Többet költünk idén karácsonykor

Illusztráció (A kép forrása: Cosmetics Design Europe)

Az e-kereskedelem a járvány egyik nagy nyertese, de a Black Fridayjel kezdődő karácsonyi szezonban azon is sok múlik, lesznek-e korlátozások a hagyományos boltokban.

Az idén átlagosan 52 300 forint fejenként a karácsonyi ajándékokra szánt átlagos keret, 8 százalékkal nagyobb, mint tavaly – ismertette a Világgazdasággal Madar Norbert, a GKI Digital vezető tanácsadója az Árukeresővel közös kutatás eredményeit.

Figyelembe véve az ajándékozottak körének járvány miatti szűkülését,

az inflációt meghaladó mértékű növekedés várható a költésekben, és az egy főre jutó ajándékok értéke jelentősen megnő.

Mivel a laptopok, háztartási gépek, okostévék, játékkonzolok és egyéb számítástechnikai kiegészítők iránti kereslet a vírus hatására már a tavasszal tetőzött, ezúttal nagyobb szerep juthat a játékoknak, könyveknek, ruházati cikkeknek és szépségápolási termékeknek.

Ha nem lesznek a vásárlási szokásokra hatást gyakorló további szigorítások, akkor 20 százalék körüli bővüléssel számolhatnak az ünnepi időszakban az e-kereskedők, de ha a hagyományos boltokat érintő korlátozások is életbe lépnek, 30-40 százalékos is lehet a többletforgalom.

Madar Norbert szerint a pandémia e-kereskedelemre gyakorolt hatása közvetve már az első negyedévében érezhető volt, ám a járvány hazai megjelenése és a Maradj otthon! kampány indítása után, a második negyedévre vált igazán meghatározóvá.

Így 2020 első fél évének online forgalma a GKI Digital mérései szerint 34,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit,

elérve a bruttó 355,1 milliárd forintot. Miközben a kereskedelem egésze gyakorlatilag stagnált, az online piac első negyedéve 21 százalékos, míg a második negyedéve önmagában is impozáns, 47 százalékos bővülést produkált. Ugyan a harmadik negyedév „csak” 19 százalékos bővüléssel zárt, még ezzel a gyengébb három hónappal is ez volt az elmúlt öt év leggyorsabb növekedése – miközben évek óta 15-18 százalékos dinamika volt a jellemző.

Illusztráció (A kép forrása: Facebook)

Madar Norbert kiemelte, hogy

a bővülés a műszaki és számítástechnikai cikkek, a barkács- és lakásfelszerelési,

valamint az élelmiszereket, drogériai és háztartási termékeket magába foglaló FMCG területén volt a legerőteljesebb. A műszaki cikkek online forgalma csak a második negyedévben 84 százalékkal ugrott meg éves alapon, a harmadikban pedig további 28 százalékkal. Sokatmondó, hogy 2019-ben a műszaki szektor online forgalma még az utolsó, ünnepi negyedévben sem nőtt ilyen mértékben.

Bizonyos kategóriák online kereslete kifejezetten a járvány miatt lendült fel (élelmiszerek, drogériai, háztartási cikkek), míg más kategóriákban a digitális oktatás, az otthoni munka növelte tavasszal a keresletet (műszaki cikkek, laptopok, számítástechnikai kiegészítők). Ahogy a vírus és a megváltozott körülmények egyre inkább az életünk részévé váltak, a szakember szerint sorra jelentek meg az újabb és újabb extra igények:

a rendszeresebb otthoni léthez kapcsolódó funkcionális bútorok, kényelmes ruházat, lakásfelújításhoz, kertrendezéshez szükséges eszközök, valamint sportszerek iránti igény.

Ezáltal a többletforgalomért a hagyományos üzletekből való átterelődés, az előrehozott költés és az előre nem tervezett, extra vásárlás együttesen felelt.

Miközben Amerikában a megváltozott vásárlási szokások, tömegesen csődbe ment boltok, valamint a jelentős földrajzi távolságok miatt minden idők legnagyobb webes fekete péntekére és azt követő online szezonjára készülnek, addig Európában a boltbezárások miatt a kormányok és versenyhatóságok árgus szemmel figyelik az e-kereskedőket, nehogy túlzásba vigyék az akciókat – hangsúlyozta Madar Norbert.

A szabályozói nyomás Magyarországon nem olyan erős, mint a francia, osztrák vagy épp a német piacon, de azt már a hazai e-kereskedelmi szereplők is megtapasztalhatták, hogy az idén a Gazdasági Versenyhivatal és a fogyasztóvédelem kiemelt figyelmet fordít rájuk, és akár milliárdos nagyságrendű bírságokat is kiszab, ha szabálytalanságot vél felfedezni a működésükben, promóciós aktivitásukban.

(Forrás: Világgazdaság)