Kihirdették a ponthatárokat

(Fotók: MTI/Bruzák Noémi)

Nyilvánosságra hozták csütörtök este az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat, ezzel eldőlt, hogy a mintegy 102 ezer jelentkező közül az általános eljárásban hányan kerülnek be egyetemre, főiskolára. A legtöbb hallgató az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) kezdheti tanulmányait, több mint 11 ezren, a Debreceni Egyetemre pedig csaknem hétezer hallgatót vettek fel. A legmagasabb pontszámot, 472-őt a Budapesti Corvinus Egyetem angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás képzésére és az Eötvös Loránd Tudományegyetem osztatlan jogászképzésére kellett elérni.

A diákok 20 órától, a bevált gyakorlat szerint, SMS-ben közvetlen értesítést kaptak, ezzel párhuzamosan a felvi.hu oldalon is tájékozódhatnak a ponthatárokról.

A hirado.hu munkatársai Lágymányosi kampusznál tartott ponthatárváró Pont Ott Partin figyelték az eseményeket.

A koronavírus-járvány miatt egy év kihagyás után tartották meg a hivatalos ponthatárváró eseményt Budapesten.

Ezúttal az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) lágymányosi campusán, ahol Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára szimbolikus gombnyomással hirdette ki a ponthatárokat.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára (b) és Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal megbízott elnöke a Pont Ott Parti - felvételi eredményváró rendezvényen

Rövid köszöntőjében Schanda Tamás és Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal megbízott elnöke is azt hangsúlyozta, nehéz időszakon vannak túl a diákok, akik közül százezernél is többen döntöttek úgy, hogy továbbtanulnak. Brassói Sándor a munkatársainak is megköszönte a munkáját, hogy időben értesíteni tudják a felvételizőket.

A lágymányosi campuson tartott fesztiválhangulatú Pont Ott Partin egy kivetítőn folyamatosan vetítették a felsőoktatási szakokra meghatározott bejutási ponthatárokat, a zenére szórakozó fiatalok között a tömegben időnként felhangzott egy-egy örömteli sikítás.

A legtöbb jelentkezőt, 1824-et mérnökinformatikus alapszakra vették fel, ezt követi 1817 fővel az ápolás és betegellátás alapszak, majd 1784 fővel a gazdálkodási és menedzsment alapszak. Osztatlan tanári képzésre 1534-en jutottak be, míg programtervező informatikusnak 1448-an tanulhatnak alapképzésen.

Általános orvos osztatlan képzésen 1125-en, míg gazdaságinformatikus alapszakon 1022-en kezdhetik meg a tanulmányaikat. A nemzetközi gazdálkodás alapképzésre 989-en, a gépészmérnöki alapszakra 971-en, a pszichológia alapszakra 955-en jutottak be.

A legmagasabb pontszámot, 472-őt a Budapesti Corvinus Egyetem angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás képzésére és az Eötvös Loránd Tudományegyetem osztatlan jogászképzésére kellett elérni.

Ezt követi a Budapesti Corvinus Egyetem angol és magyar nyelvű nemzetközi tanulmányok képzése (468 és 467). A képzeletbeli dobogó harmadik fokán a Budapesti Corvinus Egyetem angol nyelvű gazdálkodási és menedzsment képzése áll 466 ponttal, amit a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogász képzése követ (463).

A felsőoktatási képzésekre jelentkezők a felvi.hu oldalon is ellenőrizhetik, hogy sikerült-e felvételt nyerniük.

Tizenegyezren kezdheti a tanévet az ELTÉ-n

Az  Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) csütörtöki közleménye szerint idén több mint 11 ezer jelentkezőt vettek fel; a legmagasabb ponthatár idén az osztatlan tanárszakon volt, a matematika-olasztanár szakra 492 ponttal lehetett bekerülni.

Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményükben azt írták, az ELTE idén 11 090 jelentkezőt vett fel, tavaly ez a szám 9918, 2019-ben 10 170 volt.

Alapszakra 6774, mesterszakra 2802, osztatlan szakra 1344, felsőoktatási szakképzésre 170 fiatal került be. A felvettek közül 8871-en nappali, 2087-en levelező, 132-en pedig esti munkarendben kezdik meg tanulmányaikat.
A gólyák túlnyomó többsége (9658 diák) állami ösztöndíjas finanszírozási formában tanul majd.

