Nőnap – A szebbik nem tagjai, akikre minden magyar büszke lehet

Illusztráció (A kép forrása: Pixabay)

Ezen a napon, március 8-án a nőnapon ünnepeljük a szebbik nem képviselőit. A hirado.hu ebből az alkalomból külön köszönti azokat a hölgyeket, asszonyokat, akik beírták magukat a magyar történelembe. A lista természetesen szubjektív és nem teljes.

A nemzetközi nőnapot először 1911-ben ünnepelték meg, majd napjának meghatározását 1913-ban tűzték ki március 8-ra, és azóta minden éveben ezen a napon ünnepeljük a nőket. Magyarországon először 1914-ben ünnepelték meg a nőnapot.

A nők jogai és a nemzetközi béke napját 1977-ben tette hivatalos ünneppé az ENSZ Közgyűlése.

Politikai, feminista és szakszervezeti mozgalmak küzdelmeinek eredményeképpen a múlt század eleje óta lett a nap jelképesen a nőké. A legtöbb országban ekkortájt erősödtek meg a nők követelései szociális-gazdasági jogaik kiszélesítésére, a választójog elnyerésére, a foglalkoztatásban és a bérezésben érvényesülő hátrányos megkülönböztetés megszüntetésére.

A nemzetközi nőnapot először 1911. március 19-én ünnepelték meg Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban, a tüntetéseken – amelyeken sok férfi is részt vett – a nők választójogának megadását követelték.

Külön köszöntjük azokat a magyar nőket, akik beírták magukat a magyar történelembe, közülük néhány:

Zrínyi Ilona – egy hölgy a múltból, akire nőnap alkalmából  érdemes megemlékeznünk

A szabadságharcos II. Rákóczi Ferenc édesanyja, erdélyi fejedelemné, aki Munkács várát több mint két évig meg tudta védeni az osztrák császári csapatok támadásai ellen. 1688. január 17-én azonban kénytelen volt a várat feladni, de elérte, hogy annak védői amnesztiát kapjanak a császártól, és hogy a Rákóczi-vagyon gyermekeinek nevén maradjon.

Zrínyi Ilona 1703-ban halt meg, koponyáját fia maradványaival együtt 1906. október 29-én Kassán, a Szent Erzsébet-székesegyházban helyezték végső nyugalomra.

Brunszvik Teréz – az első magyarországi óvodák megalapítója

A feljegyzések szerint 1824-ben Martonvásáron Brunszvik Teréz állította fel az első karácsonyfát Magyarországon. Majd rá négy évvel az ő nevéhez fűződik a krisztinavárosi ipariskola megszervezése.

Ezek mellett ő nyitotta meg az első óvodát – korabeli nevén: kisdedóvót – az Osztrák–Magyar Monarchiában Angyalkert néven, édesanyja budai házában, a mai Mikó utca és Attila út sarkán. Ezután egyesületet alapított az óvodák elterjesztésére, és további tizenegy óvodát indított útjára.

Haláláig ezen intézmények száma nyolcvanra nőtt.

Hugonnai Vilma – az első magyar orvosnő

Hugonnai Vilmának 1822-ben grófi címet adományozott Ferenc császár és király.

Alapismereteit otthon, majd a pesti Prebstel Mária leánynevelő intézet bentlakásos tanulójaként szerezte. Abban az időben erről a szintről egy nő sem léphetett tovább Magyarországon.

Hugonnai Vilmát elsősorban a természettudományok érdekelték, és később is ezek kötötték le a figyelmét. Már húszéves elmúlt, amikor arról értesült, hogy a Zürichi Egyetemre nők is beiratkozhatnak. Az egyetem hallgatója 1872-ben lett. Orvossá disszertációja megvédése után, 1879-ben avatták. Ezután az egyetem sebészeti klinikáján dolgozott.

Hazatérése után komoly problémákba ütközött, nem fogadták el a diplomáját, ezért szülésznői vizsgát tett, és ebben a munkakörben kezdett el dolgozni.

Hugonnai a nők számára is kedvező iskolareform mellett foglalt állást, és minden olyan szervezkedésben részt vett, amely a nők egyenjogúsítását tűzte ki céljául.

A mozgalmak célt értek el, 1895-ben királyi rendelet tette lehetővé, hogy itthon is egyetemi tanulmányokat folytathassanak nők is. Ekkor újra kérdte Zürichben szerzett oklevelének elfogadtatását, amit 1897. május 14-én elfogadtak, és Budapesten orvosdoktorrá avatták.

Steinschneider Lilly – az első magyar pilótanő

Ilka néven anyakönyvezték, de a világ Lillyként ismerte meg. A Budapesten 1910 nyarán megrendezett nemzetközi repülőverseny olyan nagy hatással volt rá, hogy elhatározta, pilóta lesz.

Bécsújhelyen végezte el a pilótatanfolyamot, a 4. számú pilótaigazolványt 1912. augusztus 15-én kapta meg.

Ezután különböző hazai és ausztriai repülőbemutatókon, versenyeken vett részt. A Magyar Aviatikai Szövetség 1912. augusztus 20-án a pesti rákosi repülőtéren nagyszabású repülőversenyt szervezett, a versenyen indulók nevei közt ott volt Steinschneider Lilly neve is. Gépe azonban nem érkezett meg a verseny idejéig, így a közönség által annyira várt első női pilóta bemutatkozó repülése elmaradt.

