolidaritási megmozdulásokra kerül sor, köztük a legnagyobb esemény a budapesti Hősök terén zajlik.

A székely szabadság napja nem puszta múltidézés, hanem a székelység jelenkori autonómiatörekvéseinek és összetartozásának ünnepe.

Üzenete világos: Székelyföld él és élni akar.