A legtöbb hallgatót (2073-at) a Bölcsészettudományi Kar vette fel, amelyet az idén augusztustól önálló karrá alakuló Gazdálkodástudományi Intézet (1805), majd a Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK) (1455) követ.

A legnagyobb létszámmal induló alap-, illetve osztatlan szakok a jogász (791), a programtervező informatikus (650), a gyógypedagógia (601) és a pszichológia (416). A mesterszakok közül a vezetés és szervezés (336) az első, ezt követi a pszichológia (274), a marketing (165), valamint a pénzügy (153).

A 2021-ben induló új ELTE-s szakok közül az emberi erőforrások BA (alapképzés) (72 hallgató) és a sportmenedzser MA (66) nagy sikernek örvend, mindkettő a PPK budapesti portfólióját gyarapítja – tették hozzá.

A tájékoztatás szerint a magyar jelentkezők körében is nagyon népszerűek az angol nyelvű képzések, amelyek öt alap- és 14 mesterszakon érhetők el. Míg 2018-ban még csak 134-en kezdték meg a tanulmányaikat ilyen képzéseken, idén már 501-en. A legkeresettebb alapszak a nemzetközi gazdálkodás BA (187), a nemzetközi tanulmányok BA (108) és a szociológia BA (51), a mesterszakok közül pedig a biológus (45) és a fizikus (28) MSc-t emelte ki az egyetem.

A 2035 felvett hallgatóval a gazdaságtudományok a második legnépszerűbb képzési terület lett a bölcsészettudomány után, a pedagógusképzés előtt.

Az ELTE szombathelyi képzési helyszínére a 2017-es integráció óta idén érkezik a legtöbb, 701 gólya, ami az egyetem közlése szerint jelentős mértékben az ott megvalósult képzésfejlesztéseknek köszönhető. A gazdaságtudományok területén 2 felsőoktatási szakképzésre és 3 alapszakra 158 jelentkező, tanárszakra 186-an, informatikai képzésre 62-en kerültek be.

Az osztatlan tanárszakokat az egyetem 654 féle párosításban hirdette meg, emellett 150 tanári mesterképzésből választhattak a jelentkezők. Ezekre a képzésekre idén 706 jelentkezőt vettek fel, közülük 553-an osztatlan tanárképzésben kezdhetik meg a tanulmányaikat. Legtöbben, 223-an angoltanárnak, 131-en történelemtanárnak és 109-en magyartanárnak készülnek.

A hét legmagasabb ponthatár idén osztatlan tanárszakon volt, első a matematika-olasztanár szak 492 ponttal, ezzel egy gólyát vesznek fel. A nagyobb létszámú szakok közül az állami ösztöndíjas jogász képzés ponthatára 472 pont (86 hallgató), a pszichológiáé 449 pont (332 hallgató), az angol nyelvű nemzetközi tanulmányoké (100 gólya) pedig 423 pont volt.

Jogász szakon az állami ösztöndíjas 86 hallgató mellett további 705-en önköltséges finanszírozási formában kezdik meg tanulmányaikat.

Azt írták, siker a levelező képzésre felvettek számának emelkedése is, ez 2020-ban 254 volt, idén 2286, a távolléti oktatás során bevezetett újfajta oktatásmódszertani eszközöknek köszönhetően.

A Bölcsészettudományi Karon a legnépszerűbb alapszak a keleti nyelvek és kultúrák BA (366 felvett), amelynek koreai, japán és kínai szakirányán összesen 315 hallgató kezdheti meg tanulmányait. A második helyet az anglisztika (269 hallgató), a harmadikat a szabad bölcsészet (222 diák) érte el.

Az Informatikai Kar által kínált intelligens rendszerek szoftvereinek tervezésére felkészítő autonómrendszer informatikai MSc-t kétszer annyian kezdik meg, mint a korábbi években (15 diák), akárcsak a programtervező informatikus mesterszakot, ahol 2019-ben 68-an, idén 142-en kezdhetik meg tanulmányaikat.

Debreceni Egyetem: Hétezer diákot vettek fel

Évről évre több hallgató választja a Debreceni Egyetemet, az idei általános felvételi eljárásban az intézmény 6958 hallgatót vett fel, 787-tel többet a tavalyinál, ami 13 százalékos növekedést jelent.

