Fotó: Mark Wilson / Getty Images
Donald Trump saját emberei is kételkedtek az Irán elleni háború sikerében, az elnök mégis belevágott. Martin Armstrong szerint a háttérben érdemes Trump vejének, Jared Kushnernek a szerepét is megvizsgálni – és azt a több évtizedes kapcsolatot, amely a Kushner családot Benjamin Netanyahuhoz köti.
Martin Armstrong amerikai gazdasági és geopolitikai elemző, az Armstrong Economics alapítója szeptember 7-én megjelent írásában azt vizsgálta, hogyan jutott el az Egyesült Államok az Irán elleni háborúig. Elemzésének egyik legérdekesebb szála Donald Trump vejéhez, Jared Kushnerhez vezet.
Armstrong felidézi, hogy Benjamin Netanyahu és Jared Kushner édesapja, Charles Kushner kapcsolata még az 1980-as évekre nyúlik vissza. Jared Kushner később Trump elnöksége alatt maga is az amerikai közel-keleti politika fontos szereplőjévé vált.
Armstrong ennek a régi kapcsolatrendszernek jelentőséget tulajdonít az iráni háború történetében is. Egyenesen azt írja:
„Úgy gondolom, Trump Kushnerre hallgatott mindenki más helyett.”
Ez azért különösen érdekes, mert Trump saját kormányzatában is komoly kételyek merültek fel az Irán elleni háborúval kapcsolatban.
Armstrong a történet egyik kulcspillanatának 2026. február 11-ét tartja. Netanyahu ekkor a Fehér Ház Situation Roomjában ismertette Trumppal és az amerikai vezetés tagjaival az Irán elleni fellépés tervét.
Az izraeli miniszterelnök azt állította, hogy Irán ballisztikusrakéta-programját heteken belül meg lehet törni, Teherán nem lesz képes lezárni a Hormuzi-szorost, a meggyengült iráni rendszerre gyakorolt katonai nyomás pedig akár belső felkelést és rendszerváltást is elindíthat.
Armstrong ezt „az évszázad sales pitchének” nevezi: szerinte Netanyahu lényegében egy gyorsan megnyerhető háború képét tárta Trump elé.
A Fehér Házban azonban nem mindenki osztotta ezt az optimizmust.
Armstrong beszámolója szerint az amerikai hírszerzés sem támasztotta alá azt az elképzelést, hogy az iráni rendszer könnyen összeomolhat. John Ratcliffe CIA-igazgató irreálisnak tartotta a rendszerváltás forgatókönyvét, Marco Rubio külügyminiszter is kételkedett benne, J. D. Vance alelnök pedig szintén az ellenzők között volt.
Trump végül mégis a katonai fellépés mellett döntött.
A gyors összeomlás azonban elmaradt. Irán nem omlott össze.
Armstrong szerint Teheránnak nem feltétlenül kell katonailag legyőznie az Egyesült Államokat ahhoz, hogy végül győztesként kerüljön ki a konfliktusból.
Elég túlélnie.
Irán rakétákkal és drónokkal támad amerikai katonai célpontokat, miközben arra kényszeríti az Egyesült Államokat, hogy rendkívül drága légvédelmi eszközöket használjon fel.
Armstrong azt állítja, hogy az Egyesült Államok a háború előtti Patriot elfogórakéta-készletének már körülbelül kétharmadát felhasználta, ezek pótlása pedig hosszú időt vesz igénybe. Az idő és a felőrlés így maga is fegyverré válhat.
Armstrong szerint Trump rosszul mérte fel a helyzetet, amikor elfogadta Netanyahu érvelését.
„A világ tudja, hogy ez Netanyahu háborúja” – írja.
A kiinduló forgatókönyv gyors katonai sikert és akár az iráni rendszer összeomlását feltételezte. Ehelyett elhúzódó konfliktus alakult ki, amely folyamatosan emészti az amerikai katonai erőforrásokat.
Armstrong ezért teszi fel a kérdést: mi van akkor, ha Iránnak nem kell legyőznie Amerikát ahhoz, hogy megnyerje a háborút?
Ha Teherán kitart, miközben az amerikai készletek fogynak és a költségek emelkednek, akkor végül éppen az a stratégia bukhat el, amellyel az Egyesült Államokat bevitték a konfliktusba.
Forrás: Martin Armstrong – Armstrong Economics
Vagy korlátozzák a gázfogyasztást, vagy méregdrágán szerzik be a hiányzó energiát. Európa ezzel a veszéllyel nézhet szembe a télen.
A hivatalos nyugalom mellett komoly intézkedések jöttek
Magyar Helsinki Bizottság: a gyanú önmagában nem indokolja a letartóztatást és a vezetőszár, a bilincs használatát.
Kemény kérdést tettek fel a Patrióták, akik szerint 164 hivatalban lévő EP-képviselő újraindulását akadályozná meg 2029-ben, ha a magyar szabályok az Európai Parlamentre is vonatkoznának.
Mindenhez pénz kell, de a háború az különösen nagyon sokba kerül
Kevés a gáz a tél előtt
A balti-tengeri exklávé fontos orosz katonai támaszpont: flottakötelékeknek ad otthont, és nukleáris robbanófej hordozására alkalmas Iszkander rakétákat is telepítettek oda.
A komplexum több mint 300 szakembernek ad munkát.
Az Ukrajna elleni háború kitörése után segítséget, szállást, gondoskodást és emberi támogatást igyekezett nyújtani az érkezőknek az apátság.
A pápai audiencia nem egy lakossági fórum és nem is egy turisztikai attrakció – ezt a világ vezetői kivétel nélkül tudják. Magyar Péternek azonban láthatóan fogalma sem volt arról, hova érkezett, vagy egyszerűen szándékosan rúgta fel az évszázados íratlan
Brit katonák Nyugat-Ukrajnában. Repüléstilalmi övezet az oroszokkal szemben. Közvetlenebb európai beavatkozás a háborúba. Néhány éve ezek még nehezen elképzelhető forgatókönyvek lettek volna. Alexander Mercouris brit politikai kommentátor szerint azonban
Robert Fico attól tart, hogy egyes európai vezetők közvetlen háborúba sodorják a kontinenst Oroszországgal. A szlovák miniszterelnök nem akarja, hogy országa ebben részt vegyen.
„Valódi nehézségeket” kell elviselnie Európának a télen, miközben fenn kell tartani az Oroszországra gyakorolt nyomást – erről beszélt Jonathan Powell, a brit miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadója Kijevben.
2026. október 08. - Kanizsa
2026. október 08. - Kanizsa
2026. október 08. - Kék hírek
2026. október 05. - Kanizsa
2026. október 05. - Kanizsa
2026. október 02. - Kanizsa
2026. október 01. - Kanizsa
2026. szeptember 25. - Kultúra
2026. szeptember 25. - Kanizsa
2026. szeptember 24. - Kanizsa