Az európai fogyasztóvédelmi hatóságok gyorsvizsgálata alapján a kereskedők több mint harmada észrevétlen, úgynevezett sötét mintázatú módszerekkel manipulálja a fogyasztókat az online térben.
Jogerős ítélet született annak a nőnek az ügyében, aki internetes hirdetéssel csalt ki pénzt emberektől.
A tájékoztatók célja a fogyasztói tudatosság növelése, a lehetséges kockázatok csökkentése, valamint a biztonságos élelmiszervásárlás feltételeinek a megteremtése.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapította, hogy az Alza.hu a termékek egy részénél agresszíven, javarészt valótlan tartalmú üzenetekkel sürgette felhasználóit mihamarabbi vásárlásra.
Az év bármely szakában kellemetlenséget okoz, ha az online rendelt termék nem érkezik meg, vagy hamar meghibásodik.
Egyre több futárszolgálat, sőt, kész ételeket kiszállító vállalkozás is elkezdett gyógyszerkészítményeket kézbesíteni, mindezt megfelelő szakmai tudás és minőségbiztosítás nélkül.
Magyarország 54%-a vásárol online élelmiszert.
Világszerte érezhető a kínai kikötők lezárásának hatása.
Egy év alatt harmadszor múlta felül minden korábbi teljesítményét az internetes és csomagküldő értékesítés Magyarországon, 2020-ban először értek el ezermilliárd forint feletti összesített forgalmat a webshopok.
A legrosszabb ügyintézési élményeket 2021-ben a válaszok alapján a mobil-, internet- és kábeltévé-szolgáltatók nyújtották, a pénzügyi szektor stabilan tartotta második helyét.
A magyarok ötöde hisz azokban a termékekben vagy szolgáltatásokban, amit a véleményvezérek ajánlanak- derült ki a véleményvezérek megítéléséről készített friss felmérésből.
Netes csalók ellen indít online kampányt a nemzetbiztonság.
Vigyázzunk a black friday kedvezményekkel!
Egy kutatás szerint a felnőtt lakosságból 3,3 millióan vásárolnak online és közülük több mint kétmillióan külföldről is, főleg Kínából rendeltek már terméket.
A magyarok többsége vásárolt divatterméket online a karantén alatt, a legkeresettebbek a pizsamák és hálóruhák voltak.
Felmérték a plázázó magyarok vásárlási szokásait.