Forrás: Facebook/Gulyás Virág kimondja
Miközben Magyarországon heves viták kísérték az iskolai mobiltelefon-használat korlátozását, a világ több pontján ennél jóval szigorúbb intézkedések születnek a fiatalok védelmében. Ausztrália és Franciaország példája új megvilágításba helyezi a hazai döntést – írja közösségi oldalán Gulyás Virág újságíró.
Tavaly szinte egyik napról a másikra országos vitatémává vált, hogy 2024-től korlátozzák a mobiltelefonok használatát az iskolákban. A kormány döntését sokan támadták, különösen a fiatalabb generációk körében, ahol többen úgy érezték: az intézkedés a kommunikáció, az önkifejezés és a szabadság korlátozását jelenti. A kritika gyorsan politikai élűvé vált, és az oktatáspolitikai szempontok helyett gyakran maga a döntéshozó személye került a középpontba.
Pedig az intézkedés szakmai indoklása világos volt: az iskolának elsősorban a tanulás terepének kell maradnia. A mobiltelefonok jelenléte bizonyítottan rontja a koncentrációt, növeli a figyelemzavarokat, és nem ritkán konfliktusforrássá válik diákok között. Ennek ellenére sokan autoriter lépésként értékelték a döntést, sőt, voltak, akik „diktatúrát” emlegettek.
Érdemes azonban kitekinteni Magyarország határain túlra.
Ausztrália nemrég világszerte elsőként döntött úgy, hogy a 16 év alattiak számára teljes körűen betiltja a közösségi média használatát. Az intézkedés nemcsak az iskolákra vonatkozik, hanem az élet minden területére: a Facebooktól a TikTokon át a YouTube-ig minden nagy platform érintett. A fiatalok fiókjait törlik vagy letiltják, a szolgáltatók számára pedig kötelezővé tették a korhatár-ellenőrzést, komoly pénzbírságok terhe mellett.
Az ausztrál döntés indokai egyértelműek: a fiatalok mentális egészségének védelme, az algoritmusok káros hatásainak visszaszorítása és a digitális függőség csökkentése. A nemzetközi kutatások egyre inkább alátámasztják, hogy a közösségi média túlzott használata összefügg a szorongás, a depresszió és az önértékelési zavarok terjedésével a fiatalok körében. Mindez nem politikai, hanem közegészségügyi kérdéssé vált.
Természetesen Ausztráliában sem maradt el az ellenállás. Jogvédő szervezetek és technológiai cégek szerint sérülnek a fiatalok jogai, korlátozódik az információhoz való hozzáférésük, és csorbul a kommunikáció szabadsága. Hasonló érvek hangzottak el Magyarországon is – csak éppen jóval enyhébb szabályozás kapcsán.
Európában szintén erősödik ez az irány.
Franciaországban nyíltan napirenden van a közösségi média használatának korlátozása 15 év alatt, sőt egyes javaslatok digitális „kijárási tilalomról” és éjszakai tiltásról is szólnak. A cél itt sem más, mint a fiatalok védelme egy olyan digitális környezettől, amelyet elsősorban nem az ő érdekeik mentén alakítottak ki.
Mindezek fényében a magyarországi vita új perspektívába kerül. Ami itthon sokak szemében túlzásnak tűnt, az nemzetközi összevetésben inkább óvatos, fokozatos lépésnek látszik. Az iskolai mobiltilalom nem a teljes digitális jelenlét felszámolását célozza, csupán azt, hogy az oktatás ideje alatt a tanulás élvezzen elsőbbséget.
A kérdés így már nem az, hogy szükség van-e hasonló intézkedésekre, hanem az, hogy a társadalom mikor és milyen formában ismeri fel: a digitális szabadság nem lehet fontosabb a gyerekek mentális egészségénél és fejlődésénél. A világ számos pontján erre a kérdésre már megszületett a válasz.
Forrás: Facebook/Gulyás Virág kimondja
-Zala vármegyéből szervezték meg annak a magyar egyetemi delegációnak a kínai útját, amely november 13-án Wuhanban vett részt egy rangos nemzetközi felsőoktatási találkozón. A Közös Jövő Kínai–Magyar–Európai Gazdasági Egyesület munkájának köszönhetően a k
Mindössze 15 éves, de már nemzetközi tudományos versenyeken bizonyította tehetségét. Ivánka Laura a rangos Stockholm Junior Water Prize versenyen Diploma of Excellence elismerést kapott, amelyet Viktória svéd koronahercegnőtől vehetett át.
Orbán Viktor ENSZ-főtitkári indulását szorgalmazza Donald Trump kormányzata a Wall Street Journal értesülése szerint. Washington azzal számol, hogy Oroszország és Kína is támogathatná a volt magyar miniszterelnököt.
Üzletek ezreit támadták meg, boltokat fosztottak ki, középületeket gyújtottak fel Franciaországban.
A lábadozó XIV. Leó pápát Snoopyval együtt ábrázoló képek terjedésére hívta fel a figyelmet Horváth Árpád torontói jezsuita lelkipásztor.
A gender veszélyeiről beszél Hal Melinda szakpszichológus.
Kizárólag természetes folyamatok állnak a magyarországi szárasságok mögött?
Tüdőrák végett kellett megműteni XIV. Leó pápát.
Vagy korlátozzák a gázfogyasztást, vagy méregdrágán szerzik be a hiányzó energiát. Európa ezzel a veszéllyel nézhet szembe a télen.
A hivatalos nyugalom mellett komoly intézkedések jöttek
Magyar Helsinki Bizottság: a gyanú önmagában nem indokolja a letartóztatást és a vezetőszár, a bilincs használatát.
Kemény kérdést tettek fel a Patrióták, akik szerint 164 hivatalban lévő EP-képviselő újraindulását akadályozná meg 2029-ben, ha a magyar szabályok az Európai Parlamentre is vonatkoznának.
Mindenhez pénz kell, de a háború az különösen nagyon sokba kerül
Kevés a gáz a tél előtt
A balti-tengeri exklávé fontos orosz katonai támaszpont: flottakötelékeknek ad otthont, és nukleáris robbanófej hordozására alkalmas Iszkander rakétákat is telepítettek oda.