200 éves a kanizsai zsinagóga

(A kép forrása: Facebook/Balogh László)

A nagykanizsai zsinagóga 200 éves fennállása alkalmából szervezett emlékünnepséget a Nagykanizsai Zsidó Hitközség és a Kanizsai Zsinagóga Alapítvány kedden. A rendezvényen templomtörténeti kiállítás nyílt, valamint a Budapesti Operettszínház művészeinek műsorát láthatták az érdeklődők.

„Ha Nagykanizsán nyitott lélekkel, a történelmünk után érdeklődő tekintettel sétálunk végig, akkor mély felismerésben lehet részünk a kanizsai zsidósághoz kapcsolódó, kővé vált mementóink révén”, mondta köszöntőjében Balogh László polgármester, utalva a kanizsai zsidóság épített örökségeire.

– A főutcáról egy kapualjba betérve a 200 éves klasszicista stílusú, a világon egyedülálló zsinagógát láthatunk. Amit egy kanizsai jövőt tervező, mélyen beágyazott és felelős, 375 tagú zsidó hitközség építtetett, a Batthyány család támogatásával. E felemelő, nagyszerű klasszicista épület a zsidó közösség erejéről beszél, nagykanizsai jelentőségükről, e város és ezen keresztül hazánk életében betöltött jelentős szerepéről, mely szerep okán méltán említették egykor, hogy: Nagyvárad, Munkács, Budapest és Nagykanizsa… E zsinagóga patinás épülete e nagyság emlékdarabkáit őrzi, történetekkel és sorsokkal teli. És olyan intellektuális, ám semmiképp nem hivatalos mondásokat is megidéz, miszerint: hajdan voltak az ortodoxok, a neológok és voltak a nagykanizsaiak. Mert olyan különlegességek is hozzátartoznak e zsinagógához, hogy magyarországi zsidó istentiszteleten itt szólalt meg elsőként orgona, 1845-ben, és itt hangzott fel magyarul énekszó – mutatott rá a polgármester.

Cseresnyés Péter államtitkár, országgyűlési képviselő szerint a 200 éves zsinagóga nem pusztán a múlt része, ma is aktuális üzenete van.

– Feldolgozhatatlan fordulata az európai történelemnek, hogy az első világégést követően az európai politika horizontja fokról-fokra elborult, és egészen a vészkorszak eseményeiig sűrűsödött a sötétsége. Mindez olyan, a zsidóság ellen elkövetett, és az egész magyar nemzet számára szenvedést okozó bűncselekményekhez vezetett, amelyekről máshogyan, mint a beismerés és a részvét hangján nem lehet, nem szabad szólni. Aki ezt másként véli, úgy gondolom, méltatlanná válik Kanizsa örökségéhez, városunk szelleméhez. Hálásak vagyunk azért, hogy minderről: a szép kétszáz évről és a tragikus fordulatról Nagykanizsán nemcsak a kövek beszélnek, hanem az emberek is. Szerencsés a város, hogy sok más településsel ellentétben nálunk újra tudott szerveződni a hitközség, és – a kommunista elnyomást is elszenvedve – a mai napig aktív, tevékeny, építő résztvevője városunk életének – fogalmazott.

„Hogy mit hoz a jövő, azt ma teljes bizonyossággal senki nem mondhatja meg. Lehetőséget hordoz magában a prosperálásra, de halljuk, látjuk a veszélyeket is, amelyek a gyűlölködés és a hagyományos értékeket valló közösségek elleni fellépés talaján szárba szökkenhetnek”, tette hozzá a politikus, majd így folytatta: „Egy dolgot azonban biztosan kijelenthetek: ott, ahol a jelen generáció nem lép át a köveken, hanem odafigyel rájuk, ott rendelkezésre áll a szilárd alap a holnaphoz és a holnaputánhoz.”

A rendezvényen részt vett dr. Radnóti Zoltán főrabbi, valamint a MAZSIHISZ elnöke, Heisler András és Horváth József alelnök is.