Stabil lábakon újabb rekord felé száguldanak a kiskereskedők

(Fotó: VG/Kallus György)

A kiskereskedelmi forgalom visszanyert lendülete a minimálbér megemelésével, a személyi jövedelemadó visszatérítésével vagy a tizenharmadik havi nyugdíjjal a jövő év elejére is átmenthető – mondta a VG-nek Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára.

Biztatóan alakulnak a kiskereskedelmi adatok, mekkora lehet az éves növekedés? Karácsonyig ledolgozhatja a szektor a Covid miatti kieséseket?

A koronavírus több mint másfél éve szabja át a mindennapjainkat, a világ már a járvány negyedik hullámát nyögi. Ennyi idő alatt azt biztosan megtanultuk, hogy érdemes óvatosan bánni a jóslatokkal. Ahhoz kétség sem férhet, hogy a kiskereskedelemnek idén szeptemberben sikerült felülmúlnia a forgalom tavaly januári volumenét, az utolsó negyedév pedig hagyományosan a legerősebb időszak a szektorban. Októberben a különböző kedvezményes akciók, kuponnapok, novemberben a Black Friday, decemberben pedig a karácsonyi vásárlások pörgetik fel a forgalmat. Arra lehet számítani tehát, hogy

az idén a 12 hónapos teljesítményük alapján stabil évet zárhatnak a kiskereskedők.

Az így visszanyert lendület a minimálbér megemelésével, a családok személyi jövedelemadójának visszatérítésével vagy a tizenharmadik havi nyugdíj kifizetésével a jövő év elejére is átmenthető lehet.

Az év végén a kosárérték és a tranzakciók száma is megugrik. Fékezheti-e ezt a kötelező maszkviselés? Továbbá várható-e létszámkorlát, rövidített nyitvatartás vagy az idősek sávjának újbóli bevezetése?

A maszkot nemcsak a boltokban, bevásárlóközpontokban, hanem zárt térben másutt is sok helyen viselni kell a közösségi közlekedési eszközöktől a postákon, ügyfélszolgálatokon át a mozikig, színházakig. Nem hiszem, hogy a mostanra már megszokott kötelezettség önmagában bárkit is távol tartana az üzletektől. Aki az egészségét féltve nem szívesen mozdul ki otthonról, a webshopokból szinte mindent beszerezhet anélkül, hogy emberek közé kellene mennie. Az online és csomagküldő értékesítés 2020-ban lépte túl először az 1000 milliárd forintot.

Idén újabb rekord dőlhet meg, hiszen a statisztikai adatok szerint már az év első kilenc hónapjában 927 milliárdot költöttünk az elektronikus kereskedelemben,

amely az ünnepi felkészülés időszakában mindig kiemelkedően teljesít. A webshopok havi forgalma a legutóbbi tizenegy hónapból hétben haladta meg a korábban soha el nem ért 100 milliárd forintot. Nem lenne nagy meglepetés, ha még az idén megdőlne a mintegy 140 milliárdos havi csúcs is. A járvány elleni küzdelem egyetlen igazán hatékony eszköze az oltás, ezért arra bátorítok mindenkit, hogy aki még nem élt volna az ingyenes lehetőséggel, mielőbb oltassa be magát!

Az áruházláncoknak ki kell gazdálkodniuk a kiskereskedelmi különadót. Számíthatnak-e egyéb pluszteherre, például a környezetvédelmi termékdíj kiterjesztésével vagy más formában?

A járvány okozta válság gazdasági és társadalmi terheit közösen kell viselnünk, e felelősség alól a kiskereskedelem sem vonhatta ki magát. A szektor teljesítményét 80 havi megszakítatlan bővülés után vetette vissza drasztikusan, de csak átmenetileg a járvány magyarországi megjelenése. Egyes szegmensek – például az élelmiszer-kiskereskedelem vagy különösen az online értékesítés – tavaly tavasz óta is növekedést tudtak felmutatni. A tartós fogyasztási cikkeket forgalmazó üzletek közül csak a műszaki és bútorboltok nem érték még utol korábbi önmagukat, az ágazat egésze azonban képes volt visszakapaszkodni a koronavírus előtti időszak szintjére. Magyarország zöld úton jár, a kormány kiemelt célja a teremtett környezet megóvása, jelenleg is zajlik a témában indított konzultáció. A Klíma- és természetvédelmi akcióterv intézkedései közül az egyszer használatos műanyagok fokozatos kivezetése érintheti a kiskereskedelmet. Az egyéb programelemek, például az illegális hulladéklerakók felszámolása, a faültetések vagy az elektromos járművek beszerzésének támogatása, más területeken szolgálják a tiszta Magyarország ügyét. A munkát terhelő adók januártól éves szinten mintegy 650-700 milliárd forintos csökkentése ágazattól függetlenül segíti az összes hazai vállalkozást.

Az üzemanyagár 480 forinton történő befagyasztása hogyan hat a kiskereskedelmi forgalomra?

A magyar fogyasztóknál már az árplafon bevezetése előtt is kevesen vásárolhattak olcsóbban üzemanyagot Európában. A benzin és a gázolaj sajátossága, hogy költségeik érdemben befolyásolják az egyéb termékek árát és az inflációt. A magyar családok és vállalkozások érdekében meghozott döntéssel a kormány tompítani tudta a nyersanyagárak hirtelen, szélsőséges változásainak a hatásait. Részben a gondosan kialakított részletszabályoknak köszönhetően sem kínálati, sem keresleti oldalról nem várható változás a benzinkutakon, ahogy az eddigi tapasztalatok szerint az ellátás biztonsága is töretlen. A benzinárak elszabadulásának és azt a teljes palettán szinte törvényszerűen követő áremelkedéseknek elejét vettük, így ez 2021 végén biztosan nem gátolja a kereskedelem teljesítményének tartós visszarendeződését.

(Forrás: VG)