(fotó: Orbán Anita facebook)
Nyolc év után távozott Magyarország moszkvai nagykövete, utódját pedig egyelőre nem nevezték ki. Az orosz állami hírügynökség szerint a döntés politikai üzenetet hordoz, és arra utal, hogy az új magyar kormány változtat az Oroszországhoz fűződő kapcsolatain.
Nyolc év után távozott a nagykövet
A magyar Külügyminisztérium új vezetése hazarendelte Moszkvából Konkoly Norbert nagykövetet – írta a TASZSZ orosz állami hírügynökség egy meg nem nevezett budapesti diplomáciai forrásra hivatkozva.
Konkoly Norbert 2018 óta vezette a moszkvai magyar nagykövetséget. A TASZSZ információi szerint már visszatért Magyarországra, utódját azonban még nem választották ki. A képviselet munkáját jelenleg Gergics Gábor ügyvivő irányítja.
Politikai döntést látnak Moszkvában
A TASZSZ-nak nyilatkozó diplomáciai forrás szerint a nagykövet hazarendelése nem egyszerű személycsere volt.
„A döntést a magyar külügyminisztérium új vezetése politikai okokból hozta meg” – fogalmazott a forrás. Állítása szerint a lépés az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok megközelítésében bekövetkező változást tükrözi.
Hivatalos magyar bejelentés ugyanakkor nem erősítette meg, hogy Konkoly Norbert visszahívása kifejezetten az orosz kapcsolatok átalakítását szolgálná. A politikai indoklás egyelőre a TASZSZ névtelen forrásától származik.
Orbán Anita már 37 nagykövetet visszahívott
A moszkvai nagykövet hazarendelése egy szélesebb diplomáciai átalakítás része. Orbán Anita miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter júniusban 37 nagykövet visszahívásáról döntött.
A külügyminiszter akkor azzal indokolta a személycseréket, hogy egyes esetekben Magyarország „új külpolitikai prioritásai” miatt van szükség a váltásra.
Szijjártó Pétert is elkísérte Putyinhoz
Konkoly Norbert az 1990-es évek első felében csatlakozott a Külügyminisztériumhoz. Korábban az Egyesült Királyságban és Kanadában is szolgált, valamint Portugáliában és Brazíliában vezetett nagykövetséget.
Moszkvai megbízatása alatt több alkalommal elkísérte Szijjártó Péter korábbi külügyminisztert oroszországi tárgyalásokra. Részt vett azon a 2026 márciusában tartott kremlbeli találkozón is, amelyen Szijjártó Vlagyimir Putyin orosz elnökkel egyeztetett.
Oroszország már „fenyegetésként” jelent meg
A TASZSZ a nagykövet hazarendelését az új magyar kormány korábbi lépéseivel is összekapcsolta.
Az orosz hírügynökség felidézte: miközben az új kabinet pragmatikus együttműködést ígért Moszkvával, az ENSZ Közgyűlésének 81. ülésszakára készített magyar utasításokban már „Magyarország, Európa és a világrend fenyegetéseként” jellemezték Oroszország cselekedeteit.
Moszkvában ezért a nagykövet visszahívását egy lehetséges magyar külpolitikai irányváltás újabb jeleként értékelik. Hogy valóban erről van-e szó, azt a magyar kormány következő lépései és az új moszkvai nagykövet személye mutathatja meg.
(forrás: Világgazdaság, TASZSZ)
Vagy korlátozzák a gázfogyasztást, vagy méregdrágán szerzik be a hiányzó energiát. Európa ezzel a veszéllyel nézhet szembe a télen.
A hivatalos nyugalom mellett komoly intézkedések jöttek
Magyar Helsinki Bizottság: a gyanú önmagában nem indokolja a letartóztatást és a vezetőszár, a bilincs használatát.
Kemény kérdést tettek fel a Patrióták, akik szerint 164 hivatalban lévő EP-képviselő újraindulását akadályozná meg 2029-ben, ha a magyar szabályok az Európai Parlamentre is vonatkoznának.
Mindenhez pénz kell, de a háború az különösen nagyon sokba kerül
Kevés a gáz a tél előtt
A balti-tengeri exklávé fontos orosz katonai támaszpont: flottakötelékeknek ad otthont, és nukleáris robbanófej hordozására alkalmas Iszkander rakétákat is telepítettek oda.
A komplexum több mint 300 szakembernek ad munkát.
Az Ukrajna elleni háború kitörése után segítséget, szállást, gondoskodást és emberi támogatást igyekezett nyújtani az érkezőknek az apátság.
A pápai audiencia nem egy lakossági fórum és nem is egy turisztikai attrakció – ezt a világ vezetői kivétel nélkül tudják. Magyar Péternek azonban láthatóan fogalma sem volt arról, hova érkezett, vagy egyszerűen szándékosan rúgta fel az évszázados íratlan
Brit katonák Nyugat-Ukrajnában. Repüléstilalmi övezet az oroszokkal szemben. Közvetlenebb európai beavatkozás a háborúba. Néhány éve ezek még nehezen elképzelhető forgatókönyvek lettek volna. Alexander Mercouris brit politikai kommentátor szerint azonban
Robert Fico attól tart, hogy egyes európai vezetők közvetlen háborúba sodorják a kontinenst Oroszországgal. A szlovák miniszterelnök nem akarja, hogy országa ebben részt vegyen.
„Valódi nehézségeket” kell elviselnie Európának a télen, miközben fenn kell tartani az Oroszországra gyakorolt nyomást – erről beszélt Jonathan Powell, a brit miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadója Kijevben.