Illusztráció: Chat GPT
Több észak-európai ország légterében drónok megjelenése miatt rendeltek el fokozott készültséget az elmúlt napokban. Finnországban Hornet vadászgépet is riasztottak.
Az elmúlt napokban egymást követő drónészlelések és becsapódások borzolták a kedélyeket a balti térségben és Finnországban. A finn védelmi erők megerősítették: több pilóta nélküli repülőeszköz lépett be az ország légterébe, amelyek közül néhány lezuhant vasárnap reggel. A finn védelmi erők vizsgálják a drónok eredetét.
A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a finn légierő F/A–18 Hornet vadászgépet is bevetett azonosítási feladatokra, miután több alacsonyan és lassan mozgó objektumot észleltek.
A finn közszolgálati média és kormányzati nyilatkozatok szerint nem zárható ki, hogy egyes drónok ukrán eredetűek voltak, és eredetileg oroszországi célpontok ellen indították őket, mielőtt eltértek volna útvonaluktól.
Egy konkrét esetben a finn légierő egy lezuhant eszközt AN196 típusú drónként azonosított, amelyet ukrán fejlesztésű eszközként tartanak számon. A hatóságok ugyanakkor hangsúlyozták: az incidensek teljes körű kivizsgálása még folyamatban van.
A finn közszolgálati YLE azonban már egyenesen kimondja: a pilóta nélküli eszközök valószínűleg eltévedt ukrán drónok lehettek, amelyek eredetileg Oroszországot célozták — erre utalt a hírügynökség jelentés szerint Petteri Orpo miniszterelnök is.
A hivatalos tájékoztatás szerint az egyik drón Finnország délkeleti részén, Kouvola közelében csapódott be, míg egy másik északabbra zuhant le. Egy harmadik eszköz a Helsinkihez közeli Espoo térségében, a tenger jegére érkezett.
A hatóságok szerint a megfigyelt objektumok között olyan is volt, amely később madárrajnak bizonyult, ami tovább bonyolítja az incidensek pontos értelmezését.
Nemcsak Finnország érintett: a balti államokban – Észtországban, Lettországban és Litvániában – szintén több hasonló esetről számoltak be. Észtországban egy esetben energetikai létesítményt is érintett egy becsapódás, ami különösen érzékeny kérdésnek számít.
Az események időben egybeesnek a Balti-tenger térségében zajló ukrán drónműveletekkel, amelyek orosz olajkikötőket céloznak.
A finn kormány és a védelmi vezetés egyelőre visszafogottan nyilatkozik. Petteri Orpo miniszterelnök szerint az esetek hátterében navigációs eltérések és az oroszok elektronikai zavarása is állhat.
Antti Häkkänen védelmi miniszter hangsúlyozta: az eseményeket „nagyon komolyan veszik”, a hatóságok pedig azonnal reagáltak a légtérsértésekre.
Finnország az utóbbi napokban fokozta a megfigyelést a Finn-öböl térségében, különös tekintettel az orosz energetikai infrastruktúrára. A régió stratégiai jelentősége miatt minden légtérsértés kiemelt figyelmet kap.
A védelmi erők közlése szerint a légierő és a biztonsági szervek folyamatos készenlétben vannak.
Ugyanakkor meglepőek az incidenst valamilyen úton-módon az oroszokra kenő, megengedő, elnéző nyilatkozatok. Valahogy nincs akkora felháborodás, mint a szeptemberi lengyelországi incidens során... Az óriási felháborodást okozott Lengyelországban és Európában, a NATO-vadászgépek is felszálltak. Ott is ugyanaz történt, mint most a Baltikumban, csak pepitában. Ott a határ túloldalán zajló orosz támadó akcióban résztvevő drónok sodródtak be a NATO-ország légterébe. A felháborodásnak most mégsem látszik jele az európai sajtóban.
A kérdés az: ha Ukrajna a Baltikumban található orosz olajipari létesítményeket támadja, de eközben mit sem számít nekik az, hogy szövetséges országok légterét is igénybe veszik ehhez akár tudatosan, akár anélkül – akkor ez rendben van????
Az írás kitér arra is, hogy a magyar választások legitimitásának megkérdőjelezése szerinte nem indokolt, hiszen a kormányfőt korábban is demokratikus választásokon erősítették meg.
A tárgyalásokon szó lesz többek között az energiapolitikáról, a gazdasági együttműködésről, a migrációról, valamint a nemzetközi biztonsági kérdésekről is.
J. D. Vance két napra, április 7-től 8-ig Magyarországra látogat, hogy támogatásáról biztosítsa az országgyűlési választásra készülő Orbán Viktor miniszterelnököt.
Súlyos vádak a Tisza Párt kampányfinanszírozása körül.
A szomorú hírt családja osztotta meg a sztár Facebook-profilján.
Feszült tárgyalások az olaj és az uniós hitel körül.
Az ukrán elnök gyakorlatilag beismerte: miatta nem kapunk olajat a Barátság-vezetéken.
A központ létrehozását európai irányelvekből fakadó kötelezettségek indokolhatják.
A zárt ajtók mögötti paktumok eredménye lehet, hogy Volodimir Zelenszkij leállította a Barátság kőolajvezetéket. Dőreség lenne azt hinni, hogy az ukrán elnök magától lenne ilyen bátor, hogy nem számolva a következményekkel felrúgja az államközi megállapod
Hangsúlyozta, hogy egy ország elnöke nem beszélhet ilyen módon egy másik állam miniszterelnökéről.