(Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)
Ha a baloldal nyer a vasárnapi országgyűlési választáson, akkor Magyarország belesodródik az ukrajnai háborúba, a magyar érdek viszont nem ez, ezért a választás tétje: háború vagy béke – közölte Orbán Viktor miniszterelnök szombat este a TV2-nek adott interjújában.
A kormányfő kifejtette: bár Ukrajna érdeke az, hogy minél több országot bevonjon a háborúba, és Európában vannak olyan országok, amelyek direkt vagy indirekt módon részt szeretnének venni abban, a magyar érdek az, hogy az ország kimaradjon belőle. A kérdés az, hogy a következő kormány távol tartja magát a háborútól, vagy kockáztatja Magyarország biztonságát – hangsúlyozta, hozzáfűzve: a baloldal megegyezett az ukránokkal, és ha ők nyernek, Magyarország belesodródik a háborúba.
A baloldal mentségére azt hozta fel, hogy Európában és a NATO-n belül is vita van arról, mi az okos magatartás. Egyes országok szerint Ukrajna a mi háborúnkat vívja, ezért segíteni kell nekik.
„Ez tévedés, ez nem a mi háborúnk. Itt mindent el lehet veszíteni, de semmit nem tudunk rajta nyerni” – jelentette ki.
Orbán Viktor úgy fogalmazott: „azzal, hogy szétlövik Magyarországot, vagy fegyverszállítmányokat küldünk, és azokat lövik szét Kárpátalján, nem segítünk senkinek. Ha szankciókat vetünk ki az energiára, és ezzel tönkretesszük a magyar gazdaságot, azzal se segítünk Ukrajnának.”
Az energiát érintő szankciókkal kapcsolatban azt mondta: a magyar atomerőmű – amelynek lassan negyven éve orosz a technológiája – Pakson van, tehát az új telephelyet is ott kell létrehozni, és két technológiát nem lehet biztonsági kockázat nélkül egymás mellett működtetni. Semmi sem indokolja tehát, hogy Paksot leállítsák, mert szükség van a nukleáris energiára ahhoz, hogy Magyarországon tiszta energiával működtessék a gazdaságot és a háztartásokat – tette hozzá.
Kiemelte: a magyar összes gázfelhasználás 85 százaléka és az olaj több mint 60 százaléka is Oroszországból érkezik, csövön keresztül, és mivel Magyarországnak nincs tengere, nem lehet tankerhajókkal szállítani ide az olajat és a gázt, az csak akkor van az országban, ha jön a csövön.
Magyarország a keleti peremen van, frontország vagy könnyen azzá válhat, ezért itt a „bohókás ötletek, hogy kicsit feladunk a kényelmünkből, és akkor a világ megjavul”, nem működnek – közölte a miniszterelnök, hangsúlyozva: aki le akarja állítani a szállításokat, az egy pillanat alatt romba dönti a magyar gazdaságot.
Kifejtette: ha kiterjesztik a szankciókat a gázra és az olajra, a tartalékokat kell felhasználni, azok pedig néhány hét alatt elfogynának. Ezután üzemeket kellene bezárni, így sok ember elveszítené a munkáját. Orbán Viktor hangsúlyozta, mindent meg fog tenni azért, hogy ez ne következzen be. Magyarország támogatja az európai egységet és az Oroszország elleni szankciókat is – amelyekkel bár nem ért egyet, elfogadja és nem vétózza meg -, de az energiát érintő szankció egy vörös vonal, amelyet nem lehet átlépni – mondta.
Emellett azonban felhívta a figyelmet arra, hogy lakosságarányosan Magyarország segíti a legtöbbet az ukrán menekülteknek: élelmiszert, szállást és segítséget kapnak a közlekedéshez, a munkavállaláshoz, a gyerekek ingyen járhatnak bölcsődébe, óvodába és iskolába. A magyarok becsületesen és szívből segítenek az ukránoknak akkor is, ha nem felejtették el, hogy békeidőben az ukránok rosszul bántak a magyarokkal – tette hozzá.
A háború okozta félelemmel kapcsolatban azt mondta, hogy az nem indokolatlan, mert a háború veszélyes helyzet, de meg kell őrizni a nyugalmat.
„A háborúnak sosem az a vége, mint amit az elindítók az elején gondoltak, ezért nem szabad lelkesedésből, indulatból olyan lépéseket tenni, amelyeket később megbánunk” – fogalmazott.
Orbán Viktor beszélt arról is, hogy 1999-ben a jugoszláv háború a kormányzása idejére esett, ezért van tapasztalata arról, hogyan kell kimaradni egy olyan háborúból, amely a szomszédban történik, és miként kell kezelni a válsághelyzeteket.
