Európa a megszokottnál jóval alacsonyabb gáztartalékokkal közelít a télhez. Az uniós tárolók töltöttsége jelenleg mindössze 70–73 százalék körül van. És van egy másik fontos tényező is: súlyos gázhiány esetén az uniós szabályok alapján a tartalékkal rendelkező országoknak más tagállamoknak is segíteniük kellhet.
Az európai gáztárolók szeptember végén nagyjából 70–73 százalékos töltöttségen álltak. Ez jóval alacsonyabb a megszokottnál.
Németországban még rosszabb a helyzet: szeptember végén a tárolók töltöttsége mindössze 57 százalék körül volt, ami szokatlanul alacsony szint az évnek ebben a szakában.
Közben közeledik a fűtési szezon. Vagyis egyre kevesebb idő marad arra, hogy jelentősen növeljék a készleteket, mielőtt megindul a téli fogyasztás.
Az EU továbbra is 90 százalékos feltöltöttséget tűzött ki célként, bár a szabályok már lehetőséget adnak arra, hogy ettől bizonyos körülmények között eltérjenek.
A helyzetet az árak is nehezítik.
Az európai gáz ára idén jelentősen emelkedett, így a hiányzó készletek feltöltése jóval drágább lehet. Európa ráadásul az LNG-szállítmányokért más nagy vásárlókkal is versenyez.
Ha pedig korán érkezik a hideg, a helyzet gyorsan megváltozhat: akkor már nem feltölteni, hanem üríteni kezdik a tárolókat.
Itt jön az uniós szabályozás kevésbé ismert része.
Az EU-ban úgynevezett gázszolidaritási szabályok vannak érvényben. Ha egy tagállamban súlyos ellátási válság alakul ki, és már nem tudja biztosítani a védett fogyasztók – elsősorban a háztartások – gázellátását, segítséget kérhet más tagállamoktól.
Vagyis leegyszerűsítve: ha például Németország súlyos gázhiányba kerül, miközben Magyarországnak még van tartaléka, nekünk is részt kellhet vennünk a segítségnyújtásban.
Egy európai gázválságban már nemcsak az számít, mennyi gázt tett félre Magyarország saját magának, hanem az is, mi történik, ha más országok készletei elfogynak.
Európa tehát alacsonyabb készletekkel, magas gázárakkal és egy közelgő fűtési szezonnal néz szembe.
A nagy kérdés az lesz: mi történik, ha hideg lesz a tél, és egyszerre több ország kerül bajba?
Forrás: Reuters, EUR-Lex, Európai Unió Tanácsa
Vagy korlátozzák a gázfogyasztást, vagy méregdrágán szerzik be a hiányzó energiát. Európa ezzel a veszéllyel nézhet szembe a télen.
A hivatalos nyugalom mellett komoly intézkedések jöttek
Magyar Helsinki Bizottság: a gyanú önmagában nem indokolja a letartóztatást és a vezetőszár, a bilincs használatát.
Kemény kérdést tettek fel a Patrióták, akik szerint 164 hivatalban lévő EP-képviselő újraindulását akadályozná meg 2029-ben, ha a magyar szabályok az Európai Parlamentre is vonatkoznának.
Mindenhez pénz kell, de a háború az különösen nagyon sokba kerül
A balti-tengeri exklávé fontos orosz katonai támaszpont: flottakötelékeknek ad otthont, és nukleáris robbanófej hordozására alkalmas Iszkander rakétákat is telepítettek oda.
A komplexum több mint 300 szakembernek ad munkát.
Az Ukrajna elleni háború kitörése után segítséget, szállást, gondoskodást és emberi támogatást igyekezett nyújtani az érkezőknek az apátság.
A pápai audiencia nem egy lakossági fórum és nem is egy turisztikai attrakció – ezt a világ vezetői kivétel nélkül tudják. Magyar Péternek azonban láthatóan fogalma sem volt arról, hova érkezett, vagy egyszerűen szándékosan rúgta fel az évszázados íratlan
Brit katonák Nyugat-Ukrajnában. Repüléstilalmi övezet az oroszokkal szemben. Közvetlenebb európai beavatkozás a háborúba. Néhány éve ezek még nehezen elképzelhető forgatókönyvek lettek volna. Alexander Mercouris brit politikai kommentátor szerint azonban
Robert Fico attól tart, hogy egyes európai vezetők közvetlen háborúba sodorják a kontinenst Oroszországgal. A szlovák miniszterelnök nem akarja, hogy országa ebben részt vegyen.
„Valódi nehézségeket” kell elviselnie Európának a télen, miközben fenn kell tartani az Oroszországra gyakorolt nyomást – erről beszélt Jonathan Powell, a brit miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadója Kijevben.