Cseresnyés Péter, Rosta Gyula és Kovács Ferenc a telepítés helyszínén (Fotó: Gergely Szilárd)
Kocsányos tölgyet, magas kőrist, vadalmát, madárcseresznyét és vadkörtét ültettek az Újszülöttek erdejébe a Csónakázó-tónál. A Zalaerdő az Agrárminisztérium által indított Országfásítási Mintaprogram keretén belül 2019 óta több terület számos helyszínén telepített erdőt, ennek a programnak az újabb üteme a mostani, amelyben több mint 30 ezer csemetét ültettek el.
Kovács Ferenc, az Agrárminisztérium vadgazdálkodási osztályvezetője elmondta, a cél, hogy Magyarország területének 27 százalékát erdők borítsák.
– A trianoni békediktátumot követően nagyon lecsökkent Magyarország erdőterülete. Több mint 85 százalékát az erdőknek elvesztettük, így az ország területének alig 10 százaléka volt csak erdővel fedett. Ez az elmúlt száz év munkájának köszönhetően csaknem 26 százalékra emelkedett. 2019 óta újra intenzív növekedésnek indult az erdőtelepítéseknek az aránya, az elmúlt néhány évben több mint 50 ezer hektár új erdő telepítésének engedélyeztetését kezdeményezték a földtulajdonosok, gazdálkodók. Jelenleg Magyarországnak több mint 400 millió köbméter az élőfa készlete, ezt úgy kell elképzelni, hogy ez az az összes famennyiség, ami az erdőben található. Ennek az éves növekménye több mint 13 millió köbméter évente, és ebből csak 6-9 millió köbméter kerül éves szinten kitermelése. Ebből is látható, hogy évről évre folyamatosan gyarapodik Magyarország erdőkészlete, élőfaállománya – fejtette ki rá az osztályvezető.
Az Országfásítási Mintaprogramok közé tartozik az Újszülöttek erdeje, melynek lényege, hogy 2030-ig minden évben legalább 10-10 facsemetét ültetnek az előző esztendőben Magyarországon született gyermekek után. A Zalaerdő ennél többet telepített az Újszülöttek erdejébe, és már évek óta aktívan növeli a faállományt – emelte ki Rosta Gyula vezérigazgató.
– 2019 óta, a program elindulása óta a Zalaerdő több mint 35 hektár új erdőterületet hozott létre erdőtelepítés jogcímen. Itt, a Csónakázó-tónál 3,06 hektáron Újszülöttek erdejét telepítettük mintegy 30 ezer darab őshonos fafajú csemetével – részletezte Rosta Gyula.
A mostani fásítás a Csónakázó-tó vonzerejét is emeli – hangsúlyozta Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő.
– Ez a mai nap azért nagy öröm számomra, mert a Csónakázó-tó mellett hajtotta végre az erdőgazdaság az Agrárminisztérium által meghirdetett program egyikén a faültetést. És ez azért fontos, mert ezzel a Csónakázó-tó mellett levő parkerdő bővül. Természetesen, meg kell köszönni a program kitalálóinak és a programban részt vevő dolgozóknak azt a munkát, amit az elmúlt időszakban elvégeztek, és ezzel Magyarország erdősítését segítették elő. Az erdő nagyon komoly gazdasági erőt is képvisel, főként annak a tükrében, ami tapasztalható volt az elhibázott brüsszeli szankciók hatására kialakult energiaválság kapcsán – mutatott rá Cseresnyés Péter.
A politikus hozzátette, a telepítések, az erdőgazdálkodás biztosította, hogy a tűzifaellátás garantálása miatt kiadott vágási engedély ellenére sem került veszélybe a magyar erdőállomány.
A nemzeti konzultációhoz kapcsolódó országjárás keretében látogatott Nagykanizsára dr. ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász.
Az újbormustra minden évben kiemelkedő esemény a miklósfai gazdák számára.
A kormány eddig 32 milliárd forintot fordított a notebook-projektre.
Cseresnyés Péter a nemzeti konzultáció fontosságáról beszélt.
Tabudöntögetés a Polgári Est keretében.
A fiatalok szakmaválasztását segítette a rendezvény.
November 12-én, kedden 17 órakor az Egylet Pincében folytatódik a NagyON Kanizsa Egyesület programsorozata.
November a helyi tehetségtámogatás hónapja.
Új elnöke van a környező kistelepüléseket tömörítő szervezetnek.
Bedő György a nagykanizsai közgyűlés új tagja, aki Bata Hajnalka helyét veszi át a Fidesz-frakcióban.
Kanizsai képzőhelyek mutatkoznak be a Kanizsa Arénában.
A 14C jelzésű járatok mindenszentek napján a Városkapu körút és a Tripammer utcai köztemető között közlekednek.
A prosztatarák korai felismerése érdekében hirdetett szűrőprogramot a Nagykanizsai Kanizsai Dorottya Kórház.
Az állatmenhely működésével kapcsolatban két állatvédő egyesület kereste meg a járási főállatorvost, egyúttal Nagykanizsa város polgármesterét.
A Nagykanizsai Polgári Egyesület által szervezett megemlékezésen Szabó Szilárd, a nagykanizsai Fidesz frakcióvezetője mondott beszédet.
Mutatjuk a levelet, ami alapján Balogh László korábbi polgármester kénytelen volt feljelentést tenni.