Hadiállapotot vezettek be Ukrajnában, Putyin katonai műveletet rendelt el a Donyec-medencében (cikkünk folyamatosan frissül)

(Fotó: Agerpres/EPA)

Szijjártó: a háború nem megoldás

A háború nem megoldás, a háború szenvedést hoz, a háború a lehető legrosszabb forgatókönyv - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Bahreinben.

Magyarországot súlyos aggodalommal tölti el mindaz, ami Ukrajnában történik, aggódunk a fejlemények miatt, kiállunk Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett – jelentette ki a tárcavezető  a Bahreinben folytatott tárgyalásai után tartott sajtótájékoztatón. Hangsúlyozta: szomszédos országként számunkra különösen fontos, hogy Magyarország kimaradjon ebből a háborús konfliktusból. Meg kell védenünk Magyarországot, meg kell védenünk a magyar emberek biztonságát – jelentette ki.

Szijjártó Péter hozzátette: vannak olyan kezdeményezések, amelyek általában a politika bal oldaláról érkeznek, amelyek azt próbálják elérni, hogy Magyarország akár fegyverzettel, felszereléssel vagy katonákkal szálljon bele ebbe a konfliktusba.

A miniszter ezt rendkívül felelőtlennek nevezte és kijelentette: a kormány ezeket nem támogatja és nem tesz ilyet, mert meg kell védenünk magunkat attól, hogy belesodródjunk ebbe és nem is engedjük, hogy bárki belesodorja Magyarországot, a magyar embereket bármilyen háborús konfliktusba.

Egyre többen menekülnek Kijevből

Forgalmi dugók alakultak ki az ukrán fővárosban, Kijevben csütörtökön, miután a lakosok egyre többen próbálják elhagyni a várost az orosz katonai támadást követően. Mások menedéket kerestek az állomásokon és sorok alakultak ki a buszállomásokon, a bankautomatáknál és a benzinkutakon – írja a BBC.

A nyilvánvaló veszélyhelyzet ellenére az ukrán kormány nyugalomra szólít fel, és arra kérte mind a médiát, mind az ukrán állampolgárokat, hogy ellenőrizzék az összes információt, mielőtt megosztanák azokat. Az álhírek terjesztése ugyanis szerintük jelenleg az egyik legnagyobb fenyegetés az ország számára.

Hercog: Izrael támogatja Ukrajna területi integritását

Jichák Hercog, Izrael államelnöke a külügyminisztérium szerdai közleményét megerősítve kijelentette, hogy Izrael támogatja Ukrajna területi integritását - jelentette az izraeli katonai rádió csütörtökön.

A Görögországban tartózkodó izraeli államelnök athéni találkozóján azt mondta, hogy az ukrajnai konfliktus békés megoldásáért imádkozik. “Ma reggel nagyon szomorú vagyok, humanitárius tragédiától tartok és attól, hogy ártatlan civilek is megsebesülhetnek” – mondta Hercog. “Imádkozom, mint szerte a világon sokan mások is, hogy visszatérjen a béke az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktusban” – hangsúlyozta.

Orosz tankok Harkovban

Egy ukrán tisztviselő által megerősített jelentések szerint orosz tankok jelentek meg Harkovban, Ukrajna második legnagyobb városában- írja a BBC. A brit médium helyi tudósítója szerint „Minden nagyon gyorsan történik”.

Az Ökumenikus Segélyszervezet adománygyűjtést hirdet

Az Ökumenikus Segélyszervezet országos adománygyűjtést hirdet az Ukrajnában kialakult háborús helyzet miatt szükséges humanitárius segélyprogramjának támogatására.

“Él a segélyszervezet 1353-as adományvonala, amelynek tárcsázásával hívásonként bárki 250 forinttal támogathatja a bajbajutottakat. Pénzadományokat is fogadnak a www.segelyszervezet.hu oldalon, illetve az ott feltüntetett 11705008-20464565 számlaszámon” – közölte a szervezet csütörtökön az MTI-vel.

Mint írták, készen állnak bekapcsolódni a Nyugat-Ukrajnába érkező belső menekültek ellátásába. A magyar szervezet beregszászi központja mellett Lembergben is koordinációs központot hoz létre. A segélyszervezet folyamatos kapcsolatban áll a kelet- és közép-ukrajnai partnerszervezeteivel, így a szükséges biztonsági feltételek mellett az ország többi régiójában is képes humanitárius akciókat végrehajtani.

A közleményben kiemelték: az Ökumenikus Segélyszervezet Ukrajnában (Kijevben) hivatalosan bejegyzett, országos kiterjedésű tevékenységet végző szervezet.

