Ahol még augusztus végén a földbe került a mag, ott a repce megkapta a keléshez szükséges csapadékot a növény. A további fejlődéshez azonban most már esőre lenne szükség (Illusztráció, a kép forrása: Pixabay)
A két hete tartó csapadékmentes idő miatt az elvetett repcének már égető szüksége lenne egy kiadós, áztató esőre. Erre sajnos az előttünk álló héten, de még a következő hét első felében sem sok esély mutatkozik. A csütörtökön várható hidegfront a nappali felmelegedést mintegy 8-10 fokkal veti vissza, de előre láthatólag csak elszórt záporokat, zivatarokat okoz. A front nyomában megerősödő szél a még nem teljesen érett gyümölcsökben okozhat lehullást és károkat.
Csapadék utoljára a múlt hét első napjaiban hullott az országban, de akkor is csak a nyugati és az északi országrészben fordultak elő elszórtan záporok, zivatarok. Az ország túlnyomó részén az ősz első napja óta csontszáraz az időjárás.
A 30 napos csapadékösszeg az északi országrészben még meghaladja a sokéves átlagot, de hazánk déli kétharmadán jócskán (20-45 mm-rel) elmarad attól.
A talajok a egyre szárazabbak, különösen az Alföldön: errefelé a felső fél méteres rétegben már a kritikus 40%-ot sem éri el a talaj nedvességtartalma a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában. Nyugaton és északon jobb a helyzet.
A hőmérséklet napközben a nyarat idézi. A múlt hét elején még 25 fok körüli maximumok szerdától már 30 fokra emelkedtek, a hét végén pedig már sokfelé kissé a 30 fokot is meghaladta a felmelegedés mértéke. Az őszt és az egyre hosszabbodó éjszakákat a hűvös hajnalok jelzik, szerdán már 5 fok alatti minimumok is előfordultak az országban.
A kukorica a viaszérés fenológiai fázisában jár, további csapadékra már nincs szüksége.
A keleti tájakon, ahol az átlagosnál esősebb volt a nyár első fele, a növények megkapták a virágzásra, valamint a szem- és magképződésre is a csapadékot, így igazán jó termésben lehet bízni.
A dunántúli területekre a nyár második felében érkezett a több csapadék, a szemfejlődés időszakára, de a korábbi csapadékhiány utólag már nem pótolható.
A másik nagy terülten termesztett szántóföldi növényünk, a napraforgó az állományszáradás fázisában jár, zajlik a deszikkálása és a betakarítása. Mindkét növényünkre kedvező a meleg, száraz időjárás.
Optimális az idő a most érő gyümölcsök számára is a megfelelő íz- és zamatanyagok kialakulásához és a mezőgazdasági munkákhoz.
A repce szempontjából már nem ilyen kedvező a helyzet: ahol még augusztus végén a földbe került a mag, ott megkapta a keléshez szükséges csapadékot a növény. A további fejlődéshez azonban most már esőre lenne szükség, különösen ott, ahol csak az eső után került elvetésre a mag (pláne a déli országrészben, ahol nem esett akkor sem).
Jelentős, országos csapadéknak viszont a következő 6-8 nap során is kicsi az esélye, így a repce szezonja sokfelé nehezen indul, vontatott, hiányos kelés és lassú kezdeti fejlődés vár rá.
(Forrás: met.hu)
Aki eddig hezitált, érdemes sietnie a téli gumik felszerelésével.
Az egyhetes őszi iskolai szünetre is számos programmal készültek.
Félpályás zárásokra, forgalomterelésre és sebességkorlátozásra kell számítaniuk a közlekedőknek.
Teljesen átalakul a tervezési, engedélyezési és kivitelezési szabályrendszer.
Ezúttal nyolcan vehettek át elismerést, köztük Horváth Zoltán, Tófej polgármestere és Nagy Ottó.
A Zalakarosi Fürdő 2023 után kapta meg ismét az elismerést.
Utoljára 2015-ben fordult elő, hogy szeptemberre is kitartott a hőség.
A legmagasabb nappali hőmérséklet Nagykanizsán 32 és 36 fok között alakul.
Az országos tisztifőorvos az ország egész területére augusztus 24-én, szombaton nulla órától augusztus 30-án, pénteken 24 óráig rendelte el a hőségriasztást.
Az országos tisztifőorvos a korábban elrendelt hőségriasztását szerda 0 órától harmadfokúra emeli, és vasárnap 24 óráig meghosszabbítja.
Az országos tisztifőorvos a másodfokú hőségriasztást augusztus 11-étől, vasárnaptól augusztus 16., péntek éjfélig az ország egész területére rendelte el.