Senki sem akar a földeken dolgozni

Illusztráció (MTI/Mészáros János)

A kertészeti ágazatokban a munkaerőhiány hatalmas kihívást jelent, szinte nincsenek jelentkezők idénymunkára. Ez Európa-szerte probléma, hazánk sem kivétel.

A kertészet jövőbeni fejlődésének és a kertészeti vállalkozások fejlesztési terveinek, elképzeléseinek legfőbb gátja ma már a munkaerő-hiány, még az időjárás és a tőkehiány is csak ezután következik – olvasható a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökének véleménye a novekedes.hu oldalon. A gazdák kénytelenek a szükségesnél tovább a fán hagyni a gyümölcsöt vagy a földben a zöldséget, ez pedig alapvetően befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét is.

A FruitVeb számításai szerint a hiányzó munkaerőből fakadóan közvetlenül vagy közvetve körülbelül 50-80 milliárd forintos kárt tud elkönyvelni a zöldség-gyümölcs ágazat, melynek évi termelési értéke körülbelül 300 milliárd forint. Ha a hozzá kapcsolódó feldolgozóipart is belevesszük, akkor a kár megközelíti a 100 milliárd forintot.

„Odáig jutottunk, hogy már azt sem nagyon zavarjuk el, aki nem végzi rendesen a munkáját, még megfeddeni sem nagyon merjük, nehogy odébb álljon” – mondja Apáti Ferenc, aki szerint 15-20 évvel ezelőtt még nem voltak ilyen gondok.

A munkaerőhiány miatt sokszor tovább marad fán a gyümölcs, mint kellene (A kép forrása: Pixabay)

Nem csak a szakképesítéssel rendelkező munkaerőből van hiány, betanított munkást is nehéz találni. A mezőgazdasági munkák 80-90 százalékát már ők végzik el, de egyre nagyobb kihívás lesz őket megtartani, hiszen

a legtöbben nem akarnak a szabad ég alatt dolgozni.

Ez leginkább a fiatalokra igaz, az idénymunkát vállalók nagyobbik része már 50 év feletti.

A foglalkoztatottak számával kapcsolatban vannak becslések: a zöldség-gyümölcs ágazatban összesen körülbelül 140 000 főállású foglalkoztatottnak megfelelő mennyiségű munkaerő dolgozik. A részmunkaidős vagy szezonális munkavállalókkal együtt ez azt jelenti, hogy körülbelül 200-250 ezer ember talál munkát ezen a területen.

Pedig nem keresnek rosszul

Az ország északkeleti megyéiben ugyan csak 8 000 forint körül alakul az egy nap alatt megkereshető összeg, a nyugati országrészben azonban ez akár a napi 10-12 ezer forintot is elérheti, ami azt jelenti, hogy havi 22 munkanappal számolva nettó 264 000 forint kereset is összejöhet.

Megoldás?

Külföldi vendégmunkások

Magyarországon egyelőre nem jellemző, hogy külföldi vendégmunkásokkal orvosolni lehetne a kérdést, hiszen az ukrán és a román munkaerő is inkább nyugatabbra megy, ahogyan a magyarok is.

Automatizálás és robotizáció

Megoldást jelenthetne a robotizáció, de ez a mezőgazdasági ágazat hagyományosan magas kézi munkaigénnyel rendelkezik, az esetek 70-90 %-ában nem lehet kiváltani egyelőre az élő munkaerőt.

Vannak már szüretelőrobotok, de ezek például nem tudják megállapítani, hogy mennyire érett a gyümölcs. A termésritkítás és a metszés megoldása szintén kérdés. A szőlőbetakarítás robotizációja más gyümülcsök betakarításához képest már előrébb tart valamelyest, de ezek a gépek általában nagyon drágák vagy nem elég hatékonyak.

Ami jobban gépesíthető, az a permetezés, a kapálás és az egyéb talajmunkák, de mivel ezek a folyamatok eleve nem igényelnek nagy élő munkaerőt, a munkavállalók hiányát nem enyhíti az ezeken a területeken megvalósuló modernizáció.  
A teljes robotizációra legelőször a szántóföldi zöldségtermesztésben lesz esély valószínűleg, elsősorban a hagyma, gyökérzöldség és a káposzta termesztésében. Teljesen gépesített szántóföldi zöldségtermesztés esetén mindössze néhány hétig lenne szükség alkalmai munkaerőre (pl. betakarítás, válogatás).

A kertészeti ágazatban igényelhető támogatásokért keresd fel a Támogatások – pályázatok rovatot!

A legtöbb zöldség és gyümölcs betakarításához alkalmi munkavállalókra lenne szükség – Fotó: MTI archív/Bugány János

Kevés állandó munkaerőt tud eltartani az ágazat

Vannak olyan növények, melyek termesztéséhez 3-5 hónapon keresztül folyamatosan szükség van munkaerőre. Ez ahhoz kevés, hogy egész évben foglalkoztatni lehessen a munkavállalót, de ahhoz sok, hogy könnyedén pótolni lehessen.

Az üvegházas, fóliasátras hajtatókertészetekben a decemberi ültetéstől a következő novemberi szezonzárásig, szinte egész évben van munka, így ezek a vállalkozások állandó munkaerővel dolgoznak. A rövidebb ideig tartott kultúrák esetében, mint például a saláta és káposzta, hiába fóliás, ciklikusan jelentkezik a munkaerőigény. Tavasszal és ősszel van szükség munkaerőre körülbelül 2-2 hónapos időtávra.

Csökkennek a területek

A kajszi és az őszibarack, az alma, a málna, a szeder, a kézi betakarítású szabadföldi és a hajtatott zöldségek területe az utóbbi 10 évben 30-40 százalékos területi veszteséget könyvelhet el. Néhány növény esetében stagnálás vagy enyhe növekedés tapasztható: ilyen például a bodza, a dió, a meggy és a szilva, valamint a teljes gépesítettséget elérő zöldségtermesztő területek.

Legnagyobb élő munka igénye a metszésnek és a betakarításnak van, utóbbit szinte lehetetlen idénymunkások nélkül sikeresen levezényelni.

Versenyben a munkaerőért

Azoknak a vállalkozásoknak van esélyük munkaerőt találni, amelyek hosszabb időre tudnak munkát biztosítani. Ezt leginkább úgy lehet megoldani, hogy ideális termelési szerkezetet állítanak össze, például a szamóca mellé dinnyét telepítenek, a cseresznye mellett meggyet, szilvát és almát is termesztenek. Így akár 6 hónapig is folyamatosan munkát tudnak biztosítani.

A kilátástalanságot fokozza, hogy azokon a terülteken, ahol az ipar és a szolgáltató szektor fejlettebb, a munkavállalók inkább ezeket a lehetőségeket választják.

(Forrás: Agroinform)