Fotó: Wojsko Polskie
A háború már nem csupán politikusok nyilatkozataiban és katonai elemzésekben jelenik meg. Lengyelországban tartalékosok és civil szakemberek kapnak olyan dokumentumot, amely előre rögzíti: mozgósítás vagy háború esetén hol és melyik egységnél kell jelentkezniük. Orvosok, informatikusok, logisztikusok és energetikai dolgozók is érintettek lehetnek.
A lengyel katonai toborzóközpontok megkezdték a mozgósítási kártyák kiküldését – számolt be az RMF24.
A dokumentumokat már békeidőben kiállítják. A kártyán előre feltüntetik azt a katonai egységet és helyszínt, ahová az érintettnek mozgósítás kihirdetése vagy háború kitörése esetén jelentkeznie kell.
Vagyis a címzett nem általános tájékoztatást kap. Már azt is közlik vele, hova kell mennie, ha elérkezik a mozgósítás pillanata.
A kártyák többségét tartalékos katonák kapják meg, de a rendszer a civil lakosság bizonyos csoportjaira is kiterjedhet.
Mozgósítási beosztást kaphatnak többek között:
Őket nem feltétlenül fegyveres szolgálatra osztják be. Háború idején azonban a hadsereg működéséhez nemcsak katonákra van szükség. Biztosítani kell az egészségügyi ellátást, a szállítást, a kommunikációt, az energiaellátást és az utánpótlást is.
A lengyel állam ezért már előre meghatározza, hogy egy válsághelyzetben kire és milyen területen számíthat.
A lengyel katonai vezetés célja, hogy mozgósítás esetén ne akkor kelljen eldönteni, ki milyen feladatot kapjon.
A szükséges embereket előre kijelölik, helyüket és szerepüket már békeidőben meghatározzák. Ha pedig mozgósítást rendelnének el, a kártya alapján az érintetteknek pontosan tudniuk kellene, hová kell menniük.
Ez a felkészülés világosan mutatja, hogy Lengyelország egy esetleges fegyveres konfliktusban már nemcsak a hadsereg mozgósításával számol. A tervezésbe a civil társadalom kulcsfontosságú szakembereit is bevonják.
Miközben Lengyelországban tartalékosokat és civileket osztanak be előre egy esetleges válsághelyzetre, Németországban meredeken emelkedik a katonai szolgálat lelkiismereti okból történő megtagadását kérők száma.
A német Szövetségi Családügyi és Civil Társadalmi Feladatok Hivatalához 2026 első hat hónapjában 5862 kérelem érkezett. Ez már fél év alatt jóval meghaladta a 2025 egészében regisztrált 3867 kérelmet. A Berliner Zeitung adatai szerint 2024-ben még 2998 ilyen beadványt nyújtottak be.
A két országban másként jelentkezik ugyanaz az európai feszültség: Lengyelországban egyre pontosabban készítik elő, kire számíthatnak háború esetén, Németországban pedig egyre többen próbálják hivatalosan elutasítani a fegyveres szolgálatot.
Forrás: RMF24, Vukics Ferenc Hivatalos Oldala, Tagesschau, Berliner Zeitung
Vagy korlátozzák a gázfogyasztást, vagy méregdrágán szerzik be a hiányzó energiát. Európa ezzel a veszéllyel nézhet szembe a télen.
A hivatalos nyugalom mellett komoly intézkedések jöttek
Magyar Helsinki Bizottság: a gyanú önmagában nem indokolja a letartóztatást és a vezetőszár, a bilincs használatát.
Kemény kérdést tettek fel a Patrióták, akik szerint 164 hivatalban lévő EP-képviselő újraindulását akadályozná meg 2029-ben, ha a magyar szabályok az Európai Parlamentre is vonatkoznának.
Mindenhez pénz kell, de a háború az különösen nagyon sokba kerül
Kevés a gáz a tél előtt
A balti-tengeri exklávé fontos orosz katonai támaszpont: flottakötelékeknek ad otthont, és nukleáris robbanófej hordozására alkalmas Iszkander rakétákat is telepítettek oda.
A komplexum több mint 300 szakembernek ad munkát.
Az Ukrajna elleni háború kitörése után segítséget, szállást, gondoskodást és emberi támogatást igyekezett nyújtani az érkezőknek az apátság.
A pápai audiencia nem egy lakossági fórum és nem is egy turisztikai attrakció – ezt a világ vezetői kivétel nélkül tudják. Magyar Péternek azonban láthatóan fogalma sem volt arról, hova érkezett, vagy egyszerűen szándékosan rúgta fel az évszázados íratlan
Brit katonák Nyugat-Ukrajnában. Repüléstilalmi övezet az oroszokkal szemben. Közvetlenebb európai beavatkozás a háborúba. Néhány éve ezek még nehezen elképzelhető forgatókönyvek lettek volna. Alexander Mercouris brit politikai kommentátor szerint azonban
Robert Fico attól tart, hogy egyes európai vezetők közvetlen háborúba sodorják a kontinenst Oroszországgal. A szlovák miniszterelnök nem akarja, hogy országa ebben részt vegyen.
„Valódi nehézségeket” kell elviselnie Európának a télen, miközben fenn kell tartani az Oroszországra gyakorolt nyomást – erről beszélt Jonathan Powell, a brit miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadója Kijevben.