Szemléletváltás nélkül nincs körforgásos gazdaság

Illusztráció (A kép forrása: Center for Packaging and Unit Load Design - Virginia Tech)

Körforgásos gazdaság nélkül nem működik a másfél fokos klímacél, ezt már mindannyian tudjuk. De mi is az a körforgásos gazdaság és hogyan ösztönözhetők a vállalatok a nettó nulla célkitűzésekre?

A Párizsi Egyezményben, majd a tavaly ősszel megtartott COP26-on egyre ambíciózusabb vállalások történtek, Magyarország is elkötelezte magát a 2050-es klímasemlegesség mellett, és vállalta, hogy üvegházhatású gázkibocsátását 55 százalékkal csökkenti 2030-ig.

„A vállalatoknak is most kell cselekedniük. Komoly kockázatot vállal az a cég, amelyik nem vált időben. Már nem lehet csak az alacsony karbonkibocsátás a cél, a klímasemleges működést kell elérni minél előbb, minden szinten új technológiai megoldásokra, a körforgásos gazdaság elterjesztésére és a fogyasztási szokások gyors megváltoztatására van szükség” – mondta ifj. Chikán Attila, a a BCSDH elnöke a Körforgásos Gazdasági Summit tavaly novemberi rendezvényén. (A vele készült interjút itt olvashatják.)

Sokkal több, mint hulladék-újrahasznosítás

Itthon mostanában kezd csak körvonalazódni, hogy mi fán terem a körforgásos gazdaság (circular economy). A közkeletű vélekedéssel ellentétben ez nem csak a hulladékgazdálkodást és a kibővített újrahasznosítást jelenti, hanem teljes szemléletváltást.

Gondoljunk csak bele, az eddigi linearitásra alapuló gazdasági rendszer épp arról szól, hogy a természet erőforrásait, a földet, a fát, az ásványkincseket és az energiahordozókat felhasználva előállítunk egy terméket, majd az élettartama végeztével eldobjuk. Ezt megváltoztatni hatalmas vállalás, hiszen nem „csak” az értékesítési és ellátási láncokat érinti, hanem a fogyasztói szemléletet is.

A trágya veszélyes hulladékként végzi

Az agrárszektor és a hozzá kapcsolódó feldolgozóipar szerepe ott van ebben a történetben, hogy az egyik leginkább környezetszennyező ág, miközben megkerülhetetlen, hiszen a bolygó növekvő lakosságát táplálni kell.

A keletkező hulladék egy tetemes része, különösen az állattenyésztésben, de az élelmiszer-feldolgozásban is, olyan organikus anyag, ami energiatermelésre és trágyázásra is alkalmas, ahogy erre Francia- és Németországban, illetve Hollandiában számos példa akad.

Ezzel szemben Magyarországon az Eurostat adatai szerint a 2018-ban keletkezett 2,3 millió tonna szerves hulladék 18 százaléka a növénytermesztésből és állattenyésztésből, 17 százaléka pedig a fa- és élelmiszer-feldolgozásból származott. Ennek az égethető része erőművekbe kerül, félmillió tonnánál is több trágya nagy része veszélyes hulladékként végzi a tárolókban.

Fenntartható termékek és folyamatok versenye

Magyarországon is működnek már jó példák, olyan cégek, akiktől elleshetők a jó gyakorlatok. Az ő tevékenységük kihangosítása arra is jó, hogy a többi cég felismerje, akár ők is képesek erre. Ha ön is megmutatná a világnak, mit tesz a fenntarthatóságért, nevezzen a Greengage-re!

A verseny célja, hogy megtalálja és bemutassa azokat az eredményes vállalatokat, akik ma Magyarországon fenntarthatóan, ökotudatosan és környezetkímélően gyártanak innovatív termékeket, adnak el szolgáltatásokat, vagy támogatják fejlesztéseikkel, folyamataikkal a piacot.

Várjuk a részben/egészben itthon gyártott termékeket/termékcsomagolásokat, amelyek lehetnek:

+ étel-ital jellegű termékek
+ szépség és divat termékek
+ egészségügy és wellness
+ elektronikai, technológiai eszközök
+ autó, gépjármű, egyéb közlekedési termék
+ ipari, építőipari termék
+ egyéb tartós fogyasztási cikkek
+ egyéb

Az ipari és mezőgazdasági szektorból azok jelentkezését várjuk, akik gyártási, előállítási technológiák egyes részeit környezetvédelmi szempontból megújították, ők az alábbi kategóriákban nevezhetnek:

A) energiatakarékos megoldások
B) fenntartható logisztika
C) hulladékgazdálkodási fejlesztés
D) újrahasznosítás
E) karbonlábnyom csökkentése
F) vízfelhasználás csökkentése
G) egyéb

További információ és jelentkezés itt!

(Forrás: Store Insider)