(Fotó: MTI/Illyés Tibor)
Októbertől lejár a határideje a hatósági áras üzemanyagnak és az árstopos alapvető élelmiszereknek. A kormány szombaton ülésezett, utána Gulyás Gergely kancellárminiszter és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tett bejelentést.
Meghosszabbítja a kormány az üzemanyagra kivetette hatósági árat és az alapvető élelmiszerekre vonatkozó árstopot is - jelentette be Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a szombati kormányinfón.
A tárcavezető úgy fogalmazott, hogy a kormány úgy látja, hogy
amíg a szankciók hatályban vannak, addig nem látszik, hogy reális esély lenne arra, hogy javuljon az energiahordozók árszintjének kérdése, ezért a rendkívüli helyzetre tekintettel a benzin- és élelmiszerárstopot meghosszabbítja.
Gulyás Gergely felhívta a figyelmet, hogy a december 31-én kifutó kamatstop kapcsán a kabinet szándéka az - és erről döntést is fognak hozni, hogy azt is legalább félévvel meghosszabbítják. Ezt azért közölte már most, hogy lehessen vele tervezni. Szerinte mindez azt jelenti, hogy a magyar családok számára továbbra is vannak olyan termékek, amik a válság előtti árszinten érhetők el, valamint a kamatokat is féken tudják tartani. Ez több tízezer háztartásnak jelent segítséget.
Azzal, hogy az üzemanyagárakat is féken tartják - Magyarországon a legalacsonyabb a benzin és a dízel ára Európában -, segíteni tudják a családok mindennapi megélhetését.
Arról is beszélt, hogy a rezsicsökkentést is az átlagfogyasztásig fenntartják, és az első számlák érkezése után az látszik, hogy összességében többen férnek bele a meghatározott átlagos mennyiségbe. Azzal, hogy nem piaci árat kell fizetni a gázért és az áramért, havi 150-180 ezer forintos támogatást ad a kormány a családoknak. A kormány minden megtesz azért, hogy olyan általános gazdasági helyzet legyen, és olyanok legyenek a magyar költségvetés adottságai, hogy ezeket az intézkedéseket fenntarthassák.
Ez egész Európa legnagyobb családtámogatási programja.
Az árstopok önmagukban is jelentős segítségek, de a rezsitámogatás egyedülálló, a gazdagabb országokban sincs ilyen fokú támogatás. Amennyiben a háború véget ér, vagy ha a szankciók legalább az energetikára megszűnnek, akkor rohamosan csökkenne az energia ára. A kabinet közgazdászokkal egyeztetve megalapozottan állítja, hogy ha az energetika területére alkalmazott EU-s szankciókat megszüntetnék, már másnap a felére esne a gáz és az olaj ára. A jelenlegi helyzet az európai gazdaságokra rendkívüli nehézségeket jelent.
Segítséget kapnak az energiaintenzív termelői kkv-k
A családok mellett az energiaintenzív tevékenységet folytató vállalkozások is komoly bajban vannak. A munkahelyek megvédése a legfontosabb, így az ilyen kkv-kat is meg kell védeni, erről a kormány programot fogadott el. A részletekről Nagy Márton azt mondta, hogy ez egy támogatási program, amely azokat a cégeket célozza,
amiknek az energiaköltsége a nettó árbevétele arányában 2021-ben elérte a 3 százalékot.
E fölött tekinthető egy vállalkozás energiaintenzívnek, ez egy uniós definíció. További fontos elem, hogy a feldolgozói, termelői kkv-kat célozzák. Ez vagy teáor-kód alapján dől el, vagy pedig az alapján, hogy az adott cég bevételének több mint 50 százaléka a feldolgozóiparból származik.
A program október 1-től indul és 2023 végéig tart.
Az egyik eleme a működési költségek támogatása, a másik pedig a beruházások támogatása. A pályázatokat a lebonyolító tárcának, az Ipari és Technológia Minisztériumnak kell benyújtani. A működési költségek támogatása egy három hónapra szóló - tehát október-december időszakra - számlakifizetést jelent. A tavalyi bázishoz képesti árnövekmény 50 százalékát vállalja át az állam az áram és a gáz esetében is.
A beruházásokat támogató elem a Széchenyi kártyaprogram keretén belül valósul meg. A kedvező kamatozású konstrukcióban a bankok 20-30 százalékos önerőt is kérnek a cégektől. Az állam az önerőre ad támogatást maximum 15 százalékig annak érdekében, hogy energiahatékonysági fejlesztésekkel hosszú távon is versenyképesek tudjanak maradni.
