(fotó: Illusztráció)
A magyar lakáspiac és a családok otthonteremtési tervei fordulóponthoz érkeztek. Az Orbán-kormány által kidolgozott támogatási rendszer két alappillére — az új építésű ingatlanok kedvezményes, 5%-os ÁFA-kulcsa, valamint az első lakáshoz jutást segítő, fix 3%-os kamatozású kedvezményes lakáshitel — határozta meg a fiatalok és családok lehetőségeit az elmúlt időszakban.
A kormányváltást követően azonban sokak számára csalódást keltő fordulat következett be a jogszabályi és finanszírozási környezetben.
A 22 százalékpontos drágulás küszöbén
Az adójogszabályok jelenlegi állása szerint 2026. december 31-ével végleg lejár az új lakások értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5%-os ÁFA-kulcs. Amennyiben a TISZA-kormány nem dönt a kedvezmény meghosszabbításáról, 2027. január 1-jétől a lakásvásárlást ismét az általános, 27%-os ÁFA-kulcs terheli.
Ez a 22 százalékpontos adóemelkedés drasztikus áremelkedést jelent az új építésű ingatlanok piacán. Egy átlagos, 50 millió forintos nettó értékű új lakás esetében a bruttó vételár a jelenlegi 52,5 millió forintról 63,5 millió forintra ugrik – vagyis pusztán az adóváltozás miatt 11 millió forinttal kell többet fizetniük a vásárlóknak.
Kettős csapás: A 3%-os kedvezményes hitel kivezetése
Az adóteher növekedése mellett a lakásfinanszírozási oldalon is éles váltás történt. Az Orbán-kormány idején bevezetett, fix 3%-os kedvezményes lakáshitel leállítása és felülvizsgálata a fiatalok kiszámítható törlesztőrészletbe vetett hitét rengette meg. A Piaci alapon elérhető, jóval magasabb kamatozású hitelek és a megszűnő állami kamattámogatás miatt sokak számára a havi törlesztők vállalhatatlanok váltak, csökkentve a fiatalok lakáshoz jutási esélyeit.
Kihűlő remények a támogatási ígéretek mögött
A választók jelentős része arra számított, hogy az új vezetés megőrzi a lakhatást könnyítő, érdemi anyagi segítséget nyújtó intézkedéseket. Ehelyett a piac most az adóterhek növekedésével és a támogatott hitelkeretek szűkítésével szembesül.
A kedvezményes 5%-os lakásáfa elengedése és a 3%-os hitel kivezetése azt eredményezi, hogy az átlagos jövedelemmel rendelkező fiatalok számára a saját otthon megszerzése ismét elérhetetlen távolságba kerülhet. Az elkövetkező időszak nagy kérdése az lesz, hogy a piaci átrendeződésre milyen alternatív lakhatási programokkal válaszol a kormány, ha egyáltalán van ilyen szándéka.
(Háttér: portfolio.hu, bankmonitor.hu, startolj-ra.hu)
Vagy korlátozzák a gázfogyasztást, vagy méregdrágán szerzik be a hiányzó energiát. Európa ezzel a veszéllyel nézhet szembe a télen.
A hivatalos nyugalom mellett komoly intézkedések jöttek
Magyar Helsinki Bizottság: a gyanú önmagában nem indokolja a letartóztatást és a vezetőszár, a bilincs használatát.
Kemény kérdést tettek fel a Patrióták, akik szerint 164 hivatalban lévő EP-képviselő újraindulását akadályozná meg 2029-ben, ha a magyar szabályok az Európai Parlamentre is vonatkoznának.
Mindenhez pénz kell, de a háború az különösen nagyon sokba kerül
Kevés a gáz a tél előtt
A balti-tengeri exklávé fontos orosz katonai támaszpont: flottakötelékeknek ad otthont, és nukleáris robbanófej hordozására alkalmas Iszkander rakétákat is telepítettek oda.
A komplexum több mint 300 szakembernek ad munkát.
Az Ukrajna elleni háború kitörése után segítséget, szállást, gondoskodást és emberi támogatást igyekezett nyújtani az érkezőknek az apátság.
A pápai audiencia nem egy lakossági fórum és nem is egy turisztikai attrakció – ezt a világ vezetői kivétel nélkül tudják. Magyar Péternek azonban láthatóan fogalma sem volt arról, hova érkezett, vagy egyszerűen szándékosan rúgta fel az évszázados íratlan
Brit katonák Nyugat-Ukrajnában. Repüléstilalmi övezet az oroszokkal szemben. Közvetlenebb európai beavatkozás a háborúba. Néhány éve ezek még nehezen elképzelhető forgatókönyvek lettek volna. Alexander Mercouris brit politikai kommentátor szerint azonban
Robert Fico attól tart, hogy egyes európai vezetők közvetlen háborúba sodorják a kontinenst Oroszországgal. A szlovák miniszterelnök nem akarja, hogy országa ebben részt vegyen.
„Valódi nehézségeket” kell elviselnie Európának a télen, miközben fenn kell tartani az Oroszországra gyakorolt nyomást – erről beszélt Jonathan Powell, a brit miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadója Kijevben.