(A kép forrása: honvedelem.hu/Gajdos Milán)
Az elmúlt hónapokban rendszeresen érkeznek a mágneshorgászok által megtalált robbanóeszközöket érintő rendőrségi bejelentések az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred ügyeletére, olvasható a honvedelem.hu-n.
A mágneshorgászat legális tevékenység, de fontos tudni, hogy ha robbanótestnek vélt tárgy kerül elő, akkor a megtalálónak a vonatkozó jogszabály szerint minden esetben meg kell tennie a bejelentést a helyi rendőri szervnek, vagy ennek hiányában az illetékes önkormányzat jegyzőjének.
Ha valóban katonai eredetű robbanótestre bukkantak, az ezred katonái kivonulnak és megkezdik a terület mentesítését – legyen szó földmunkák során talált, élő vizeinkből vagy kutakból előkerülő robbanóeszközökről, hiszen a jogszabályok szerint ezek kezelését hazánkban kizárólag az alakulat tűzszerészei végezhetik. Ennek oka az, hogy az előkerülő világháborús robbanótestek még mindig veszélyesek, akár működésbe is léphetnek – nem számít, hogy több mint 70 éve szunnyadnak a földben, élő vizeink vagy kutak mélyén.
Számtalan különféle típusú és működési mechanizmussal rendelkező robbanótestről érkezik bejelentés az ezred tűzszerész ügyeletére.
Ezek beazonosításához és állapotfelméréséhez szaktudás szükséges, amelyet a tűzszerész katonák hosszú évek, évtizedek alatt szereznek meg mind elméleti, mind gyakorlati síkon.
Amellett, hogy a robbanóanyag engedély nélküli megszerzését és tartását a Büntető törvénykönyv is büntetni rendeli, fokozottan kiemelendő, hogy a feltételezett robbanótesteket megtalálásuk esetén mindenki hagyja érintetlenül, azokat ne bolygassa meg, hiszen elég lehet egy rossz mozdulat, amely robbanást idéz elő, a következmények pedig visszafordíthatatlanok.
Számos kockázati tényező adódhat, ha robbanótest akad a mágnesre. Sem élővizeink, sem a kutak mélye nem látható szabad szemmel, így nem lehet tudni, hogy ott milyen típusú és állapotú robbanótestek szunnyadhatnak. Tehát ha „horogra akad” egy robbanóeszköz, a mágneshorgász nem tudhatja, hogy mekkora kockázatot jelent annak kiemelése a saját, illetve mások életére, testi épségére.
A robbanótestek akár már a mágneshez tapadáskor vagy azok kiemelésekor működésbe léphetnek.
Számos tüzérségi gránátot szereltek alumínium, illetve bakelit burkolatú gyújtószerkezettel, ezek a hosszú évtizedek során elmállottak vagy megtörtek, amely fokozza ezen eszközök veszélyességét. Elég lehet, ha egy kilőtt állapotú aknavetőgránát kiemelés közben visszaesik, a hídpillérnek vagy a fúrt kút falának ütközik és bekövetkezhet a robbanás.
Robbanóeszközöket nem csak ütődésre reagáló gyújtószerkezetekkel vetettek be a második világháborúban. A német 4 kilogrammos kumulatív bombát, a szintén német 10 kilogrammos repeszbombát és a magyar gyártmányú 50 kilogrammos légibombát is szerelték mágneses indukciós elven működő gyújtószerkezettel. Az említett robbanótestek érintkezése egy erős mágnessel ugyancsak robbanást idézhet elő.
Fontos tudni, hogy a második világháború során hazánkban mintegy hat hónapig folytak hadműveletek, amelyek során milliós nagyságrendben vethettek be különböző típusú robbanótesteket, lőszereket.
A háborút követően tele volt az ország kilőtt, de működésbe nem lépett robbanóeszközökkel és fel nem használt robbanótestekkel, lőszerekkel egyaránt.
Kapacitás sajnos nem volt ezek biztonságos kezelésére, így számos esetben az állampolgárok elásták, folyókba és tavakba, illetve kutakba dobták a világháború veszélyes maradványait.
Az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred az elmúlt több mint hetvenöt év során százezres mennyiségben kezelte az 1939-45 közötti időszakból származó robbanóeszközöket,
a műveletek során több mint 300 képzett tűzszerész és aknakutató katona veszítette életét szolgálat teljesítése közben.
Jelenleg évi több mint 2000 rendőrségi bejelentés érkezik az ezred tűzszerész ügyeletére és túlnyomóan még mindig a második világháború óta szunnyadó robbanótesteket szállítanak el, hatástalanítanak vagy semmisítenek meg a helyszín közelében a katonák.
A tűzszerészek arra kérnek mindenkit, hogy felelősségteljesen, a vonatkozó jogszabályok betartásával járjon el, ha robbanóeszközre bukkan, hiszen mindenkit hazavárnak, tűzszerészeket és mágneshorgászokat egyaránt.
(Forrás: honvedelem.hu)
A sofőr adatai hátra hagyása nélkül a helyszínről elhajtott.
Rutsch Tamás törzsőrmester többszöri rúgással törte be a lángokban álló lakás ajtaját.
A tűzzel érintett otthonban egy idős ember tartózkodott, a mentők füstmérgezés miatt kórházba szállították.
Még a bejelentés napján elfogtak a nagykanizsai rendőrök két orvvadászt, akik hurokkal ejtettek el vaddisznót.
Extrém gyorshajtót mértek be Zalában, jelentősen túllépte a megengedett legnagyobb sebességet.
A 44 éves Varga Zsolt még augusztus közepén tűnt el Nagykanizsáról.
Nyakas Tamás tűzoltó őrmester, gépjárművezető kategóriájában a 11., míg Bartalos Attila címzetes tűzoltó törzsőrmester, beosztott tűzoltó a 9. helyen zárt.
A szemle és az elsődleges adatok alapján a 37 éves férfi miután végezhetett a kisfiával, öngyilkosságot kísérelt meg.
A 76-os főúton egy személyautó és egy autóbusz frontálisan ütközött.
A nagykanizsai rendőrök befejezték a nyomozást azzal a férfival szemben, aki gázpisztollyal ijesztegette a szomszédját.
A két férfit a Zala Vármegyei Főügyészség indítványa alapján a bíróság letartóztatta, cselekményük miatt akár tíz évig terjedő szabadságvesztésre is ítélhetők.
Az ellenőrzés célja a jogsértő cselekmények elkövetésének megelőzése, felderítése, illetve megszakítása, továbbá a közrend, a közbiztonság fenntartása.
Kigyulladt egy megközelítőleg ötven négyzetméteres lakóház Várföldén, az épület teljes terjedelmében kiégett.