Első nyilvános felszállására végül 1912. október 6-án Nagyváradon került sor, ahol, 50-60 méteres magasságba emelkedett gépével. Földet érése után a mintegy kétezer fős publikum elragadtatva éljenezte, és vállon vitték a hangárokhoz.

Hosszú Katinka – a háromszoros olimpiai, kilencszeres világ- és tizennégyszeres Európa-bajnok úszónő

Hosszú Katinka, vagy becenevén az Iron Lady többszörös olimpiai, világ- és Európa-bajnok magyar úszónő. Az első olyan versenyző, aki egy időben tartotta a világcsúcsot mind az öt vegyesúszó számban.

Nem mellesleg ő volt a nemzeti régiókért indított aláírásgyűjtés reklámarca. Jelenleg az egy évvel elhalasztott tokiói olimpiára és arra készül, hogy tovább gyarapítsa aranyérmei számát. Hajrá, Katinka!

Keleti Ágnes – a százéves tornászlegenda, a legidősebb olimpiai bajnok

Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornász, a Nemzet Sportolója, a világ legidősebb élő olimpiai bajnoka.

A születésnapja alkalmából rendezett ünnepségen újságírói kérdésre azt mondta, ez az évforduló pont ugyanolyan számára, mint amikor hatvanéves volt.

A tornászlegenda 100. születésnapjának alkalmából egész estés dokumentumfilm készült Aki legyőzte az időt – Keleti Ágnes címmel Oláh Katalin rendezésében, a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával.

Korábbi cikkünkben azt is megmutattuk, hogy melyik volt az a gyakorlat, amiért maximum pontot kapott.

Keleti Ágnest 100. születésnapján többek közt felköszöntötte Orbán Viktor miniszterelnök, Áder János köztársasági elnök, valamint Benjamin Netanjahu, Izrael miniszterelnöke. Mindemellett a sajtó világszerte beszámolt a világ legidősebb élő olimpiai bajnokáról.

Karikó Katalin – aki a koronavírus elleni vakcina kifejlesztésében kulcsszerepet játszott

Karikó Katalin nevét az egész világ megismerte, miután a szabadalma alapján fejlesztették ki az egyik Covid–19 elleni oltást.

Karikó Katalin a Szegedi Tudományegyetem biológia szakos hallgatója volt, majd 1978-ban az MTA ösztöndíjasaként került a Szegedi Biológiai Kutatóközpontba. 1985-ben azonban létszámcsökkentés miatt elküldték, ekkor döntöttek úgy férjével, hogy kislányukkal együtt az Egyesült Államokba költöznek, és ott folytatja pályáját.

Karikó Katalin jelenleg a BioNTech cég alelnöke.

Karikó Katalin biokémikus kapta meg először a Közmédia Év Embere Díjat. A hagyományteremtő céllal alapított díjat a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és az MTVA minden év végén olyan embernek ítéli oda, aki szakmai pályafutásával és életútjával maradandó értéket hozott létre, nagy hatást gyakorolt az adott év eseményeire.

Müller Cecília – országos tiszti főorvos

Müller Cecília a koronavírus-járvány kezdetétől mindmáig napról napra tájékoztat bennünket a járvány helyzetéről. Napját kora reggel az operatív törzs ülésén kezdi, majd a déli órákban tájékoztatást ad a jelenlegi járványhelyzetről.

E mellett persze a védekezés egyik irányítja. Neki is köszönhetjük, például azt, hogy a tavalyi első hullámot Magyarország viszonylag kedvező járványügyi mutatókkal vészelte át, vagy azt, hogy jelenleg hazánkban az egyik legmagasabb a lakosságszám arányában az átoltottság Európában.

A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet által kiadott Egészségfejlesztés című folyóirat kiadásért felelős szerkesztőbizottságának tagja. 2009 óta a nagyvenyimi Nagyboldogasszony-plébánia világi lelkipásztori munkatársa.

Az élvonalban harcoló ápolónőket, tudósokat és orvosokat is köszöntjük!

Nőnap alkalmából köszöntjük az összes ápolónőt is, akik a járvány elleni küzdelemben nagy szerepet vállaltak. Ezen a napon különös köszönettel tartozunk azoknak az ápolónőknek, orvosnőknek, és mindnekinek, akik a járványsúlytotta helyzetben az élvonalban harcolnak.

Köszöntjük azokat az édesanyákat, akik SMA-val küzdő gyermekükért nem adták fel a küzdelmet

Az SMA-val küzdő Zente, Levente, Noel és Zsombi már megkapta a Zlogensma gyógyszert, korábbi cikkünkben írtunk Lilikéről, aki még vár az egyetlen hosszú távon megoldást nyújtó gyógyszerre.

Lilit nőnap alkalmából egy jelképes tulipánnal köszöntjük fel: „Köszöntsük Lilikét nőnap alkalmából egy szál tulipánnal! Egy hatalmas jelképes tulipáncsokorral szeretnénk őt meglepni eme jeles nap alkalmából!” – írták szülei a Facebook-oldalukon.

A fentebb említett lányok, asszonyok mellett a nemzetközi nőnap alkalmából minden női olvasónkat köszöntjük!

(Forrás: hirado.hu)