Az egyetem oktatási rektorhelyettese Bartha Elek azt írta: 4261-en alap-, 1039-en mester-, 974-en osztatlan szakon, 684-en felsőoktatási szakképzésben kezdhetik meg tanulmányaikat. Állami ösztöndíjas képzésben 5871-en, önköltséges finanszírozásban 1087-en tanulhatnak a szeptemberben induló félévben.

A legtöbb, 1565 leendő hallgatót a gazdaságtudományi karra vették fel, ezt követi a bölcsészettudományi kar 864 felvettel, illetve az állam- és jogtudományi kar 664 diákkal

– sorolta a professzor.

Bartha Elek tájékoztatása szerint a legnépszerűbb alapképzésük az ápolás- és betegellátás, amelyre 537 hallgató jutott be, az osztatlan jogászképzésre 350 leendő elsőst vettek fel, a mesterképzések közül a pszichológiaképzésre vették föl a legtöbb, 77 hallgatót.

A legmagasabb pontszám, 447 az angol nyelv és kultúra tanári, illetve kémiatanár osztatlan tanárszakra kellett, ugyanennyi ponttal lehetett bejutni az informatikatanár-matematikatanár szakpárosításra, ezeket 442 ponttal a levelező tagozatos jogászképzés követi - sorolta a rektorhelyettes.

Hozzátette: az általános felvételi és a pótfelvételi eljárásban felvettekkel, valamint az új külföldi hallgatókkal együtt várhatóan 9207 elsőéves hallgató kezdi meg a 2021/2022-es tanévet a Debreceni Egyetemen.

Közel 4800 hallgatót vettek fel a BME-re

Csaknem 4800 új hallgatót vesz fel a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME). Az alapképzésekre felvett állami ösztöndíjas hallgatók átlagpontszáma meghaladja a 425 pontot – közölték.

Közölték: szeptemberben 4727 elsőéves hallgató veszi birtokba a Műegyetem előadótermeit, ami az előző évhez képest 2 százalékos növekedést jelent.

Azt írták, a BME kiválóságát jól jelzi, hogy az intézmény alapképzéseire felvételt nyert jelentkezők száma és átlagpontszáma is magas maradt, sőt a tavalyihoz képest mindkettő nőtt, a kedvezőtlen demográfiai folyamatok és a pandémia ellenére.

Az állami ösztöndíjas képzési formában az átlagpontszám kiemelkedően magas, 425 pont feletti és az önköltséges formában felvettekkel együtt is csaknem 420 pont

– tették hozzá.

A ponthatár mellett „fontos és a kiválóságot jobban jelző adat a magas átlagpontszám és vele együtt a felvettek magas száma. Az intézmény mindegyikben kiválóan teljesít” – emelték ki.

A tájékoztatás szerint mesterképzésben több mint ezer diák kezdheti meg ősszel tanulmányait, illetve további több mint ezeregyszázan nyertek felvételt idén januárban a BME valamelyik mesterszakjára.

A mostani felvételi eljárásban az egyetemre jelentkező csaknem 11 ezer fiatal 21 százaléka valamelyik mesterképzést jelölte meg, ami négy százalékponttal magasabb az országos aránynál, pedig a BME mesterszakjainak nagy részénél nem is ez, hanem a januári a fő felvételi eljárás – jegyezték meg.

Felhívta a jelentkezők figyelmét arra, hogy az egyetem a mostani pótfelvételi eljárásban alapképzési szakjainak nagy részén állami ösztöndíjas képzéseket is meghirdet. További részletek a felvi.hu oldalon érhetők el.

Corvinus: csaknem negyedével több jelentkező

Idén 24 százalékkal több felvételiző jelentkezett első helyen a Budapesti Corvinus Egyetem képzéseire, mint tavaly; az angol nyelven induló képzésekre több mint kétszer annyian jelentkeztek első helyen.

A közlemény szerint a két évvel ezelőtt alapítványi fenntartásba került Corvinus stratégiai célja, hogy 2030-ra a közép-kelet-európai régió legjobb egyetemévé váljon a gazdaság- és társadalomtudományok területén.

„Ezt az elitképzéssel és a nemzetköziesítéssel kívánja az egyetem elérni" - írták.