Cserében azt kérjük a kkv-któl, hogy őrizzék meg a munkahelyeket, és 2023 végére ne csökkenjen a jelenlegi foglalkoztatotti létszám 90 százalék alá
- hangsúlyozta Nagy Márton. A kormány két másik nagy vállalkozói programról is tárgyalt, de ezekről még nem született döntés. Az egyik egy gyármentő program, amely szintén az energiaintenzív vállalkozások üzemeinek energiahatékonyságot növelő beruházásait fogja segíteni. Itt működési támogatás nincs, viszont az adott beruházás költségének egy bizonyos százalékát az állam átvállalja.
Emellett el fog indulni egy új munkahelyvédelmi akcióterv.
A kabinet azt látja, hogy a következő hónapokban az elszabadult energiárak miatt az energiaintenzív cégek olyan nehéz helyzetbe kerülhetnek, hogy a munkahelyek csökkentésével reagálhatnak. A részleteket a következő hetekben dolgozzák ki.
Uniós pénzek
Gulyás Gergely külön kitért a Brüsszellel zajló tárgyalásokra, amelyeknek három fontos iránya van.
A Magyarországgal szemben indított kondicionalitási eljárás, a helyreállítási alap kapcsán kiírt és részben kifizetett pályázatok kérdése, amelyről egyelőre nincs megállapodás, illetve a következő hétéves ciklus operatív programjai, amelynek partnerségi megállaoodása szintén nincs még meg, de ez legalább nincs késésben.
Az első pont kapcsán hosszú egyeztetési körökön vannak túl a felek, Gulyás Gergely szerint nem maradtak nyitott kérdések. A kormány vagy elfogadta az Európai Bizottság által kérteket, vagy kölcsönösen sikerült kompromisszumra jutni. Az ezzel kapcsolatos vállalásokat a kormány elfogadta, a vonatkozó törvényjavaslatokat jövő héten hétfőn és pénteken benyújtják az Országgyűlés elé.
Ezek novemberben hatályba is tudnak lépni, és ezt követően történhet meg a a kondicionalitási eljárás megszüntetése.
Előzmények
Kormányülést tartanak szombaton - derült ki Orbán Viktor miniszterelnök bejegyzéséből a közösségi oldalán.
A kormányfő azt írta, hogy "az elhibázott brüsszeli szankciók fojtogatják Európa gazdaságát. Mindent megteszünk, hogy kezeljük az európai energiaválság következményeit". Hogy pontosan milyen napirendi pontokról tárgyal a kormány, arról a 13 órakor kezdődő kormányinfón számol be Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A VG csütörtökön írt arról, hogy komoly esély van arra, hogy a hétvégén, szombaton a kormány ülésezzen. Arra lehet számítani, hogy a fő témák között lehet az árstopok kérdése, mivel október 1-től kifut a határideje a hatósági áras üzemanyagnak és az árstopos alapvető élelmiszereknek. Erről előzetesen Palkovics László iparminiszter az Atv.hu-nak adott interjújában azt mondta, hogy
a benzinársapkáról szóló döntésnél azt kell elemezni, hogy a hazai kapacitás véges, mi pedig addig tudunk nyújtózkodni, az élelmiszerárstopnál pedig, hogy a hazai termelőkre milyen hatást gyakorol a fenntartása.
Ezen kívül biztosan szerepelni fog az uniós források kérdése, a hazai közintézmények helyzete a fűtési időszakban és az Európában dúló energiaválság is.
(Forrás: VG)
Aki eddig hezitált, érdemes sietnie a téli gumik felszerelésével.
Az egyhetes őszi iskolai szünetre is számos programmal készültek.
Félpályás zárásokra, forgalomterelésre és sebességkorlátozásra kell számítaniuk a közlekedőknek.
Teljesen átalakul a tervezési, engedélyezési és kivitelezési szabályrendszer.
Ezúttal nyolcan vehettek át elismerést, köztük Horváth Zoltán, Tófej polgármestere és Nagy Ottó.
A Zalakarosi Fürdő 2023 után kapta meg ismét az elismerést.
Utoljára 2015-ben fordult elő, hogy szeptemberre is kitartott a hőség.
A legmagasabb nappali hőmérséklet Nagykanizsán 32 és 36 fok között alakul.
Az országos tisztifőorvos az ország egész területére augusztus 24-én, szombaton nulla órától augusztus 30-án, pénteken 24 óráig rendelte el a hőségriasztást.
Az országos tisztifőorvos a korábban elrendelt hőségriasztását szerda 0 órától harmadfokúra emeli, és vasárnap 24 óráig meghosszabbítja.
Az országos tisztifőorvos a másodfokú hőségriasztást augusztus 11-étől, vasárnaptól augusztus 16., péntek éjfélig az ország egész területére rendelte el.