Ankarai ukrán nagykövet: Törökország zárjon le tengeri utakat az orosz hadihajók elől

A Reuters információja szerint Vasil Bodnar, Ukrajna ankarai nagykövete tolmácsolja Kijev kérését a török vezetés felé: Ankara fontolja meg bizonyos fekete-tengeri vízi utak lezárását az ukrán partokat veszélyeztető orosz hadihajók elől. Törökország az 1936-os Montreux-i Egyezmény értelmében hadihajók ellenőrzését végezheti a Boszporuszon és a Dardanellákon.

Orbán Viktor összehívta a nemzetbiztonsági operatív törzset

Orbán Viktor miniszterelnök az ukrajnai katonai műveletek miatt csütörtök délelőtt fél 11-re összehívta a nemzetbiztonsági operatív törzs ülését a Karmelita kolostorba - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.

Az ülésen Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Pintér Sándor és Varga Mihály miniszterelnök-helyettesek, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke, Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka, Kovács József nemzeti információs államtitkár valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetői vesznek részt – mondta a sajtófőnök.

Románia NATO-egyeztetést sürget az Észak-atlanti Szerződés negyedik cikkhelye alapján

Románia az Észak-atlanti Szerződés negyedik cikkelyének aktiválását kezdeményezi az Ukrajnát ért orosz támadás miatt - jelentette be csütörtökön közösségi oldalán Bogdan Aurescu román külügyminiszter.

A hivatkozott cikkely szerint a NATO-tagországok tanácskoznak egymással, valahányszor bármelyikük véleménye szerint a tagországok egyikének területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti. Aurescu szerint a NATO-nak egyeztetési mechanizmust kell működésbe hoznia, amely figyelemmel kíséri az Ukrajna elleni irányuló orosz támadás biztonsági kihatásait.

Offenzíva indulhatott a Dnyeszter Menti Köztársaságból is

A Moldovától elszakadt, Oroszország által a kilencvenes években elismert, nemzetközileg azonban nem jegyzett Dnyeszter Menti Köztársaságból is támadást indítottak az oroszok. A szomszédos ukrajnai területek lakóinak beszámolói szerint rakétatámadásokat és harci repülőket indított az orosz haderő a vonatkozó célpontjai ellen.

Torlódás alakult ki a magyar-ukrán határállomásokon

Kisebb-nagyobb várakozásra kell számítani mind az öt magyar-ukrán viszonylatú határátkelőhelyen - közölte a rendőrség határinformációs oldala csütörtök délelőtt.

A két legnagyobb határállomáson, a záhony-csapin és a beregsurány-asztélyin a személyforgalomban egyaránt 1-1 órás torlódás alakult ki Magyarország irányába. A tiszabecs-tiszaújlaki átkelőhelyen két, míg a lónya-haranglábin egy órát kell várakozniuk a személyautóknak a belépésre, a barabás-mezőkaszonyi határállomáson a csütörtök délelőtti órákban félórás volt a torlódás a belépő személyforgalmi sávokon – írták. (https://www.police.hu/hu/hirek-es-informaciok/hatarinfo). 

Ukrajna megszakítja diplomáciai kapcsolatait Oroszországgal

Ukrajna megszakítja diplomáciai kapcsolatait Oroszországgal - jelentette be csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Bezár az ukrán tőzsde, rögzítik a hrivnya árfolyamát és korlátozzák a devizapiac működését

Felfüggesztik az ukrán tőzsde működését, rögzítik a hrivnya árfolyamát , az ukrán jegybank pedig korlátozza a devizapiac működését.

“Felfüggesztjük Ukrajna devizapiacának munkáját a devizaértékesítés kivételével. A devizák hivatalos árfolyamát a 2022. február 24-i szinten rögzítjük” – mondta egy videóüzenetben Kirill Sevcsenko, a jegybank vezetője. A jegybank vezetője azt is közölte, hogy megtiltották a valutákban való készpénzkibocsátást, és a számlákról történő készpénzfelvételt napi 100 000 hrivnyára (3356,67 dollár) korlátozták.  Az ukrán jegybank arról is határozott, hogy “blanketta refinanszírozást” hajt végre a bankok likviditásának fenntartása érdekében, összeghatár nélkül legfeljebb egy évre – jelentette be a jegybank vezetője.

Eközben az ukrán értékpapír- és tőzsdepiaci bizottság bejelentette, hogy február 24-én 11:00 órától ideiglenesen leállítja az összes értékpapír forgalmát, valamint a letéti elszámolási rendszerben végzett műveleteket. Kivételt a jegybank monetáris és hitelpolitikájának végrehajtásához szükséges műveletek, továbbá a pénzügyminisztérium államadósság-szolgálati műveletei képeznek.

