Ébred az ehető erdő

Illusztráció (A kép forrása: Pixabay)

Hiába biztosított korunkban a folyamatos vitaminbevitel, az első tavaszi ehető vadnövények különleges ébredő erőt tartogatnak a modern ember szervezete számára is. Kivételesen magas A, és C-vitamin mennyiség, átlagon felüli tisztító, roboráló hatás, kimagasló ásványi anyag tartalom emeli ki az ehető vadnövényeket az erdők, mezők, rétek flórájából.

Illatos ibolya (Viola odorata)

Legbájosabb erdei virágunk latin és magyar neve tükörfordítás. Az ibolya és a viola a kék/lila egy jellegzetes árnyalatát is jelöli. További magyar elnevezései, a vénuszvirág, a violetta, a bájos ibolya.

Weöres Sándor jól ismert verséből mindenki gyerekkorától tudja, hol keresse az ibolyát. Természetes élőhelye az erdő mélye, de megél kertekben, parkokban, erdei utak mentén is. A humuszban gazdagabb nyirkos talajt és a félárnyékos környezetet kedveli a legjobban.

Az ibolya minden növényi része tartalmaz hatóanyagot. Öttagú virágainak hűsítő hatású kék színanyaga, az antocián kiváló szabadgyök-fogó, antioxidáns. Ezek a kicsiny virágok adják a világ legdrágább illóolaját: egy kilogramm ibolya illóolaj előállításához három tonna virágfejre van szükség. Franciaországban és Olaszországban termesztik is. Levelében szaponinok, gyökerében szaponinok és metil-szalicilát található. Konyhai felhasználásra virágát, háziszerként levelét alkalmazhatjuk biztonsággal. A szaponinok roboráló hatású immunstimulánsok, felületaktív hatásuknak köszönhetően fokozzák a hörgők működését és gátolják a koleszterin felszívódását. Külső vagy belső hő csillapítására egy ibolya virág és levél tea kiválóan alkalmas.

Figyelem! A metil-szalicilát igen hatékony fájdalomcsillapító, bizonyos gyógyszerekkel kontraindikált, ezért ibolyagyökeret orvosi felügyelet nélkül ne fogyasszunk.

Virágja frissen fogyasztva is különleges csemege, íze a friss málnáéra emlékeztet. Készíthetünk belőle szörpöt, ecetet, lekvárt vagy zselét, keverhetjük klasszikus vagy amerikai palacsinta tésztába, kandírozhatjuk, díszíthetünk vele gyümölcssalátát, turmixot. A virág ázaléka első osztályú frissítő, cukormentes íz-víz, amelyet arctonikként is használhatunk. Légúti megbetegedés alatt vagy után virágjából és leveléből együtt készítsünk erősítő teát és fogyasszunk belőle naponta egy-két csészével.

Hogyan ismerhető fel biztonsággal?

Talán az ibolyafélék az egyetlen olyan virágcsalád, amit mindenki gond nélkül felismer. De ha nem a virágját szeretnénk hasznosítani, akkor leveléről kell felismerni. Akkor jöjjön egy-két terminus technicus: tőlevelei szíves vállúak, kerekdedek, szélük csipkézett. Az ibolya a félárnyékos helyeket kedveli.

Hogyan szedjük?

Virágját a kocsánynál elcsippentjük. Levelét 1 cm szárrésszel gyűjtsd. MINDIG hagyj a gyűjtés helyén ép növényt!

Telepíthetem-e kertembe?

Igen, jól szaporítható gyöktörzsről, magról és tőosztással is. Virágzás után gyűjtheted be gyökerestül és ültetheted el kertedben. A tőosztáshoz az új sarjakat válasszuk le a tőről megfelelő gyökérmennyiséggel.

Közönséges tyúkhúr (Stellaria media)

Nincs belőle más. A tyúkhúr közönséges. Latin neve piciny, csillag alakú virágáról ismertetné meg inkább a világgal, mint a tyúkok egyik kedvenc eledeleként. De sajnos ez jutott ennek az egyébként kivételes terápiás tulajdonságokkal bíró, mégis igen ellentmondásos gyógy- és gyomnövénynek.

