Az európai mezőgazdasági termelőket összefogó szervezete, a Copa-Cogeca hevesen tiltakozik az iránt, sőt a vásárlók megtévesztésének nevezi, hogy húsnak nevezzünk kizárólag növényi alapanyagokból készülő termékeket. A szervezet ezzel kapcsolatban kampányt is indított, úgy tűnik, sikertelenül.

Más környezetvédelmi és természetvédelmi szervezetek azonban kifogásolhatónak érezték a tiltást, szerintük nevetségessé válna az EU, ha olyan javaslatot fogadna el, ami alapvetően szembe megy a környezetvédelmi irányelveknek, vagy gyengítené azok megvalósulásának hatékonyságát. 13 szervezet foglalt állást a vegán termékek elnevezéseinek megtartása mellett, köztük a WWF és a Greenpeace is.

Utóbbiaknak lett igazuk, legalábbis a mostani tárgyalások során napirendre kerülő kérdésben az Európai Parlament a növényi eredetű, de „hússzerű” készítmények megnevezését nem korlátozta, azaz a szójapecsenye, vegán burger és a vegán kolbász továbbra is elfogadott nevek maradhatnak.

Tekintettel arra, hogy a tejtermékekkel kapcsolatban 2017-ben ezzel ellentétes döntés született, nem volt alaptalan a tiltakozás. Az akkori állásfoglalás értelmében ugyanis ma nem lehet tejnek nevezni például a mandulatejet, de a vaj és a sajt szavakat is kizárólag az állati eredetű termékeknek tartják fent.

A húslobbisták ezt is felhasználták érvként, hiszen van precedens a tiltásra. Jean-Pierre Fleury, a Copa-Cogeca képviseletében kijelentette: a kulturális hagyományokba beleavatkozó csúsztatásról lenne szó, ha engedélyeznék a húst imitáló termékek utóbbi időben elterjedt megnevezéseit.

A Pro Veg nemzetközi élelmiszer-érdekképviseleti szervezet egyik munkatársa korábban egyértelműen elutasította az érvelést: szerinte mindenki tudja, hogy a mogyoróvajban például nincs vaj, a vásárlók tisztában vannak azzal, hogy mit vásárolnak. Sokkal fontosabb szempont az, hogy ezek a termékek segítenek a „Farm to Fork” (Termőföldtől az asztalig) stratégia fenntarthatóbb élelmiszer-termelés célkitűzéseinek elérésében.

A mostani szavazás után ugyanezen a véleményen volt az Európai Fogyasztók Szervezete is: ha egyértelműen vegetáriánusként vagy vegánként vannak jelölve a termékek, akkor a fogyasztók nem keverik össze például a csicseriborsó alapú kolbászt a valódival. A hétköznapi elnevezések, mint amilyen a burger, a steak és a kolbász, álláspontjuk szerint támogatólag hatnak arra a törekvésre, ami a fogyasztókat kevesebb hús és több zöldség fogyasztására szeretné rávenni.

(Forrás: Agroinform)