Lukasenka orosz-ukrán találkozót javasol Minszkben

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök csütörtökön azt javasolta, hogy Oroszország és Ukrajna képviselői találkozzanak Minszkben - számolt be a RIA Novosztyi orosz hírügynökség.

Lukasenka korábban jelezte: a fehérorosz csapatok nem vesznek részt a donyec-medencei orosz katonai műveletben, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban rendelt el. Az orosz erők több térségben hajtottak végre csapásokat katonai célpontok ellen Ukrajnában, miközben a Moszkva-barát szakadárok is támadást indítottak az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken.

Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és súlyos szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen.

Kína félti az állampolgárait, mégsem javasolta távozásukat Ukrajnából

Kína ukrajnai nagykövetsége arra kéri Ukrajnában tartózkodó állampolgárait és a kínai vállalkozókat, hogy vonuljanak fedezékbe, keressenek menedéket, maradjanak távol az üvegablakoktól és tartsák a kapcsolatot a kínai szövetségekkel és képviselőkkel az országban, mivel a helyzet „jelentősen romlott”. Az autóval elakadó polgárainak a nagykövetség azt javasolja, hogy egy kínai zászlóval jelöljék meg az autójukat – írja a BBC.

A brit portál felidézi, hogy Kína eddig nem rendelte el és nem is javasolta állampolgárainak evakuálását Ukrajnából, ahogy azt más kormányok tették az elmúlt napokban és hetekben. Hszi Csin-ping kínai kormány és vezető az elmúlt években szorosabb kapcsolatokat alakított ki Oroszországgal és Putyinnal, és számos spekuláció kering arról, hogy az ázsiai nagyhatalom miként reagál az invázióra.

A kínai külügyminisztérium eddig az Egyesült Államokat és szövetségeseit vádolta azzal, hogy feszültséget szítanak.

Légitámadás Fehéroroszország felől Ukrajna ellen

Fehéroroszországból érkező légi eszközről lőtték a csernyihivi területi ellenőrzőpontot – fogalmaz a Telegraf című ukrán híroldal.

Csernyihiv az utolsó nagyváros a Kijevtől Fehéroroszországába vezető egyik fontos útvonal mentén. A légitámadásnak nem volt halálos áldozata vagy sebesültje.

A határőrök megállapították, hogy február 24-én, csütörtökön 9 óra 40 perckor Fehéroroszországból egy jelzések nélküli helikopter lőtt a Szlavutics ellenőrzőpont közelében lévő hídra. Az ukrán hadsereg a helyszínen folytatja a védekezést – írja az ukrán híroldal.

Ukrajna Állami Határszolgálata ugyanakkor arról számolt be, hogy a fehérorosz hadsereg azonosító jelek nélküli repülőgépekkel és katonai felszerelésekkel próbálja megtámadni az országot.

Halálos áldozatokról és sebesültekről számoltak be ukrán illetékesek

Az előzetes információk alapján meghaladta a húszat az Ukrajnát csütörtökön ért orosz csapások halálos áldozatainak és sebesültjeinek a száma - közölte Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója a Facebookon.

Megerősítette, hogy a Kijev környéki Brovari településen lévő katonai városban a légicsapások következtében tűz ütött ki több épületben, az előzetes információk szerint egy személy életét vesztette, hatan sérüléseket szenvedtek. A Donyeck megyei Mariupolban egy ember halt meg, és kettő megsebesült. Más források szerint a városban egy gyermek és három felnőtt sebesült meg. Légitámadás érte a dél-ukrajnai Odessza megyében lévő Pogyilszk települést, ahol ennek következtében hatan meghaltak, heten megsebesültek és 11-en eltűntek. Az északkeleti Szumi megyében lévő konotopi járásban tűz alá került egy személyautó, egy gyermek és egy nő sérült meg.

A tanácsadó felsorolt még több olyan katonai objektumot az ország különböző részein, amelyeket a belügyminisztérium operatív szerveinek értesülései szerint csapás ért, valamint egy hidat, azonban a személyi áldozatokról nem adott közre több információt.

Az ország középső részében lévő Cserkaszi megyében, Umany település központjába csapódott be egy orosz lövedék, aminek következtében egy ember életét vesztette és legalább öten megsebesültek – közölte Olkeszandr Szkicsko, a megye kormányzója. Az umanyi járásban, egy ottani laktanya körzetéből elkezdték evakuálni a lakosokat – tette hozzá a tisztségviselő.

