Milliárdos energetikai fejlesztést valósít meg a Pannon Egyetem Nagykanizsán

A központ munkatársai az ipar számára is végeznek feladatot, a jövőben felmerülő vízipari kérdésekre is keresik a megoldásokat, de például a világjárvány ideje alatt ők mérték a szennyvizekben a koronavírus örökítőanyagának koncentrációját is (Fotó: Gergely Szilárd)

1,6 milliárd forintból valósít meg Nagykanizsán energetikai fejlesztést a Pannon Egyetem (PE) - tájékoztatta az intézmény az MTI-t.

Az egyetem komplex fejlesztési elképzeléseinek megvalósítását támogató projekt kiemelt feladata a PE Nagykanizsa Körforgásos Gazdaság Egyetemi Központhoz tartozó Soós Ernő Kutató-Fejlesztő Központ épületkomplexumának teljes infrastrukturális fejlesztése. A PE által elnyert támogatás teljes keretösszege eléri a 4 milliárd forintot, amelyből a nagykanizsai fejlesztés - mintegy 4000 négyzetméteres területet érintően - 1,6 milliárd forintból valósul meg, 2026-ig.

A közlemény szerint Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke úgy fogalmazott: az évtized végéig szóló új Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Stratégia a tudásvezérelt gazdasági növekedés érdekében összehangoltan fejleszti tovább a tudástermelés, a tudásáramlás és a tudáshasznosítás folyamatát. Ezen belül kiemelt hangsúlyt kapnak a Pannon Egyeteméhez hasonló projektek, amelyek az egyetemek és más kutatóintézmények kutatási-fejlesztési-innovációs kapacitásainak megerősítését célozzák, ehhez a magyar állam jelentős hazai és uniós forrással járul hozzá.

A Vár utcai épületkomplexumban a helyiségeket az oktatási és a kutatási céloknak megfelelően alakítják ki (Fotó: Gergely Szilárd)

Abonyi János, a PE általános és tudományos rektorhelyettesének szavai szerint a nagy léptékű nagykanizsai beruházásra azért van szükség, mert a Soós Ernő Kutató-Fejlesztő Központ az elmúlt években óriási lépésekkel haladt előre szakmai területeit, illetve a kutatói létszám bővítését tekintve egyaránt. Az intézmény jelenleg nyolc nagy, köztük nemzetközi partnerrel is együttműködő kutatási projektben vesz részt 26 tagú kutatói csapattal. A jelenlegi infrastruktúra már nem tudja kellően kiszolgálni a felmerülő igényeket, viszont az épület - a Mol hajdani laboratóriuma - a megvalósuló fejlesztések után tökéletes helyszínt biztosít a munkához - közölte a rektorhelyettes.

Balogh László polgármester hangsúlyozta, hogy Nagykanizsa jövője nagyban függ attól, milyen tudásalapú technológiák telepednek meg a városban. A mostani fejlesztés megteremti annak a lehetőségét, hogy megfelelő infrastrukturális környezetben folyhassanak tudományos tevékenységek, ez pedig fontos lépés ahhoz, hogy Nagykanizsa a körforgásos gazdaság mintavárosává váljon.