Sportvezetők és játékosok is kiakadtak az Európai Szuperliga miatt

Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) hétfő délután bejelentette, hogy elfogadta a Bajnokok Ligája (BL) reformjavaslatát, így a legrangosabb európai kupasorozat 2024-től már az új keretek között zajlik majd.

A bejelentést az amerikai sportgazdasági mintára épülő Európai Szuperliga (ESL) megszületése árnyékolja be, amely alapjaiban megy szembe az európai klubfutball eszméivel, hagyományaival. Aleksander Ceferin, az UEFA elnöke hétfői közleményében éles szavakkal illette mindazokat, akik támogatják ezt a kezdeményezést: „az európai kupasorozatokra érdemleges, valódi versenyt jelentő kvalifikációval lehet csak bejutni, ez teszi lehetővé, hogy mindenki versenyezhessen.

Nem tehetek róla, nem tudom leplezni, mennyire elutasítom a tizenkét klub tettét.

Mindannyian ellenezzük a lépésüket. Mindazok a futballisták, akik pályára lépnek a sorozatban, nem tehetik majd meg ugyanezt a nemzeti csapatukban. Az összes szövetség egyetért ezzel.”

Ceferin nem tagadta, leginkább a Juventus első emberének, Andrea Agnellinek ténykedésében (aki az európai klubokat tömörítő szervezetben betöltött elnöki posztjáról mondott le, hogy az ESL alelnökévé avanzsáljon) és Ed Woodward, a Manchester United ügyvezető alelnökének tettében csalódott leginkább:

Még sosem láttam ilyen embereket. Elárultak. Woodward mindvégig támogatta a Bajnokok Ligája körüli fejlesztéseket, most pedig nevét adja ehhez. Agnelli pedig az, aki a leginkább cserben hagyott, aki a legtöbbet hazudott.

A kapzsiság óriási, a kígyók nagyon közel vannak hozzánk

– fűzte hozzá a szlovén sportdiplomata.

Korábban egyébként a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) is elítélte a szuperliga koncepcióját. Az UEFA-val együtt kiltásába helyezték, hogy a nagy tornákról is kitiltanák azokat a játékosokat, akik szerepelnek a szuperligában, de a nemzeti bajnokságokból és az európai kupákból is száműznék a renitens csapatokat.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint Magyarország is kiáll a szövetségek véleménye mellett.

„Magyarország meggyőződése, hogy a világ legnagyszerűbb játékának szépségét és emelkedettségét éppen az adja, hogy ez a sportág mindenkié, és nem sajátíthatják ki maguk számára a leggazdagabbak” – mondta a kormányfő.

De nem ő az egyetlen vezető, aki megszólalt a témában. Emmanuel Macron francia elnök például  üdvözölte, hogy a francia klubok visszautasították az ESL-ben való szereplés lehetőségét.

Boris Johnson brit miniszterelnök elég keményen fogalmazott a Twitteren: „Egy ilyen szuperliga létrejötte károsan hathat a futballra. A klubok nem hagyhatják figyelmen kívül a szurkolóikat, nem dönthetnek anélkül, hogy mérlegelnék a döntés közösségi hatásait. Az alapítók válasszal tartoznak a drukkereiknek.”

De a játékosok és a szakvezetők közt sem aratott osztatlan elismerést a szuperliga terve.

„A nemzetközi szövetségeket, különösen az UEFA-t sokan támadják elsősorban a Bajnokok Ligájából befolyó pénzek elosztása miatt. Én megértem a nagy klubokat, amelyek miatt nézik ezeket a sorozatokat, hogy még többet szeretnének, az viszont konzerválja az erőviszonyokat, ami szintén nem tesz jót az érdeklődésnek” – mondta Sallói István, a Zalaegerszegi TE FC sportigazgatója a Magyar Nemzetnek.

A Manchester United legendás játékosát, a szókimondóságáról híres Gary Neville-t egyenesen lesújtotta az angol csapatok öncélú hozzáállása: „Negyven éve vagyok Manchester United-drukker, de

undorodom, egyszerűen undorodom a klubtól.

Egy csapat, amely egyszerűen semmibe veszi évszázados hagyományait.”

Ander Herrera, a Paris Saint-Germain középpályása első aktív labdarúgóként a Twitteren a bejelentést követően azt írta: „Szerelmes lettem a futballba, a szurkolók futballjába, az álomba, hogy szeretett klubom a legnagyobbak ellen vívja harcát. Ha ez a szuperliga megvalósul, az álomnak vége.”

Az UEFA a szuperliga megalakulását bejelentő nyilatkozat után közölte, hogy a Bajnokok Ligája 2024-től 36 csapattal bővülne, a négycsapatos csoportokat pedig egy nagy tabella váltaná fel, lényegesen több mérkőzéssel. Az első nyolc gárda automatikusan a nyolcaddöntőbe jutna, a 9–24. helyezett pedig rájátszásban folytatná a 16 közé kerülésért.

Mint ismert, vasárnap tizenkét európai topklub (hat angol csapat: az Arsenal, a Chelsea, a Tottenham, a Liverpool és a két manchesteri óriás, a United és a City, valamint három-három spanyol és olasz egyesület, tehát a Real Madrid, a Barcelona, az Atlético Madrida, a Juventus, az AC Milan és az Internazionale) jelentett be, hogy megalakult az Európai Szuperliga (ESL).

Érdekesség, hogy eddig

német és francia klubok még nem jelezték csatlakozási szándékukat,

pedig az előző BL-döntőt éppen e két nemzet csapata, a Bayern München és a PSG vívta.

A hírek szerint a szuperligában részt vevő csapatok az új bajnoksághoz 350 millió eurót (425 millió dollárt) kapnának.