Ukrán híroldal: Légicsapás egy kijevi katonai objektumra, halottak

Az orosz légierő csapást mért egy kijevi katonai objektumra – közölte a Telegraf című ukrán híroldal.

A „katonavárosnak” nevezett katonai táborra a főváros Desnyanszkij kerületében mért csapást az orosz légierő. (A katonaváros egy különleges terület, ahol olyan épületek és építmények találhatók , amelyek egy vagy több katonai egység , intézmény , katonai oktatási intézmény , fegyveres erő vállalkozásának elhelyezésére szolgálnak – a szerk.)

A Brovarsky sugárút 161-es számú katonai táborára mért csapásban egy ember meghalt, hatan megsebesültek.

A légicsapás során leégett az épület. Egy négyemeletes házrészben megrongálódott a 3. és a 4. emelet, a katonaság evakuálásba kezdett, az állami mentőszolgálat és a mentők dolgoznak – olvasható a portálon.

Nógrádi: Senki nem fogja a világháborút kockáztatni Ukrajna miatt

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő elmondta: Sem a német, sem a francia vezetők nem tudnak válaszolni arra a kérdésre, hogy mi várható a következő órákban. Az orosz hadművelet folytatódni fog, de NATO-tagállamot nem fognak megtámadni.

Az orosz álláspont egyértelmű: nem engedi meg, hogy Ukrajna csatlakozzon a NATO-hoz, nem tűrik el, hogy nyugati fegyvereket vigyenek nagyszámban az országba, de nincs olyan nyugati ország, amelyik azt mondta, hogy csapatokat is hajlandó lenne küldeni.

„Senki nem hajlandó Ukrajna miatt belemenni a harmadik világháborúba”– fogalmazott a szakértő.

Szijjártó Péter rendkívüli bejelentést tett

A szomszédban sajnos a legrosszabb forgatókönyv következett be: a háború. Egy olyan háború, amit a világ vezető hatalmai sem tudtak diplomáciai módon elkerülni. Magyarország kiáll Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett és a szövetségi tárgyalásokon is részt vesz. A mi feladatunk a magyar emberek megvédése – fogalmazott a külügyminiszter.

Kijev belső részeiben egyelőre harci cselekmények nem zajlanak a kijevi nagykövet elmondása szerint.

Az Ukrajnában tartózkodó magyar állampolgárokat a külügyminiszter arra kérte, hogy lépjenek kapcsolatba a nagykövetséggel. A kárpátaljai magyarok jelenleg biztonságban vannak, folyamatos a kapcsolat velük.

Ha további lépésekre van szükség, akkor azt azonnal megteszik és erről a közvéleményt is tájékoztatják – zárta bejelentkezését Szijjártó Péter.

Peking mérsékletre int a helyzet további éleződésének megelőzésére

Hua Csun-jing kínai külügyi szóvivő csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: Kína szorosan figyelemmel kíséri a helyzet alakulását. A szóvivő a csütörtöki, orosz katonai hadművelet  hátterével kapcsolatban úgy vélekedett, hogy egyes országok az Egyesült Államok nyomdokaiban járva hozzájárultak a lángok felszításához. Leszögezte: Kína nem fog fegyvereket bocsátani a másik fél rendelkezésére, mint ahogyan azt az Egyesült Államok tette. Peking a háború szítására tett minden lépést ellenez – mondta.

Az orosz döntést Hua azzal kommentálta, hogy Oroszország független ország, amely maga határozhat a saját érdekei alapján. A szóvivő elutasította továbbá azt a megfogalmazást egy újságíró részéről, hogy az orosz katonai akció “invázió” lenne.

Újságírói kérdésre válaszolva Hua elmondta: minden országnak együtt kellene működnie annak érdekében, hogy közösen óvják a globális energiabiztonságot. A kérdés arra utalt, hogy az orosz támadást követően az olajárak az egekbe szöktek.

Brit külügyminiszter: A NATO nem tud katonai segítséget biztosítani az ukránoknak, ha az oroszok megindulnak KIjev felé

Az Egyesült Királyság külügyminisztere példátlan szankciókat ígért, hogy megbüntesse Oroszországot a „szörnyű döntése” miatt, azaz az Ukrajna elleni invázió megindításáért – írja a BBC News. A hírportál szerint James Cleverly azzal vádolta Putyint hogy „valamiféle cári, expanziós Oroszországot hoz létre”, és „az ego vezérli”, valamint „ostoba kísérletet tesz arra, hogy beírja magát a történelemkönyvekbe””.