A nemzetközi szervezetek tanácsa általában a megszorítás, ami azt jelenti, hogy az emberekkel kell megfizettetni a válság árát – közölte, hozzátéve: ezt azonban ő sosem volt hajlandó megtenni. 2010-ben, a nagy pénzügyi válság idején munkavédelmi akciótervet dolgoztak ki, közmunkát szerveztek azoknak, akiknek a piac nem adott lehetőséget, emelték a béreket, a koronavírus-járvány idején pedig támogatták a vállalkozókat, hogy ne bocsássák el a munkavállalókat, és újabb beruházásokat hajtsanak végre – emlékeztetett. Hozzáfűzte: így sikerült Magyarországnak az Európai Unió átlagához képest felfelé mennie: az egy főre jutó GDP szempontjából Portugália előtt van az ország.
A miniszterelnök szólt arról is, hogy minden választás új körülmények között történik, például most sokkal több szerepet játszanak az elektronikus eszközök és a különböző platformok, mint négy és nyolc évvel ezelőtt, ezért nőtt az adatvédelem jelentősége. A baloldal emberek adatait szerezte meg, törvénytelenül, az ő beleegyezésük nélkül, és ezeket használva bombázzák az embereket a saját politikai üzeneteikkel – mondta Orbán Viktor, aki szerint ez súlyos törvénysértés, és olyan tömeges választási csalásra ad okot, amilyen a magyar választások történelmében még nem volt.
Orbán Viktor kitért arra is, hogy a háború mellett más fontos kérdések is vannak, például a gyermekvédelmi népszavazás. Ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy Nyugat-Európában évtizedekkel ezelőtt más életvitelű emberek jelentek meg, nyíltan vállalva másságukat, és azt mondták, azt szeretnék, hogy őket is emberszámba vegyék. Ez – mint mondta – teljesen rendben van, de közben szervezeteket, lobbicsoportokat hoztak létre, és elkezdték életfelfogásukat – „amelyhez felnőttként joguk van” – a gyerekek között is népszerűsíteni.
A genderpropaganda nyugati irányból Közép-Európa felé kezdett indulni. Ha ezt nem állítjuk meg, „akkor ez a gyermekeinkre irányuló szexuális propaganda akadálytalanul bejut az iskolákba, és amikor a szülők megálljt akarnak parancsolni, erre nem leszünk képesek, arra ébredünk, hogy a saját gyerekeink nevelése nincs a saját kezünkben” – közölte a kormányfő.
Kiemelte: a népszavazáskor a szülők gyermekük neveléséhez fűződő jogait kell megvédeni.
Orbán Viktor úgy fogalmazott: a választás egy „felelősségteljes ünnep”, mert együtt döntjük el, hogy milyen irányba haladjon tovább Magyarország a következő négy évben. Mindezekre tekintettel arra kérte az embereket, hogy vasárnap semmiképpen ne maradjanak otthon, és ne kockáztassák az ország békéjét és biztonságát.
„A nemzeti oldal, a Fidesz-KDNP meg tudja védeni a békét, garantálni tudja a biztonságot, a baloldal pedig háborús kockázatot jelent. Erre gondoljanak, amikor szavaznak!” – kérte a miniszterelnök.
Aki eddig hezitált, érdemes sietnie a téli gumik felszerelésével.
Az egyhetes őszi iskolai szünetre is számos programmal készültek.
Félpályás zárásokra, forgalomterelésre és sebességkorlátozásra kell számítaniuk a közlekedőknek.
Teljesen átalakul a tervezési, engedélyezési és kivitelezési szabályrendszer.
Ezúttal nyolcan vehettek át elismerést, köztük Horváth Zoltán, Tófej polgármestere és Nagy Ottó.
A Zalakarosi Fürdő 2023 után kapta meg ismét az elismerést.
Utoljára 2015-ben fordult elő, hogy szeptemberre is kitartott a hőség.
A legmagasabb nappali hőmérséklet Nagykanizsán 32 és 36 fok között alakul.
Az országos tisztifőorvos az ország egész területére augusztus 24-én, szombaton nulla órától augusztus 30-án, pénteken 24 óráig rendelte el a hőségriasztást.
Az országos tisztifőorvos a korábban elrendelt hőségriasztását szerda 0 órától harmadfokúra emeli, és vasárnap 24 óráig meghosszabbítja.
Az országos tisztifőorvos a másodfokú hőségriasztást augusztus 11-étől, vasárnaptól augusztus 16., péntek éjfélig az ország egész területére rendelte el.