Kanizsa jövője a jövő megoldásainak kutatása lehet – a munkahelyeket is teremtő projektek tervezett összköltsége több mint 43 milliárd forint

A bemutatkozó rendezvény előadói is csak a beszédek idejére vették le a maszkot (Fotó: Kovács Krisztián)

Bemutatták a Pannon Egyetem vezetésével, ipari-kutatói összefogásban, 4,8 milliárd forint állami támogatással megalakult kompetencia központot. Ennek célja, hogy a körforgásos gazdasággal kapcsolatos fejlesztések motorja legyen Magyarországon, olyan kulcsterületekre koncentrálva, mint a megújuló energia, a hulladékgazdálkodás, a korszerű víztechnológiák vagy a fenntartható turizmus és az okosváros. A központ Nagykanizsán lesz, a város az összes tématerületben érintett, de a részt vevő partnerek jelentős része is ide kötődik.

A következő három évben az öt nagy tématerületre koncentrálva számos projekt fut majd a Pannon Egyetem koordinálásával. Ezekben aktívan részt vesznek a konzorcium együttműködő partnerei, vagyis a MOL, a Hidrofilt Kft., a Netta Pannonia Kft,. a Nagykanizsai Városfejlesztő Kft. és a Bay Zoltán Kutatóintézet.

A bejelentésen Balogh László polgármester azt mondta, Nagykanizsa a fenntartható gazdaság egyik mintavárosa szeretne lenni, s a város egyik kitörési pontjaként említette az innovációt és a meglévő tudásbázist.

Cseresnyés Péter államtitkár, Nagykanizsa és a térség országgyűlési képviselője is a városban meglévő tudást hangsúlyozta, kiemelve a vízkezeléssel kapcsolatos ismereteket, illetve az olajipari központból adódó vegyipari és mérnöki jártasságot. Hozzátette, mindezekre és a partnerek szakembereire alapozva Kanizsa az innováció területén centrummá válhat, a projektek pedig munkahelyeket teremtenek.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter elmondta, az állam, a felsőoktatás és az üzleti élet szereplőinek együttműködésére alakítják ki a körforgásos gazdasági kompetencia központot. Hozzátette, következő lehetőségként Nagykanizsán is létrehoznak egy tudományos és innovációs parkot, az erről szóló támogatási javaslat hamarosan a kormány elé kerül. Kiemelte, a hidrogéngazdasággal kapcsolatos egyik innovációs projekt is Nagykanizsán kezdődhet el.

Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke nagykanizsaiként azt hangsúlyozta, a körforgásos gazdaság kutatása és az arra épülő, munkahelyeket is teremtő, a helyben létrehozott innovációt termékekre váltó science park olyan jelentőségű a térségnek, mint amikor olajat találtak Zalában.

Hernádi Zsolt, a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója úgy fogalmazott, a cég 90 éve van jelen Nagykanizsán, ahogyan akkor, úgy most is szeretne a vállalatcsoport itt innovatív környezetet létrehozni. A MOL céljai között a hulladék nagyobb arányú hasznosítása szerepel, a központban ezt is kutatják majd. A Nagykanizsán kialakított, alkalmazható tudásbázisnak köszönhetően a cég Közép-Európa meghatározó újrahasznosítójává válna.

Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora szerint az évszázadot végigkíséri a környezeti válság, így kiemelt jelentősége van a körforgásos gazdaságnak. Megjegyezte, a körforgásos gazdaságot a természet eleve kitalálta, az ember azonban lineárissá tette, s most innovációval kell visszatérni. Kifejtette, Nagykanizsa és térsége ideális helyszín erre a helyi cégeknél és az egyetemen meglévő tudás által is.

A kormány szándéka, hogy Magyarország 2030-ra Európa öt legversenyképesebb országa közé kerüljön. Ezt a célt segíthet elérni a kormánydöntésre váró, az innovációs lehetőségeket gazdagító nagykanizsai Körkörös Gazdaság Tudományos és Innovációs Park. A több mint 38 milliárd forintos uniós forrásból tervezett új intézmény révén globális szinten is egyedülálló innovációk születhetnek Nagykanizsán. A központot a Vár utcai ipari területektől északra eső részen hozzák létre.