Az ukránok „ádázul fognak küzdeni a haza védelmében”, ígérte Cleverly, ám azt elismerte: a NATO nem tud csapatokat vagy támadó fegyvereket biztosítani az ukránoknak, amennyiben az orosz szárazföldi csapatok Kijev felé haladnak.

Arra a kérdésre, hogy a brit hírszerzés azt sugallja-e, hogy Putyin megpróbálja átvenni az irányítást az ukrán főváros felett, Cleverly azt mondta a Sky News-nak: „Természetesen attól tartunk, hogy megpróbálhat valami ilyen meggondolatlan dolgot tenni”.

Ukrán páncélosok Mariupolban

Ukrán katonák foglaltak pozíciókat Mariupolban – jelenti a Reuters.

A brit hírügynökség videófelvétele is alátámasztja az értesülést, miszerint katonai harckocsikat és páncélozott járműveket láttak Mariupolban az utcákon. Mariupol az Oroszország által katonai művelet céljábóé lezárt Azovi-tenger partján fekszik.

Macron összehívta a védelmi tanácsot

Emmanuel Macron francia köztársasági elnök csütörtök reggel 9 órára védelmi és nemzetbiztonsági tanácskozást hívott össze az Elysée-palotába az ukrajnai helyzetről, ahol az orosz hadsereg katonai offenzívát indított – közli a Le Figaro az elnökség bejelentésére hivatkozva.

Az államfő beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is, akit annak mobiltelefonján hívott fel. Zelenszkij “többszörös beavatkozást kért Ukrajna támogatására” és “az európai egység megteremtésére” – közölte az Elysée. Emmanuel Macron “biztosította őt Franciaország támogatásáról és szolidaritásáról”. Az elnök Charles Michel európai tanácsi elnökkel is beszélt az Elysée szerint.

Beregszászban holnaptól minden iskolában távoktatást vezetnek be

A hírt Babják Zoltán polgármester tette közzé közösségi oldalán.

“A Kárpátaljai Megyei Állami Adminisztráció (ODA) oktatási és tudományos, valamint ifjúsági és sportosztályának levele értelmében holnaptól minden iskolában távoktatást vezetnek be, az óvodák pedig zárva tartanak a helyzet stabilizálódásáig.” – írta a polgrmester.

Von der Leyen: Putyin visszahozta a háborút Európába

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben elítéli Vlagyimir Putyint, amiért “visszahozta a háborút Európába”, közli a BBC.

Bejelenti, hogy később “masszív” szankciócsomagot javasolnak, hogy gyengítsék Oroszország gazdasági bázisát és “modernizációs képességét”.

Moszkva lezárta az Azovi-tenger vizein a hajózást

Moszkva csütörtökön bejelentette, hogy lezárta a hajózás elől az Oroszországgal és Ukrajnával határos Azovi-tengert, ahol az orosz erők reggel katonai műveletet indítottak – számol be a Le Figaro orosz hírügynökségekre hivatkozva.

“A hajózás az Azovi-tenger vizein hajnali 4 óra (0100 GMT) óta további értesítésig felfüggesztésre került” – közölte az orosz Roszmorecflot tengerészeti ügynökség, amelyet az Interfax idézett.

Izrael kész befogadni ukrajnai zsidó menekülteket

A Times of Israel szerint a zsidó állam kész befogadni a háború elől menekülő – ukrajnai zsidókat területére. Pnina Tamano-Shata, izraeli bevándorlásügyi miniszter kijelentette továbbá, országa nyitott a humanitárius segélyszállítmányok Ukrajnába történő eljuttatására is.

Dél-Korea szankciókkal sújthatja Oroszországot

Dél-Korea szankciókat tervez Oroszország ellen az Ukrajna elleni támadás miatt – jelenti a Fox News. Erről Mun Dzse In elnök számolt be csütörtökön a dél-koreai Yonhap hírügynökség szerint.

Az ország korábban tartózkodó álláspontot fogalt el az Oroszországban működő dél-koreai vállalatok miatt – írja a Korea Times.

Moszkvában megerősítették a metró őrizetét

Megerősítette a rendőrség a moszkvai metró állomásainak és azok környékének őrizetét – közölte csütörtökön a TASZSZ orosz hírügynökség belügyi forrásokra hivatkozva.

A rendőrök igazoltatásokat hajtanak végre az állomások közelében. A moszkvai belvárosban megerősítették az őrjáratokat. Vlagyimir Putyin csütörtök hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében a délkelet-ukrajnai szakadár “köztársaságok” támogatására, de az orosz haderő csapásokat mért katonai objektumokra Ukrajna más területein is.

Ukrán határőrség: orosz szárazföldi csapatok léptek Ukrajna területére

Orosz szárazföldi csapatok hatoltak be Ukrajna területére – közölte csütörtökön az ukrán határőrség.

