Illusztráció (A kép forrása: Freepik)
Az elmúlt négy évben 26-ról 21 százalékra csökkent azoknak a gyermekeknek az aránya, akik a lakóhelyükön nem férnek hozzá bölcsődei ellátáshoz – írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzése.
Hozzáteszik: 2017-ben egy szervezeti átalakulás során létrejöttek a hagyományos bölcsődék mellett a mini, illetve a családi és munkahelyi bölcsődék is. 2020-ban 825 bölcsőde volt Magyarországon, 2017-ben pedig 754, a családi bölcsődék száma 25-tel, a mini bölcsődék száma 195-tel a munkahelyi bölcsődék száma pedig kettővel nőtt négy év alatt.
2020-ban a járvány miatt az előző évhez képest közel 500 fővel kevesebb, 45,4 ezer gyermeket írattak be a bölcsődékbe. A bölcsődések számának növekvő tendenciáját a koronavírus-járvány miatti korlátozó intézkedések megtörték 2020-ban – írja a KSH.
Mint kiemelik,
az elmúlt hat évben a 3 éven aluli gyerekek létszáma több mint 6000 fővel, közel 280 ezerre nőtt.
A kisgyermekek gondozását – elsősorban az anyák – hagyományosan otthoni keretek között, családtámogatási ellátások igénybevétele mellett oldják meg. A napközbeni ellátások igénybevétele szoros kapcsolatban áll a foglalkoztatottság szintjével is.
A KSH szerint az elmúlt években folyamatosan bővültek a nők munkaerőpiacra történő visszatérését támogató munkaerőpiaci és szociális intézkedések, előbbire példa a rugalmas munkavégzési formák lehetőségének a növekedése, utóbbira a bölcsődefejlesztések és a nagyszülői gyed bevezetése. Ezek hatására 2015-től folyamatosan nőtt a 3 éves kor alatti gyermeket nevelő, 25–49 éves nők körében a foglalkoztatottak aránya és ezzel párhuzamosan a bölcsődébe beíratott gyermekek száma is.
De azért a KSH is kiemeli, hogy még mindig vannak a férőhelyek bővülése ellenére is területi egyenlőtlenségek az ellátásban. Ugyanakkor
fokozatosan csökken azoknak a hároméves kor alatti gyermekeknek a száma, akiknek a lakóhelyén semmilyen formában nincs hozzáférhető napközbeni ellátás.
2020-ban az ország 2380 településén közel 60 ezer gyermek, az érintett kicsik 21,1 százaléka számára nem volt helyben elérhető napközbeni ellátás, ami 4,5 százalékpontos javulás 2017-hez képest.
A kapacitások és az igények közötti területi egyenlőtlenségeket jelzi, hogy az elutasítások mellett a működő férőhelyek száma országosan 4775-tel meghaladta a beiratkozott gyermekekét.
Az elemzés kitér arra is, hogy a rugalmasabb ellátási formák bővültek a leginkább. A 2017–2020 közötti időszakban leginkább a mini bölcsődei ellátást biztosító intézmények száma és az ide beíratott gyermekek létszáma emelkedett. Tavaly a pandémia miatt júniusig a bölcsődék nem vehettek fel új gyermeket, illetve sok szülő halasztotta el a beíratást többek között a home office (otthoni munkavégzés) miatt, így valószínűleg más módon oldották meg a gyermekek felügyeletét.
(Forrás: vg.hu)
Aki eddig hezitált, érdemes sietnie a téli gumik felszerelésével.
Az egyhetes őszi iskolai szünetre is számos programmal készültek.
Félpályás zárásokra, forgalomterelésre és sebességkorlátozásra kell számítaniuk a közlekedőknek.
Teljesen átalakul a tervezési, engedélyezési és kivitelezési szabályrendszer.
Ezúttal nyolcan vehettek át elismerést, köztük Horváth Zoltán, Tófej polgármestere és Nagy Ottó.
A Zalakarosi Fürdő 2023 után kapta meg ismét az elismerést.
Utoljára 2015-ben fordult elő, hogy szeptemberre is kitartott a hőség.
A legmagasabb nappali hőmérséklet Nagykanizsán 32 és 36 fok között alakul.
Az országos tisztifőorvos az ország egész területére augusztus 24-én, szombaton nulla órától augusztus 30-án, pénteken 24 óráig rendelte el a hőségriasztást.
Az országos tisztifőorvos a korábban elrendelt hőségriasztását szerda 0 órától harmadfokúra emeli, és vasárnap 24 óráig meghosszabbítja.
Az országos tisztifőorvos a másodfokú hőségriasztást augusztus 11-étől, vasárnaptól augusztus 16., péntek éjfélig az ország egész területére rendelte el.