A kiskereskedelmi forgalom növekedése azzal magyarázható, hogy nőtt az emberek jövedelme.
Az idén a 12 hónapos teljesítményük alapján stabil évet zárhatnak a kiskereskedők.
Cseresnyés Péter szerint az e-kereskedelem minden jel szerint képes lesz „még egy jókora lapáttal rátenni” a tavalyi teljesítményére.
Tovább bővült a kiskereskedelmi forgalom, többet költünk ruhára, kevesebbet bútorra a nyitás után.
A sütőipari vállalatok sokszor önköltséghez közeli áron értékesítik a pékárut a kiskereskedelmi láncoknak, így a kenyér további drágulását önerőből már nem tudják finanszírozni.
A gazdaság és turizmus újraindulása ismét tartósan emelkedő pályára állíthatja a kiskereskedelmet.
Cseresnyés Péter államtitkár szerint a kiskereskedelemben dolgozók a járványhelyzet miatt jelentős terhelésnek voltak kitéve, ugyanakkor komoly minőségi munkát végeztek.
Az újranyitás elkezdődött Magyarországon az átoltottság növekedésével, idén áprilisban nőtt a kiskereskedelmi forgalom, az emberek elkezdték elkölteni a megtakarításaikat.
Immár túlnyomó többségben vannak azok a bolti dolgozók, akik szorgalmazzák az oltások fölvételének mielőbbi lehetőségét a kereskedelemben.
A Nébih ismét felmérte a magyar élelmiszerek arányát a kiskereskedelmi láncok kínálatában.
Az idén januárban nominálisan csaknem 940 milliárd forintot költött el a lakosság a kiskereskedelmi üzletekben, hasonlóan az egy évvel korábbi értékhez.
Az internetes és csomagküldő értékesítés éves forgalma tavaly múlta felül először az ezermilliárd forintot.
Cseresnyés Péter államtitkár szerint, ha túl leszünk a járványon, illetve a járvány okozta gazdasági nehézségeken, akkor várhatóan a korábbi dinamikus növekedés tér majd vissza a kereskedelemben.
Az ágazat a járvány előtti időszakban 81 hónapon keresztül masszívan bővült.
Az államtitkár szerint a kiskereskedelem egy speciális ágazata a nemzetgazdaságnak.
Cseresnyés Péter ismertette, hogy a legnagyobb mértékben, 3,3 százalékkal az élelmiszer- és élelmiszer jellegű kiskereskedelmi forgalom növekedett.