Orosz védelmi minisztérium: Az ukrán légvédelmét elfojtották

Korábban beszámoltunk az ukrán hadsereg nyilatkozatáról, miszerint légierője visszavert egy orosz légitámadást – írja a BBC.

Az orosz Interfax hírügynökség most az orosz védelmi minisztériumot idézi, amely szerint “az ukrán fegyveres erők légvédelmét elfojtották”.

A minisztérium hozzáteszi, hogy “az ukrán határvédelmi erők nem tanúsítottak ellenállást az orosz egységekkel szemben” – ezeket az állításokat nem erősítették meg független források.

Hét halottról számoltak be az orosz bombázás után

Hét emberről tudni, hogy meghalt az orosz erők bombázásában –  közölte a BBC ukrán rendőri forrásokra hivatkozva.

A tisztviselők szerint az Odessza melletti Podilszkban egy katonai egység elleni támadásban hat ember meghalt, hét pedig megsebesült.

Tizenkilenc embert eltűntként tartanak nyilván. Egy ember Mariupol városában halt meg – tették hozzá.

Egy ukrán vadászgép "betévedt" a román légtérbe

A román védelmi minisztérium szerint egy ukrán vadászgép behatolt az ország légterébe – számolt be a Főtér erdélyi hírportál.

A román légierő azonnal felküldött két F-16-os vadászgépet, amelyek „befogták” az ukrán gépet, egy SZu-27-est, és az ilyenkor szokásos nemzetközi eljárást alkalmazva elkísérték a bákói repülőtérig, ahol mindhárman leszálltak.

BBC: orosz katonai konvojok léptek be a fehérorosz és a kurszki területek irányából

Orosz katonai konvojok hatoltak be Ukrajnába az ország északi részén fekvő, Fehéroroszországgal határos Csernyihivi és a Kurszk térségével határos Szumi régiókban, valamint a keleti Luhanszki és Harkovi területeken – idézi az ukrán határőrséget a BBC.

Az ukrán források szerint az orosz offenzívát tüzérségi tűz készítette elő.

Az ukrán határőrök között sérültek is voltak – állítja az ukrán határőrség. Hozzáteszik: „minden intézkedést megtesznek az ellenség megállítására”.

Norvég kormányfő: a felelősség egyedül és teljes mértékben Moszkvát terheli
 
Norvégia a leghatározottabban elítéli az Ukrajna elleni támadást, és a felelősség egyedül Oroszországot terheli - jelentette ki csütörtökön Jonas Gahr Store, a NATO-tagállam Norvégia miniszterelnöke az Ukrajna elleni orosz offenzívára reagálva.

“Egyedül és teljes mértékben Oroszországot terheli a felelősség azért, hogy Európát ilyen sötét helyzetbe taszította” – jelentette ki közleményében a norvég miniszterelnök. Ezzel egy időben az oslói külügyminisztérium tudatta, hogy az ukrajnai norvég nagykövetséget Kijevből Lvivbe (Lemberg) költöztetik.

Felszöktek az olajárak, 100 dollár fölött a Brent

Az olajárak megugrottak, a Brent 2014 óta először átlépte a 100 dolláros hordónkénti árat csütörtökön, mivel Oroszország megtámadta Ukrajnát, és ezzel felerősödtek azok az aggodalmak, hogy egy európai háború megzavarhatja a globális energiaellátást – írja a Reuters.

Miután Vlagyimir Putyin orosz elnök engedélyezte az általa különlegesnek nevezett katonai műveletet, Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter egy Tweet-üzenetben közölte, hogy Oroszország teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen, és katonai csapásméréssel vett célba ukrán városokat.

A Brent nyersolaj hordónkénti 102,48 dolláros csúcsot ért el, ami 2014 szeptembere óta a legmagasabb érték.

Kína szerint még nem zárult be teljesen az ajtó a békés megoldás előtt

Kína szerint még lehetőség van az ukrajnai helyzet békés rendezésére, a Kijevben állomásozó kínai nagykövetség mindazonáltal azt tanácsolta az Ukrajnában tartózkodó kínai állampolgároknak, hogy maradjanak otthon.

Röviddel az után, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök különleges katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, Csang Csün, Kína ENSZ-nagykövete az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén úgy fogalmazott: “hiszünk benne, hogy az ukrán válság békés megoldásához vezető ajtó még nem zárult be teljesen, és nem is lenne szabad bezárni”.