A kettős életet élő tyúkhúr épp annyira gyom, mint gyógynövény. A mind az öt földrészen szinte mindenhol megtalálható kozmopolita, mégis inkább a nitrogénben gazdag talajt kedveli. E törékenynek tűnő lágyszárú növény egyik jellegzetessége, hogy fejlődése meleg időben leáll. Igazi cinkosa a többi, később ébredő gyomnövénynek. A kora tavaszi és késő őszi hűvös idő csírázási erélyének kedvez. Ilyenkor

olyan gyorsan terjed, hogy képes búza- és árpavetéseket foltokban kipusztítani. Párját ritkító életképességét akár 25 éven keresztül is képes megtartani, kvázi kipusztíthatatlan.

Ugyanezért a tulajdonságáért például szőlő- és gyümölcsültetvényekben kedvelt talajtakaró. 

A tyúkhúr drogját az egész növény adja. Kivételesen magas szaponintartalmának köszönhetően hatékonyan csökkenti a koleszterinszintet, serkenti az epeműködést, bontja a vérzsírt. Úgy a friss növény, mint teája fertőtlenítő, vízhajtó hatású, valamint jelentős A-, C-vitamin, magnézium-, foszfor- és kvarcforrás. Vigyázat! Magas szaponintartalma hasmenést, gyomorbántalmakat okozhat embernél és állatnál egyaránt. Összehúzó hatású, csökkenti a tejelválasztást, ezért várandósság alatt fogyasztása nem ajánlott. Gyermekek számára kúraszerűen csak 12 éves kor felett ajánlott.

Konyhai felhasználása salátaként, levesbetétként, tojásrántottához, főzelékhez keverve a legjellemzőbb. Ínyencek ízletes nyers levest készíthetnek hidegen sajtolt növényi olajjal és fokhagymával összeturmixolt leveleiből, ízlés szerint állati vagy növényi tejjel felhígítva. Íze a zsenge kukoricáéra emlékeztet. Teáját a kívánt élettani hatás elérése érdekében éhgyomorra fogyasszuk.
 
Hogyan ismerhető fel biztonsággal? Védjegye apró, csillag alakú fehér virága. Megjelenésében, a virágok színének kivételével, szinte teljesen azonos a nyersen mérgező, erős élettani hatásai miatt a népi gyógyászatban is mértékkel és körültekintéssel használt mezei tikszemmel, melynek virágai kék vagy cinóbervörös színben bólogatnak a tavaszi szélben.

Hogyan szedjük?

A csúcshajtás alatti 3-5 cm-es leveles-virágos szárat gyűjtjük

Telepíthetem-e kertembe?

Ugyan, kérem, már ott van. Kábé 25 éve.

Kígyóhagyma (Allium scorodoprasum)

Az egyik etimológiai magyarázat szerint a hagymák fajának latin nevét adó Allium az ógörög ‘ἀλέω’ (aléo) elkerülni szóból származik, és a fokhagymára utal, melynek olasz megfelelője ‘aglio’. Kerülését feltételezhetően erős illata miatt javasolták. Amennyiben ez valóban így van, úgy nagy utat kellett bejárnia, amíg az egyik legértékesebb gyógyhatású haszonnövényünk egyike lett. Érdekesség, hogy a fokhagyma újgörög megfelelője a ‘σκόρδο’ (skórdo) ugyancsak felismerhető a latin névben.

A kígyóhagyma télálló, évelő hagymaféle. Megtalálható az erdő mélyén, az erdő szélén, patak parton, erdei utak mentén. A nedves talajt és a napot meghálálja. Európa-szerte elterjedt, őshonos növényünk gyomtársulások - vagy gyógynövénytársulások - kimagasló tagja.

Ott hegyesedik az ibolya, salátaboglárka virágai és a pitypang tőrózsái között.

A gyakran vadsnidlingként is emlegetett hagymafélét jellemzően fokhagyma pótlására alkalmazzák a hagyományos gyógyászatban. Hevítő vértisztító, izzasztó, vízhajtó, enyhe vérnyomásemelő és immunerősítő tulajdonságokkal bír. Nagy mennyiségben tartalmaz A- és C-vitamint, magas és a szervezet számára jól hasznosítható kalcium, kálium, vas, foszfor és magnézium forrás. Antibakteriális hatóanyagainak köszönhetően fogyasztása egyensúlyban tartja a szájüreg és az bélrendszer baktériumkultúráját. Étvágygerjesztő, gyomorerősítő hatású, mindemellett támogatja a máj méregtelenítő és a belek emésztési folyamatait.