A magas szintű, minőségi oktatás érdekében a Corvinus az idén a tavalyihoz képest jóval több jelentkezőből kevesebb diákot vett fel alapszakjaira, magasabb ponthatárokkal.

„Ezáltal az oktatók tömegképzés helyett minőségi oktatást tudnak nyújtani a kiemelkedő képességű hallgatóknak" – közölték, hozzátéve, a hallgatóktól azt várja a Corvinus, hogy „egyetemi éveik alatt elsődlegesen a tanulmányaikra fókuszáljanak". Ehhez – mint folytatták – az egyetem minden támogatást megad: a legjobb hallgatóknak akár havi 70 ezer forint összegű tanulmányi ösztöndíjat is biztosít a fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány, az összeg több mint kétszerese az állami ösztöndíjnak.

Beszámoltak arról, hogy idén ősztől a Corvinus legnépszerűbb és legnagyobb alapszakja, a gazdálkodási és menedzsment teljesen megújult. „Nyugat-európai mintára, egy generalista tudást adó, modern üzleti alapszakká alakult át, amelybe integrálódtak a korábbi kereskedelem és marketing, turizmus-vendéglátás, emberi erőforrások és vidékfejlesztési agrármérnök alapszakok” – áll az írásos összegzésben.

A kommüniké a megújult szak nagy előnyének nevezte, hogy a felvételizőknek nem kell 18 évesen eldönteniük, pontosan melyik üzleti területre szeretnének specializálódni, ráérnek a képzés utolsó évében meghozni ezt a döntést.

A tájékoztatás szerint a magyar nyelvű gazdálkodási és menedzsment alapszakon 24 ponttal emelkedett a térítésmentes képzési helyre szükséges ponthatár, 451 ponttal lehetett bekerülni. Ugyanennek a szaknak az angol nyelvű képzési formájára tavaly 434, idén viszont már 466 pont kellett a bejutáshoz. A szak különböző formában induló képzéseire összesen 718 diákot vett fel az egyetem - ismertették.

A Corvinus kitért arra is, hogy az országban egyedülálló alkalmazott közgazdaságtan alapszakra való bejutáshoz is 35 ponttal több kellett, mint tavaly. 445 ponttal lehetett bekerülni ennek a szaknak a Corvinus Ösztöndíjas helyére, angol nyelvű támogatott képzési formájára pedig 442 pont kellett a felvételhez.

Hozzátették: „kiugróan magas", 472 pont kellett idén a tavaly óta csak angol nyelven induló nemzetközi gazdálkodás alapszak ösztöndíjas helyére való bejutáshoz, erre a szakra összesen 198 diákot vettek fel.

Az egyetem népszerű társadalomtudományi képzéseire sem volt könnyű idén bekerülni – írták, ismertetve, hogy az angol nyelvű nemzetközi tanulmányok alapszakra 468 pont, amíg az angol nyelvű kommunikáció- és médiatudomány alapszakra 442 pont kellett a támogatott képzési helyre való felvételhez.

A közlemény stratégiai célnak nevezte a Corvinus nemzetköziesítését, amelynek fontos része, hogy az egyetem egyre több szakát angol nyelven is, vagy kizárólag angol nyelven hirdeti meg.

Angol nyelvű képzés esetén 2021 szeptemberétől már idegennyelvi hozzájárulást sem kell fizetniük a Corvinus Ösztöndíjas hallgatóknak.
Idén jelentősen nőtt a felvételizők érdeklődése az idegennyelvű képzések iránt, több mint kétszer annyian jelentkeztek első helyen angol nyelven induló képzésre, mint tavaly. Az idei felvételi eljárásban felvett összes hallgató 20 százaléka külföldről jelentkezett, dacára az egy éve tartó járványhelyzetnek.

Az egyetem jelezte, hogy mesterképzéseire idén is mintegy annyi hallgatót vett fel, mint a tavaly, összesen 641-et.
A következő években cél, hogy a mesterszakok nagy részét kizárólag angol nyelven indítsák – hangsúlyozták, azt is közölve, hogy azoknál a mesterszakoknál, ahol indokolt és megvalósítható, nyugat-európai mintára bevezetik az egyéves mesterképzést.

