Fotó: Russian Foreign Ministry/Handout via Reuters
Szergej Lavrov minden eddiginél keményebb hangon beszélt Németországról. Az orosz külügyminiszter szerint Berlin lépései már „egy valódi háború kezdetét” jelentik, Friedrich Merz pedig szerinte olyan útra vitte Németországot, amely veszélyes történelmi emlékeket idéz.
A diplomáciai konfliktus középpontjában a lipcsei repülőtéren történt drónincidens áll. Németország szeptember 1-jén hivatalosan Oroszországot tette felelőssé az augusztusi, Leipzig/Halle repülőtéren történt támadási kísérletért. Berlin válaszlépéseket is bejelentett, köztük az orosz diplomáciai és kulturális jelenlét korlátozását. Moszkva visszautasította a vádakat.
Lavrov szerint a német fél megfelelő vizsgálat nélkül jelentette ki, hogy az incidens mögött Oroszország áll.
Az orosz külügyminiszter ezt követően már rendkívül súlyos történelmi párhuzamot vont. Felidézte, hogy Németország a második világháború előtt szintén bezárta diplomáciai képviseleteit, majd kijelentette:
„Ismét háborút akarnak.”
Lavrov szerint a bonni orosz főkonzulátust érintő intézkedés és a berlini Orosz Ház bezárása már olyan folyamat része, amelyet ő „egy valódi háború kezdetének” nevezett.
Lavrov különösen keményen támadta Friedrich Merz német kancellárt. Arra utalt, hogy Merz Európa vezető katonai hatalmává akarja tenni Németországot.
Az orosz külügyminiszter szerint ezek a kijelentések már nem pusztán politikai szólamok, hanem kezdik őket átültetni a gyakorlatba.
„Lényegében hadat akar üzenni nekünk” – fogalmazott Lavrov Merzről.
Lavrov ezután még tovább ment. Szerinte Németország nem tanulta meg a történelem leckéit, és a mostani folyamatok mögött olyan jelenségek jelennek meg, amelyek különösen veszélyesek.
Az orosz külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy „a nácizmus áttétjei kezdenek előtörni”, majd hozzátette: szerinte az orosz vezetés le fogja vonni a megfelelő következtetéseket.
Lavrov tehát már nem egyszerű diplomáciai vitaként beszél a német–orosz feszültségről. Nyilatkozatában közvetlen párhuzamot vont a jelenlegi német lépések és a második világháborút megelőző időszak között, miközben Merz katonapolitikáját Oroszországgal szembeni fenyegetésként értékelte.
Berlin álláspontja ezzel szemben az, hogy Oroszország felelős a lipcsei támadási kísérletért, ezért Németország válaszintézkedéseket hozott. Moszkva ezt alaptalannak tartja.
Forrás: Orosz Külügyminisztérium, Reuters, TASS
Vagy korlátozzák a gázfogyasztást, vagy méregdrágán szerzik be a hiányzó energiát. Európa ezzel a veszéllyel nézhet szembe a télen.
A hivatalos nyugalom mellett komoly intézkedések jöttek
Magyar Helsinki Bizottság: a gyanú önmagában nem indokolja a letartóztatást és a vezetőszár, a bilincs használatát.
Kemény kérdést tettek fel a Patrióták, akik szerint 164 hivatalban lévő EP-képviselő újraindulását akadályozná meg 2029-ben, ha a magyar szabályok az Európai Parlamentre is vonatkoznának.
Mindenhez pénz kell, de a háború az különösen nagyon sokba kerül
Kevés a gáz a tél előtt
A balti-tengeri exklávé fontos orosz katonai támaszpont: flottakötelékeknek ad otthont, és nukleáris robbanófej hordozására alkalmas Iszkander rakétákat is telepítettek oda.
A komplexum több mint 300 szakembernek ad munkát.
Az Ukrajna elleni háború kitörése után segítséget, szállást, gondoskodást és emberi támogatást igyekezett nyújtani az érkezőknek az apátság.
A pápai audiencia nem egy lakossági fórum és nem is egy turisztikai attrakció – ezt a világ vezetői kivétel nélkül tudják. Magyar Péternek azonban láthatóan fogalma sem volt arról, hova érkezett, vagy egyszerűen szándékosan rúgta fel az évszázados íratlan
Brit katonák Nyugat-Ukrajnában. Repüléstilalmi övezet az oroszokkal szemben. Közvetlenebb európai beavatkozás a háborúba. Néhány éve ezek még nehezen elképzelhető forgatókönyvek lettek volna. Alexander Mercouris brit politikai kommentátor szerint azonban
Robert Fico attól tart, hogy egyes európai vezetők közvetlen háborúba sodorják a kontinenst Oroszországgal. A szlovák miniszterelnök nem akarja, hogy országa ebben részt vegyen.
„Valódi nehézségeket” kell elviselnie Európának a télen, miközben fenn kell tartani az Oroszországra gyakorolt nyomást – erről beszélt Jonathan Powell, a brit miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadója Kijevben.