Látkép a Velencei-tóról, aszály idején 63 cm volt a vízszint (Fotó: archív, MTI/Vasvári Tamás)
Az előzetes várakozások szerint a tavalyihoz hasonló lehet a Balaton és a Velencei-tó vízszintje, ha a vízgyűjtő területre érkező tavaszi csapadékmennyiség nem változtat rajta.
A Balaton napi átlagos vízállása az év első napján 81 cm volt. A januári csapadékok hatására (amikor is a sokéves átlag háromszorosa hullott le a vízgyűjtőre is) a vízszint látványos emelkedésnek indult, így a hónap végére elérte a 95 centimétert – tájékoztatta a Világgazdaságot az Országos Vízügyi Főigazgatóság Sajtóosztálya. A vízszintemelkedés a szárazabbnak mondható februárban tovább tartott, de kisebb intenzitással – tették hozzá.
A magyar tenger napi átlagos vízállása március 3-án 101 cm volt, jelenleg stagnál.
Ezeket a számokat a Balatonakalinál regisztrált napi átlagának és a tihanyi adatok napi átlagának átlagából számítják, míg a Velencei-tó vízállását egyetlen helyszínen, Agárdnál rögzítik. Az év legelején Agárdnál hetven centimétert mértek, ám a januári jelentős mennyiségű csapadék hatására a vízszint a Velencei-tó esetén is emelkedésnek indult.
A szakemberek tájékoztatása szerint a tavalyihoz hasonló lehet a Balaton és a Velencei-tó vízszintje, ha a vízgyűjtő területre érkező tavaszi csapadékmennyiség nem lesz olyan mértékű, hogy növelje a várható vízszintet. Ami nagyobb tavaink vízszintszabályzását illeti, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 2023. január 23-án megkezdte a Velencei-tó vízpótlását a Pátkai-tározóból való vízeresztéssel, és március 3-án már száz centiméteres vízállást mértek.
A Balaton esetén a tó vízkészletének pótlására, vagy annak szinten tartására nincs mesterségesen kiépített lehetőség
– ismertette az Országos Vízügyi Főigazgatóság –, a magyar tengernél egyre nagyobb a jelentősége a többletvíztározásnak. Így védhetők ki az aszályos időszakok következtében fellépő nemkívánatos alacsony vízállások. A vízszintszabályozási módot csak a Sió-csatorna zsilipje jelenti, amely zárt állapotban megakadályozza a víz lefolyását a csatornán, nyitásával pedig a szabályozási vonal feletti többletvizek leeresztése biztosítja, hogy hosszabb csapadékos időszak esetén se keletkezzenek károk a partmenti területeken.
A vízügyi főigazgatóság tudatta még, hogy 2018-ban uniós és hazai forrásból megkezdődött a Balaton levezetőrendszerének korszerűsítése, beleértve a zsilipet. A vízszintszabályozó zsilip átépítése által megnövekedik a kapacitás, az ehhez kapcsolódó kivitelezési munkák jelenleg is folynak. A 2023 nyár végén befejeződő nagyberuházás keretében már átépült a Balatonkiliti mederduzzasztó is, ami Siófok belterületén (a téli időszakon kívül) akkor is biztosítja a vízzel telt Sió-meder látványát, amikor nincs vízlevezetés a Balatonból.
(Forrás: Világgazdaság)
Aki eddig hezitált, érdemes sietnie a téli gumik felszerelésével.
Az egyhetes őszi iskolai szünetre is számos programmal készültek.
Félpályás zárásokra, forgalomterelésre és sebességkorlátozásra kell számítaniuk a közlekedőknek.
Teljesen átalakul a tervezési, engedélyezési és kivitelezési szabályrendszer.
Ezúttal nyolcan vehettek át elismerést, köztük Horváth Zoltán, Tófej polgármestere és Nagy Ottó.
A Zalakarosi Fürdő 2023 után kapta meg ismét az elismerést.
Utoljára 2015-ben fordult elő, hogy szeptemberre is kitartott a hőség.
A legmagasabb nappali hőmérséklet Nagykanizsán 32 és 36 fok között alakul.
Az országos tisztifőorvos az ország egész területére augusztus 24-én, szombaton nulla órától augusztus 30-án, pénteken 24 óráig rendelte el a hőségriasztást.
Az országos tisztifőorvos a korábban elrendelt hőségriasztását szerda 0 órától harmadfokúra emeli, és vasárnap 24 óráig meghosszabbítja.
Az országos tisztifőorvos a másodfokú hőségriasztást augusztus 11-étől, vasárnaptól augusztus 16., péntek éjfélig az ország egész területére rendelte el.