A Budapesti Corvinus Egyetem megújulásának részeként az elmúlt két évben nyugat-európai mintára elkezdte átalakítani képzési portfólióját. Az elkövetkező években a mostaninál kevesebb szakkal indított, generalista tudást adó alapszakos képzési portfólió, illetve specialista mesterszakos képzési portfólió létrehozása a cél, a munkaerőpiac igényeire reflektáló megújított és itthon egyedülálló új szakok indításával – írták.

Rekordszámű jelentkező a BGE-n

A Budapesti Gazdasági Egyetemen (BGE) idén szeptemberben 6448 elsőéves kezdheti meg tanulmányait, 16 százalékkal több, mint tavaly. Az előző évekhez hasonlóan idén tovább növekedett az állami ösztöndíjasként bekerült hallgatók aránya.

Közleményükben azt írták, hogy a BGE a jelentkezők száma alapján az ország harmadik legnépszerűbb egyeteme, amely  - mint fogalmaztak - „elismertségét a piaci igényekhez illesztett, jól kialakított képzési portfóliójának köszönheti, hiszen a tíz legnépszerűbb magyarországi alapszak közül öt szerepel a kínálatában".

Mint hozzátették, az augusztus 1-jétől alapítványi fenntartásban működő intézmény népszerűségét és az üzleti fókuszú képzések iránti „töretlen érdeklődést igazolják” az idei felvételi eredmények is. Összehasonlításképp közölték, hogy tavaly 5547-en nyertek felvételt a három budapesti karra, így az idén 16 százalékkal több az újonnan felvett hallgatók száma.

A korábbi évekhez hasonlóan idén is növekedett az állami ösztöndíjasként bekerült hallgatók aránya: a felvett hallgatók csaknem 67 százaléka állami ösztöndíjasként kezdi majd meg tanulmányait – ismertette az egyetem.

Emellett az egyetem mindhárom karán – Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar; Külkereskedelmi Kar; Pénzügyi és Számviteli Kar – emelkedett idén a felvett hallgatók száma.

Az írásos összegzés szerint a jelentkezők többsége a kereskedelem és marketing, a gazdálkodási és menedzsment, a turizmus-vendéglátás, a nemzetközi gazdálkodás, a pénzügy és számvitel, valamint a gazdaságinformatikus alapképzési szakokra tette le a voksát.

„Minden várakozásunkat felülmúlták az idei eredmények, különösen, hogy az eddigi rekordot hozó 2019-es évvel összehasonlítva is növelni tudtuk vonzerőnket" – idézte a kommüniké Heidrich Balázs rektort, aki szerint ez egyértelműen mutatja, hogy sikeresek az elmúlt években elvégzett fejlesztések, „így egyre több jelentkező számára nyilvánvaló, hogy a BGE-n való tanulás és diplomaszerzés kiválóan megtérülő befektetést jelent a jövőbe”.

A közlemény kitért arra is, hogy azok, akik lemaradtak a felvételiről, vagy nem nyertek felvételt, a pótfelvételi eljárás keretében adhatják be jelentkezésüket a Budapesti Gazdasági Egyetemre.

Felvételi háttérinformációk

Egy képzés ponthatárát az intézmény kapacitása mellett az befolyásolja, hogy hányan és milyen eredménnyel jelentkeztek oda. Minél több magas pontszámú jelentkező listáján szerepel az adott szak az első helyen, annál magasabb lesz ott a ponthatár. A felsőoktatási intézmények dönthetnek úgy, hogy a jogszabályi előírásnál magasabban határozzák meg a minimális ponthatárt a hozzájuk jelentkezők számára. Ebben az esetben az is előfordulhat, hogy egy adott szakon az intézmény nem használja ki a teljes kapacitását.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlése szerint idén csaknem 110 ezer diák jelentkezett valamelyik főiskolára vagy egyetemre. Hankó Balázs, a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár az M1-en arról beszélt, hogy idén 11 százalékkal többen jelentkeztek a felsőoktatásba, mint tavaly. Szerinte ez egyértelműen visszaigazolja a magyar felsőoktatási rendszer sikerét.

Azoknak sem kell csüggeni, akiket most nem vettek fel, hiszen majd jelentkezhetnek a pótfelvételi időszakban.

A pótfelvételi során csak egy képzést lehetett megjelölni, valamint csak azok jelentkezhetnek, akiket egyetlen általuk megjelölt képzésre sem vettek fel vagy idén egyáltalán nem is jelentkeztek felsőoktatásba.

(Forrás: hirado.hu)