Kína kijevi nagykövetsége csütörtökön a Wechat közösségi oldalán tett közzé figyelmeztetést az Ukrajnában tartózkodó kínai állampolgárok számára. A felhívás szerint az ukrajnai helyzet egyre romlik, több városból jelentettek robbanásokat, és katonai akciók kezdődtek, ezért a biztonsági kockázat fokozódott. A különböző veszélyforrásokra – egyebek között a társadalmi rend várható felborulására – tekintettel a nagykövetség azt tanácsolta, hogy mindenki maradjon otthon, és tartsa magát távol az ablakoktól.

Ugyanakkor óva intettek a pániktól, és összefogásra, egymás támogatására kérték a kínai közösség tagjait. Azoknak, akiket a hírek útközben értek, azt tanácsolták, hogy járművükre jól látható helyre helyezzenek ki kínai zászlót. Az ország elhagyására egyelőre nem tettek javaslatot.

Az ukrán parlament megszavazta a hadiállapot bevezetését

A törvényhozás ülését nem közvetítették, a döntésről képviselők tájékoztattak a Telegram üzenetküldő portálon. Jariszlav Zseleznyak, a Hang párt frakciójának tagja azt közölte, hogy a hadiállapot bevezetését 300-an szavazták meg a 450 fős törvényhozásban. A parlament elé Olekszij Danyilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára terjesztette be a javaslatot. Előzőleg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videoüzenetben tájékoztatta az ország lakosságát a hadiállapot bevezetéséről.

Orosz hírügynökség: Nincs pánik a szeparatista területeken

A TASZSZ orosz hírügynökség helyszíni jelentése szerint a sorozatos robbanások ellenére a donyeckiek nyugodtak, és nincs pánik – idézi az orosz hírforrást a Le Figaro. Az elmondottakból ítélve a mobilkommunikáció továbbra is stabil, az emberek a szokásos módon járnak dolgozni, és még a tömegközlekedés is elkezdett működni.

A Luhanszki Népköztársaság képviselői a maguk részéről azt állítják, hogy offenzívát indítottak a Kijev által ellenőrzött Scsasztia város ellen.

Mario Draghi: Indokolatlan az orosz támadás

Mario Draghi olasz miniszterelnök csütörtökön „indokolatlannak és igazolhatatlannak” nevezte az Oroszország Ukrajna elleni támadását, és közölte, hogy az Európai Unió és a NATO azonnali válaszlépéseken dolgozik – írta a Le Figaro.

„Az olasz kormány elítéli Oroszország Ukrajna elleni támadását. Ez indokolatlan és indokolhatatlan. Olaszország ebben a drámai pillanatban az ukrán nép és intézmények mellett áll. Az európai és a NATO-szövetségesekkel együtt dolgozunk azon, hogy azonnal, egységesen és határozottan reagáljunk” – nyilatkozta Mario Draghi.

Zuhanásba kezdett a rubel árfolyama

A bankközi devizapiacon az euró és a dollár árfolyama történelmi csúcsokat kezdett elérni a rubellel szemben a donbásszi orosz katonai művelet kezdete óta – írja a Le Figaro.

A kereskedelmi adatok szerint az euró 100,8 rubelt, a dollár pedig 89,5 rubelt ért. Február 24-én reggel a moszkvai tőzsde felfüggesztette a rubel kereskedést, mivel az index több mint 11 százalékkal zuhant.

A német kancellár élesen elítélte Oroszország katonai akcióját

Olaf Scholz német kancellár élesen elítélte Oroszország katonai akcióját Ukrajna ellen. “Az Ukrajna elleni orosz támadás a nemzetközi jog kirívó, semmivel sem igazolható megsértése. Németország a legélesebben elítéli Putyin elnöknek ezt a kegyetlen akcióját” – jelentette ki Scholz csütörtök hajnalban a szövetségi sajtóosztály által közzétett első állásfoglalásában. Scholz a hadművelet azonnal leállítására szólította fel Oroszországot, és közölte, hogy a német kormány szorosan együttműködik szövetségeseivel a G7-csoport, a NATO és az Európai Unió keretében.

A kancellár telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és Németország szolidaritásáról biztosította Ukrajnát és az ukrán népet – közölte Steffen Hebestreit kormányszóvivő.

Zelenszkij: Putyin-ellenes koalíciót építünk

A világ államait „Putyin-ellenes koalíció” létrehozására szólította fel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – közli a Le Figaro.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, akinek országa egy orosz katonai támadás célpontjába került, az amerikai, brit és német vezetőkkel folytatott megbeszélések után jelentette be: “Egy Putyin-ellenes koalíciót építünk”. Hozzátette: „A világnak békére kell kényszerítenie Oroszországot”.

