Magyarország vs. Nyugat-Európa: mit mondanak a közbiztonsági adatok?

Képek forrása: Facebook

Az utóbbi időben egyre több nyugat-európai influenszer, újságíró vagy éppen politikai véleményalkotó készít videókat és közösségi médiás tartalmakat Magyarországról, amelyekben a hazai közbiztonsággal és a mindennapi élettel kapcsolatos benyomásaikat osztják meg. Ezek a beszámolók gyakran összehasonlító keretben jelennek meg: a szerzők azt állítják, hogy Magyarországot biztonságosabbnak és nyugodtabbnak érzik, mint a saját országukat.

Legutóbb egy holland újságíró lelkendezett, hogy milyen felszabadultan érzi magát Budapesten, miközben este sétált a városban. A videót IDE kattintva tudod megnézni – érdemes, több okból is...

Persze nem ő az egyetlen, a tartalomkészítők gyakran említik, hogy este biztonságosabbnak érzik az utcai sétát, mint néhány nyugat-európai városban, ahol – saját elmondásuk szerint – éjszakai közbiztonsági problémák, például utcai konfliktusok vagy csoportos incidensek fordulnak elő.

Fontos hangsúlyozni, hogy az influenszerek és más tartalomgyártók véleménye személyes tapasztalatokon és általuk megélt élményeken alapul, amelyek nem feltétlenül reprezentálják a valós helyzetet. A közbiztonság tényleges mutatói – mint a bűnözési statisztikák, rendőrségi adatok – országonként és városonként jelentősen eltérhetnek, és az egyéni élmények szubjektívek maradnak.

Csakhogy mostanra a szubjektív biztonságérzet és a valós statisztikák és adatok között már nincs különbség. A magyar statisztikát összevetve a német, francia és svéd adatokat, pontosan kirajzolódik az, amit a nyugat-európai emberek a saját bőrükön éreznek, mégpedig hogy egyre élhetetlenebb és veszélyesebb lett az országuk a tömeges illegális migráció megjelenésével.

A közbiztonság vizsgálatakor leggyakrabban a következő mutatókat használják:

• Összbűnözési ráta (100 000 lakosra jutó bejelentett bűncselekmények)

• Erőszakos bűncselekmények (pl. rablás, súlyos testi sértés)

• Tulajdon elleni bűncselekmények (betörés, lopás)

• Gyilkosságok száma (100 000 lakosra vetítve)

Ezek a számok lehetővé teszik az objektív összehasonlítást országok között.

A legfrissebb elérhető adatok alapján Magyarországon:

• Az összbűnözési ráta közepes vagy alacsonyabb a nyugat-európai átlaghoz képest

• A súlyos erőszakos bűncselekmények arányában jóval alacsonyabb számokat regisztrálnak

• A gyilkosságok aránya a nyugat-európai országokhoz mérten alacsony

Ez azt jelenti, hogy statisztikai értelemben Magyarországon a legtöbb mutatóban biztonságosabb a helyzet, mint több nyugat-európai országban.

Németországban:

• Az összbűnözési ráta magasabb, mint Magyarországon

• A nagyvárosokban (pl. Berlin, Hamburg, Frankfurt) kiemelten sok a vagyon elleni bűncselekmény

• A súlyos erőszakos bűncselekmények aránya az európai átlag körül, vagy kissé felette található

A német statisztika azt mutatja, hogy a bűnözés városi központokban koncentrálódik, miközben vidéken az adatok stabilabbak.

Franciaország esetében:

• Az összbűnözési ráta jóval magasabb, mint Magyarországon

• Az utcai bűncselekmények és erőszakos események aránya több nagyvárosi térségben magasnak számít

• A gyilkosságok száma is meghaladja a magyarországi adatokat

Különösen Párizs környékén és több külvárosi övezetben figyelhető meg nagyobb arányú bűnözés.

Svédországban az elmúlt években:

• Növekedett bizonyos bűncselekménytípusok száma, különösen erőszakos és bandás esetek

• A statisztikák szerint a fegyveres erőszak aránya is magasabb lett

• Összefüggés figyelhető meg a szociális feszültségek és a rendőri kapacitás kérdései között