A cégalapítás is megoldás lehet a katásoknak

(Illusztráció: Pixabay)

A VG által megkérdezett adószakértő megerősítette: az eddig a katát választóknak a legkevesebb fájdalommal az átalányadózás járna, de nagyobb ügyfélkör esetén a cégalapítást is megfontolhatják.

Azoknak is pluszadminisztrációt okoz a törvénymódosítás, akik megfelelnek a radikálisan átalakított kata új, szigorú szabályainak, hiszen augusztus 1-jétől kezdődően szeptember 25-ig nekik is nyilatkozniuk kell, tehát az adónemben maradás nem automatikus – hívta fel a figyelmet a VG megkeresésére Gyányi Tamás, a WTS Klient adótanácsadási üzletágának vezetője. A szakember megerősítette, a katából kiszorulóknak a legközelebbi és legegyszerűbb választás az átalányadózás lehet, ám el tudja képzelni, hogy sokan 40 órás munkaviszonyban helyezkednek el, vagy nagyobb ügyfélkörrel, több vállalkozás felé számlázva akár a cégalapítást is megfontolják. Szerinte fontos, hogy ebben a szituációban minden érintett alaposan fontolja meg, melyik adónem és út lehet a legkedvezőbb számára, és figyeljen a határidőkre, jogszabályokra.

Az eddig katázóknak a legkevesebb fájdalommal a választható átalányadózás járna: ugyan magasabb az adótétele, de még mindig alacsonyabb, mint a hagyományos munkaviszonyé

– mutatott rá Gyányi Tamás. Hozzátette, egy fordítónál vagy angoltanárnál aligha vetődik fel nagyobb költség, tehát az átalányadózás kézenfekvő lehet, ám azokban a szakmákban, ahol igen, az egyéni vállalkozóra vonatkozó személyi jövedelemadózás a megfelelő megoldás.

Az adószakértő kiemelte, különbség a két típus között, hogy az átalányadózásnál nincs szükség feltétlenül könyvelőre, a jövedelemadózás viszont komplexebb, mint a kata.

Bár a folyamat tanulható, van annyira összetett, hogy indokolt lehet a közös munka a könyvelővel, mert szigorú szabályok vonatkoznak arra, hogy például mely költségszámlák számolhatók el, különböző adóbevallásokat szükséges beadni időről időre, és az adóelőleg-fizetési határidőkre oda kell figyelni.

Arra a felvetésünkre, hogy anno a katát részben amolyan adóedukációs céllal alkották meg, hogy azokat is bevonják a közteherviselésbe, akik addig nem vettek részt benne, Gyányi Tamás azt felelte, összességében már másképp gondolkoznak a gazdaság szereplői, mint 2013-ban, és számos intézkedés történt annak érdekében, hogy megnehezítsék a feketegazdaság felé sodródást. Példaként említette az online pénztárgépet, és szintén befolyásoló tényezőnek gondolja, hogy egyre nagyobb a bankkártyás fizetések aránya. 

A kata átalakítása után a kiesettek átkerülnek valamelyik másik adónem alá, ami magasabb összadóztatást, azaz nagyobb költségvetési bevételt eredményezhet, ám bizonyos esetekben előfordulhat, hogy a korábbi katás bevételt nem vallják be, a pluszadminisztráció és az adóteher miatt átcsatornázódnak a feketegazdaságba

– mondta a szakember. Megjegyezte, az átalányadózás lehetősége mellett is felvetődhet a vállalati oldalról az az elvárás, hogy nem kívánnak magánszeméllyel üzleti kapcsolatban állni, akár a munkaviszonnyá történő átminősítés kockázata miatt is, ez pedig többeket a cégalapítás felé terelhet, ami adminisztrációban és adóteherben is egészen más kávéház.

Korábban adószakmai körökből származó sajtóhírek szerint felvetődött az ételkiszállító cégeknél egy megoldás, amellyel tovább katázhattak volna a futárok. Az állítólagos kiskapuval a futárok kizárólag az ennivalót megrendelő magánszemélyekkel álltak volna szerződéses kapcsolatban, a kiszállító céggel magával nem. Ez az ötlet végül nem valósult meg, a nagy vállalatok egymás után jelentették be, hogy nem folytathatják a futárok katásként. Ezzel kapcsolatban Gyányi Tamás azt mondta, a konkrét döntések metódusát nem ismeri, ám rámutatott,

elképesztő adminisztrációval járna, ha a futárnak minden helyszínen külön-külön kellene nyugtát adnia, ráadásul az előre utalás és a számlakiállítás sem lett volna reálisan megvalósítható.

(Forrás: VG)