Miháld védőszentje Szent Mihály arkangyal, akiről a község a nevét kapta (Fotók: Gergely Szilárd)
A Dola-patak völgyében fekvő Miháld első írásos említése 1121-ből való: a 900. évfordulót nagyszabású programmal ünnepelte a község a napokban.
Miháld az évfordulóra valamennyi generáció érdeklődésére számot tartó, hagyományápoló, történelmi múltat idéző rendezvénnyel készült, amelyből természetesen nem hiányozhatott a kultúra, a sport, és a zenei, színházi élményeket nyújtó szórakozás sem. A résztvevőket Gerő Sándor polgármester köszöntötte.
– Településünk fennmaradása nagyban függ attól, milyen közössége van. Önkormányzatunk minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy közösségmegtartó, közösségformáló rendezvényeket szervezzen, amelyek célja a helyi értékek megmentése, és újak teremtése. A helyi termékeknek sajátos illata és íze van, szinte nem is lehet összehasonlítani mással – mutatott rá.
A 900. évforduló kapcsán Cseresnyés Péter államtitkár, országgyűlési képviselő kötődésekről, hitről és felelősségről beszélt – utalva egyebek mellett a világot immár 1,5 éve sújtó pandémiára és a hagyományokat, konzervatív értékeket elsöpörni szándékozó liberális irányzatokra.
– Az, hogy ma ennyien itt vagyunk, és sok miháldi vagy Miháldról elszármazott van itt, azt jelenti, hogy rengetegen kötődnek ehhez a településhez: az itt töltött évek, évtizedek nem múltak el nyomtalanul. Innen származnak és itt vannak a gyökereik, amelyek nemcsak a szülői, nagyszülői házig nyúlnak vissza, hanem a 900 évre – fogalmazott. – Ha valaki végig élte volna ezt a 900 évet, és elmesélné, mi minden történt itt, elcsodálkoznánk, honnan ered a magyar és miháldi identitásunk, és örülnénk annak, milyen tradíciókat örököltünk.
Hozzátette: ez különösen fontos ma, amikor nemcsak a pandémia jelent veszélyt, hanem azok a politikai erők is, amelyek ezeket a bizonyos gyökereket el akarják vágni, és azt mondják: „a hagyományaink, a nyelvünk, a kultúránk értéktelen. Felejtsük el a múltat, éljünk a mának.”
Cseresnyés Péter beszédét azzal zárta: örül a falunapoknak, és annak, hogy kisebb-nagyobb közösségek megünneplik magukat és a történelmüket, mert amíg ez a mély kötődés, hit és felelősség megvan bennük, addig van remény arra, hogy a jövő nemzedéke is ezt az utat választja.
A község szépkorú lakóinak szerveztek ünnepséget nemrég.
Molnári önkormányzata a Magyar Falu Program keretében több mint 11 millió forint támogatást nyert el a munkálatok elvégzésére.
A minap tartotta soron következő testületi ülését a letenyei önkormányzat, ahol számos fontos döntést hoztak meg a képviselők.
A Magyar Falu Programban elnyert támogatásból sikerült újabb feladatokat elvégezni a település temetőjében.
Letenye polgármestere szerint az előző városvezetés hibáit akarják számon kérni.
A település önkormányzata több mint 205 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kapott a fejlesztéshez.
A korszerűsítést a Magyar Falu Program támogatásából és az önkormányzat saját forrásaiból valósították meg.
11,5 millió forint vis maior támogatást nyert Dobri önkormányzata.
A találkozón a településvezetők első kézből kaphattak információt Dukai Miklós önkormányzati államtitkártól az önkormányzatokat érintő kérdésekben.
Az elmúlt tíz év átlagához képest kevesebb volt a trófea.