Félhetnek az állatszaporítók

(A kép forrása: Unsplash)

Szigorítások várhatóak az állatvédelmi törvényben. Bővül az állatkínzás minősített eseteinek köre. A törvényjavaslat már az állatok veszélyeztetésére alkalmas méreg kihelyezésének előkészületét is büntetné.

Kocsis Máté frakcióvezető és Ovádi Péter Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos a parlamenti honlapon olvasható javaslatának célja az indoklás szerint - az állatvédelmi konzultáció eredményére figyelemmel - az állatvédelemhez kapcsolódó jogszabályi környezet szigorítása és a felelős állattartás biztosítása.

A törvényjavaslat a büntető törvénykönyv jelenlegi szabályozásához képest bővíti a természetkárosítás, az állatkínzás és a tiltott állatviadal szervezésének minősített eseteit.

Szigorúbban kívánnak fellépni többek között

• a mérgezéses esetekkel,
• a különös visszaesőkkel,
• a haszonszerzési céllal működtetett szaporítótelepekkel,
• illetve azokkal szemben, akiket korábban már az állatok tartásával összefüggő tevékenységtől eltiltottak.

Az indoklásban felidézik a közelmúltban történt, több tucat ragadozó madár pusztulását okozó mérgezést.

Azt írják: a büntetőjogi felelősség alapját a méreg vagy csalétek állatok életét veszélyeztető módon történő kihelyezése adja. A javaslat már a méreg kihelyezésének előkészületét is büntetné.

Állatkínzás

Lényegesen bővül az állatkínzás minősített eseteinek köre a nagy nyilvánosság előtti elkövetéssel, az állattartástól való eltiltás alatti állatkínzással, valamint állatkínzás elkövetésével tiltott állatviadal szervezését vagy állatkínzást követő két éven belül.

Magasabb büntetési tétel szabható ki a méreg alkalmazásával vagy az élet kioltására alkalmas csalétek kihelyezésével több állat pusztulását okozva, illetve a különös visszaesőként történő elkövetéskor.

Az előterjesztők kiemelten fontosnak tartják a szaporítói tevékenység büntetőjogi szabályozását. A jelenleg a szaporítókat az állatok rossz körülmények között tartására figyelemmel állatkínzás miatt büntetik, de a szaporítótelepek terjeszkedésének, növekedésének megakadályozása céljából minősített esetként történő szabályozásra van szükség. A szaporítókat a javaslat értelmében 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel lehetne büntetni.

A törvényjavaslat szerint aki a jövőben állatviadalon vesz részt, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, azaz nem csak a szervezők lesznek büntethetőek.

Az elkobzott állatok védelme érdekében egyértelművé teszik, hogy állat esetében az elkobzás végrehajtásának általános lépéseit - különösen a megsemmisítést - nem kell elvégezni.

Ha az Országgyűlés elfogadja, a törvényjavaslat január 1-jén lép életbe. A szavazás november végén esedékes.

Az állatvédelmi törvény módosításáról szóló javaslat parlamenti vitájában kiderült, hogy ez ellenzéki frakciók támogatják, bár megkésettnek és elégtelennek tartják az állatvédelmi törvény kormánypárti képviselők által kezdeményezett, az Országgyűlés előtt lévő módosítását. Az ellenzéki pártok közös módosító indítványt nyújtanak be, hogy átfogóbb törvény születhessen, írja az MTI.

Javaslataik:

• 5-20 milliárd forintos keretösszeggel országos állatvédelmi alap felállítása
• legyen "intézményesült gazdája" az állatvédelemnek (állatvédelmi ombudsman)
• törvényileg tiltanák ki az internetes kereskedelmi oldalakról azokat, akik nem rendelkeznek jogosítványokkal és szaporított állatokat hirdetnek
• szigorúbban büntetnék az állatviadalok szervezőit
• állatvédelmi őrség létrehozása
• az olyan vegyszerek betiltása, amelyek veszélyesek a méhekre
• cirkuszi állattartás tiltása
• a Nemzeti Alaptantervbe kell foglalni az állatvédelmet
  
  

(Forrás: Agroinform)