Az ominózus cikk az Euronews honlapján Forrás: Zalakocka
Rendhagyó, egyszersmind ijesztő közvélemény-kutatást indított az Euronews: a nemzetközi hírtelevízió honlapján és felületein arra keresi a választ, hogy az európai polgárok készen állnának-e harcolni az Európai Unió határaiért, ha közvetlen katonai konfliktus alakulna ki. A kérdés nem elméleti: a szerkesztőség szerint Európa olyan biztonságpolitikai korszakhatárhoz érkezett, amelyre a második világháború óta nem volt példa.
A felmérés címe sem hagy teret a mellébeszélésnek:
„Készen álltok harcolni Európa határaiért?”
Az Euronews szerint a háború kockázata hamarabb válhat valósággá, mint azt sokan gondolnák. December 11-én Mark Rutte, a NATO frissen kinevezett főtitkára Németországban tartott beszédében arra figyelmeztetett: Oroszország nemcsak Ukrajna ellen folytat háborút, hanem egyre nyíltabban Európa ellen is.
„Fel kell készülnünk arra a háború mértékére, amelyet nagyszüleink vagy dédnagyszüleink éltek át” – fogalmazott Rutte.
A NATO tavaly júniusban, a hágai csúcstalálkozón megállapodott abban, hogy 2035-re a tagállamok a GDP-jük 5 százalékát védelmi kiadásokra fordítják, ami példátlan fegyverkezési és hadsereg-fejlesztési ütemet vetít előre.
Az Európai Unió az elmúlt hónapokban több olyan intézkedést is bevezetett, amelyek egyértelműen a katonai felkészülést szolgálják. Ilyen a „Katonai Schengen” terve, amely a csapatok és haditechnikai eszközök gyors, bürokráciamentes mozgatását tenné lehetővé a tagállamok között, valamint a SAFE program, amely közös európai fegyvergyártást és beszerzést támogat EU-s hitelekkel.
December 11-én az EU egy újabb, erőteljes lépést tett: határozatlan időre mozgósította a 210 milliárd eurónyi befagyasztott orosz vagyont, amelynek döntő része a belga Euroclear rendszerében található. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint ez világos üzenet Moszkvának: amíg az agresszió folytatódik, Oroszország költségei tovább nőnek.
Az Euronews szerint a biztonságpolitikai döntések csak a történet egyik felét jelentik. A másik – talán legfontosabb – kérdés az, hogy maguk az európai polgárok hogyan viszonyulnak egy esetleges háborúhoz.
A szavazás arra keresi a választ, hogy:
harcolnának-e az emberek az EU határainak védelmében,
mennyire érzik reálisnak egy európai háború kitörését,
és mennyire tartják felkészültnek saját országukat és az Uniót.
A voksolás névtelen, mindössze néhány másodpercet vesz igénybe, az eredményeket pedig az Euronews egész Európára kiterjedő tudósításaiban – cikkekben, videókban és hírlevelekben – használják fel. A szerkesztőség szerint a válaszok segítenek megérteni, hogyan látják az európaiak saját szerepüket a kontinens védelmében 2030-ig előretekintve.
A kérdés, amelyet az Euronews feltesz, túlmutat a politikán és a katonai stratégián. Arról szól, hogy milyen árat hajlandók megfizetni az európai társadalmak a biztonságért, és hol húzódik a határ a félelem, a felelősség és az összefogás között.
Ahogy a szerkesztőség fogalmaz:
„A te nézőpontodra van szükség. Oszd meg a hangodat, és csatlakozz a beszélgetéshez.”
A kérdés adott. A válasz – Európa jövője szempontjából – korántsem mindegy.
Eközben Putyin újra, meg újra hangsúlyozza, hogy Oroszország nem akar háborúzni Európával. Azonban azt is hozzátette nemrég:
De ha Európa háborút akar vívni, készen állunk rá!
Jó lenne még időben észbe kapni és akár tetszik, akár nem, valóban erről is szól az április országgyűlési választás. Ha az EU-komisszár Magyar Péter győz, a Jóisten irgalmazzon Magyarországnak!
Jelölés nélkül: jönnek a lopakodó génmódosított élelmiszerek az Európai Unióban?
A holokauszt során hatmillió zsidó, valamint százezrek – romák, fogyatékkal élők, politikai üldözöttek és más kisebbségek – vesztették életüket pusztán származásuk, hitük vagy meggyőződésük miatt.
A Mercosur-egyezmény aláírása és a támogatáspolitika megváltoztatása ellen tüntet többezer termelő Strasbourgban.
A Béketanács célja a tartós béke megteremtése, elsősorban a Közel-Keleten, de hosszabb távon globális konfliktusok kezelésére is új megközelítést kínálna.
Mit tapasztalnak ma a kelet-európai munkavállalók Nyugaton?
Tartálykocsi borult lángba az A1-es autópályán.
Hivatalos levélben köszönte meg Orbán Viktor miniszterelnöknek Donald Trump amerikai elnök a jövőbeni magyarországi látogatásról szóló meghívást.
A magyar statisztikát összevetve a német, francia és svéd adatokat, pontosan kirajzolódik az, amit a nyugat-európai emberek a saját bőrükön éreznek, mégpedig hogy egyre élhetetlenebb és veszélyesebb lett az országuk a tömeges illegális migráció megjelenés
Mobiltilalom után közösségimédia-stop? Ausztráliában meglépték, Franciaországban már tervezik.
Ez a nagy különbség: a miniszterelnök a vele együtt gondolkodókkal formálja az EU-t, szemben Magyar Péterrel, akit csupán az izgat, hogy a családba tartozzon.
A demonstráció komoly közlekedési fennakadásokat okoz, miközben az uniós intézményekben éppen csúcstalálkozót tartanak az állam- és kormányfők.