Ma van az élelmiszer-pazarlás elleni világnap

Egy felmérés szerint az élelmiszer-hulladék összetétele nem változott: leggyakrabban készételek, friss zöldségek és gyümölcsök, valamint kenyér, illetve egyéb pékáruk mennek veszendőbe (Illusztráció, a kép forrása: pixabay.com)

Magyarországon az élelmiszerhulladék mennyisége 4 százalékkal csökkent 2016 és 2019 között. A 2019 végén 165 háztartás bevonásával végzett élelmiszerhulladék-felmérés szerint egy átlagos magyar állampolgár 65 kilogramm élelmiszert dob a szemetesbe évente, míg a 2016-ban 100 háztartás bevonásával készült felmérés szerint ez a mennyiség még 68 kilogramm volt - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kedden az MTI-vel.

A 4 százalékos csökkenés azért is jelentős eredmény, mivel az eltelt időszakban a vásárlóerő bővülése megközelítőleg 16 százalékos volt. Ugyanakkor megjegyezték, az élelmiszerárak az inflációt meghaladó mértékben nőttek.

A mostani csökkenő tendencia fenntartásában a jövőben is fontos szerepe lesz a tudatos fogyasztóknak. Erre szeretné felhívni a figyelmet a hivatal szeptember 29-én, az élelmiszer-pazarlás elleni világnapon, amit az ENSZ kezdeményezésére idén szerveztek meg először.

A felmérésben azonban arra is rámutattak, hogy míg az élelmiszer-hulladék mennyisége csökkent, összetétele nem változott: leggyakrabban készételek, friss zöldségek és gyümölcsök, valamint kenyér, illetve egyéb pékáruk mennek veszendőbe. Mindez pedig azt mutatja, hogy még bőven akad tennivaló a magyar lakosság környezettudatosságának fejlesztésében.

A háztartási élelmiszer-pazarlást a Nébih a továbbiakban is nyomon követi. Eddig a közép-kelet-európai régióban egyedül Magyarországon készült felmérés ebben témakörben. A közeljövőben viszont várhatóan más nemzetek is megjelentetik majd adataikat, 2020-tól ugyanis minden EU-s tagállam számára kötelező az élelmiszer-hulladék mérése - olvasható a hivatal közleményében.

(Forrás: MTI)