Ukrán parancsnok: lelőttek öt orosz harci repülőt és egy helikoptert 

Az ukrán gyalogság parancsnoka szerint „az ukrán erők megsemmisítettek öt repülőgépet és egy helikoptert Luhanszk régiójában” – írta a Le Figaro.

Az M1 Híradója is beszámolt a hírről élő adásában. Az orosz források cáfolják az ukrán információt.

Oroszország lezárta légterét az Ukrajnával és Fehéroroszországgal közös nyugati határa mentén

Oroszország március 2-ig lezárta légterét a polgári légi járművek számára az Ukrajnával és Fehéroroszországgal közös nyugati határa mentén.

Az ukrajnai helyzet miatt csütörtökön, Moszkvában leállították a járatok közlekedését több dél-oroszországi repülőtérre, egyúttal közép-európai idő szerint 1 óra 45 perctől felfüggesztették a rosztovi, a krasznodari, az anapai, a gelendzsiki, az elisztai, a sztavropoli, a belgorodi, a brjanszki, az orjoli, a kurszki, a voronyezsi, a volgográdi és a szimferopoli repülőtér működését.

Korábban az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal honlapja számolt be arról, hogy Ukrajna felett korlátozták a polgári légi közlekedést a lehetséges fenyegetések miatt. Az Avianews című szakkiadvány arról számolt be, hogy Ukrajnában a harkivi és a dnyiprói repülőteret szerda estétől csütörtök reggelig lezárták.

Biden és Johnson telefonon beszélt Zelenszkijjel

Joe Biden amerikai elnök Volodimir Zelenszkijjel folytatott csütörtök hajnali telefonbeszélgetésében elítélte az orosz hadsereg “indokolatlan és igazolhatatlan támadását”, és arról tájékoztatta az ukrán elnököt, hogy a legfejlettebb ipari országok csoportja (G7) súlyos szankciókat fog bevezetni Oroszország ellen.

Boris Johnson brit miniszterelnök a Twitteren közölte, hogy szintén beszélt telefonon Zelenszkijjel a “rettenetes ukrajnai eseményekről”, és megvitatta vele a következő lépéseket.

Határőrség: a támadás Fehéroroszországból, Oroszországból és a Krímből indult

Az Ukrajnát ért orosz támadás Fehéroroszországból, Oroszországból és a Moszkva által önkényesen elcsatolt Krím félszigetről indult - közölte csütörtökön az ukrán határőrszolgálat.

A határmenti ellenőrzőpontokat tüzérséggel, nehézfegyverekkel és kézi lőfegyverekkel támadják öt régióban, Luhanszk, Szumi, Harkiv, Csernyihiv és Zsitomir megyékben, valamint a Krím-félsziget felől.

A NATO összehangolt válaszáról egyeztetett Blinken és Austin Stoltenberggel

A NATO Oroszország ukrajnai inváziójára adandó összehangolt válaszáról egyeztetett Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Lloyd Austin védelmi miniszter Jen Stoltenberg NATO-főtitkárral - közölte csütörtökön az amerikai külügyminisztérium.

A tárca tájékoztatása szerint a felek megvitatták a NATO keleti szárnyának biztonsága érdekében teendő további lépéseket is. Blinken hangsúlyozta, hogy “sziklaszilárd” az Egyesült Államok elkötelezettsége a katonai szövetség kollektív védelem elvét tartalmazó 5. cikke mellett.

A NATO válságtanácskozást tart

Válságtanácskozást tartanak a NATO 30 tagállamának a szövetséghez akkreditált nagykövetei csütörtök reggel az Ukrajna ellen intézett orosz támadás miatt – közölte az észak-atlanti szövetség egyik brit illetékese a Reuters brit hírügynökséggel.

Oroszbarát szakadárok megtámadtak egy Kijev ellenőrzése alatt álló várost

Oroszbarát szakadárok saját közlésük szerint megtámadtak csütörtökre virradóan egy várost, amely Kijev ellenőrzése alatt áll Luhanszk régióban - jelentette az Interfax orosz hírügynökség.

Scsasztija ellen az ukrajnai orosz hadművelet hajnali megkezdése után indítottak támadást. Vlagyimir Putyin orosz elnök a hadműveletre utasítást adó hajnali tévébeszédében azt mondta, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog a demilitarizálására és “nácimentesítésére”.

A másik szeparatista terület, a Donyec-medence térségének egyik szóvivőjére hivatkozva az orosz hírügynökség arról is beszámolt, hogy a szakadárok jelentős csapásokat mérnek az ukrán fegyveres erőkre a feleket elválasztó kelet-ukrajnai vonal mentén.