Konyhai felhasználása akár a termesztett snidlingé. Magas C-vitamin tartalmát megőrzendő, fogyasztása nyersen javasolt. Kiváló kiegészítője és dísze leveseknek, párolt zöldségeknek, kencéknek. Önmagában vagy más vadnövényekkel keverve pestót, ecetet is készíthetünk belőle. A savanyú kivételével minden ízt tartalmaz.

Hogyan ismerhető fel biztonsággal?

Föld feletti levelei hosszúak, hegyesek, enyhén laposak, üregesek, sötétzöldek. A hagymafélékre jellemző fehéres burok megfigyelhető a levelek földhöz közelebbi részén. Leveleit tavasszal, hagymáját ősszel gyűjtik.

Hogyan szedjük?

A föld feletti leveleit gyűjtjük, nagyjából kétharmad résznél elvágva. Tényleg nehézkes tépni, sokkal szívósabb, mint a kerti snidling, ezért inkább késsel vagy ollóval vágjuk. 

Telepíthetem-e kertembe?

Igen, jól érzi magát ott is. A laza, humuszban gazdag talajt kedveli. Kerti kultúrába vonva közepesen vízigényes növényként tekints rá. Ha elvirágzik, magról, sarjhagymákról remekül szaporítja magát.

Zamatos turbolya (Anthriscus cerefolium)

Ezúttal a növény egyéb nevei rejtenek izgalmakat. A régies magyar elnevezése ugyanis olasz saláta, míg angolul francia petrezselyem. Pedig tényleg a rómaiak hozták be Európa középső részére és onnan terjedt el nyugatra, bár egyes feltevések szerint hazánkban még akár őshonos is lehet. Tény, hogy a francia konyha előszeretettel használja, ami földrajzilag mindenképp közelebb áll az angol nyelvterülethez, így érthető az elnevezés béli eltérés.

A félárnyékos helyeket kedveli, akácosok jellegzetes aljnövényzete. Vízre, időjárási viszontagságokra igénytelen, de a hirtelen jött melegben hamar felmagzik.

Leveleinek flavonoid, A- és C-vitamin tartalma igen magas, ezáltal a turbolya természetes antioxidáns. Fogyasztása hasznunkra lehet szabadgyökös reakciók okozta kóros elváltozások megelőzésében. Illóolajtartalma sem csekély, az így nyert szubsztancia fő hatóanyaga a metil-kavikol simaizom lazító, görcsoldó hatású. Bár a turbolya szárítva kellemes, ánizsos illatát elveszti, teáját vese, hólyag és emésztőszervi problémák ellen használják. Inkább frissen fogyasszunk belőle sokat! Keringésjavító, emésztésserkentő, közepes gyomormelegítő, általános görcsoldó hatását így is képes kifejteni.

Kiváló fűszere leveseknek, főzelékeknek. Kivételes párja a zöldborsónak, újburgonyának, sárgarépának, karalábénak, tojásos ételeknek, sajt- és túrókrémeknek. Ánizsos zamata miatt jó kiegészítője hús és halételeknek, salátáknak is. Gombás ételekkel egyenesen fejedelmi. A kész, de még kellőképpen forró ételre szórjuk, hogy illóolajtartályaiból kiszabadulhasson az illat és az olaj hatóanyagai, de hőérzékeny C-vitamin tartalmát megőrizze.

Hogyan ismerhető fel biztonsággal?

Van tévesztő párja, a mérgező bürök és az erdei turbolya. Rendes évszakváltás esetén sokkal előbb kidugja többszörösen szárnyasan összetett leveleit, mint tévesztő párjai. A téli szín-ínség után frissen kibújt üde, élénkzöld levelei vonzzák a tekintetet. A leveleket megdörzsölve árasztott ánizsos illatáról ismerhető fel a legnagyobb biztonsággal.

Hogyan szedjük?

Virágzás előtt, a friss hajtásokat, nagyjából a csúcshajtástól egy ujjnyira, amíg fiatal a növéy, majd egy arasznyira, ha már nagyobb. Mivel a melegebb tavaszi napok beköszöntével gyorsan felmagzik, ezért lelőhelyünket érdemes hétről-hétre látogatni újabb friss adagért. Hűtőben celofánba csomagolva egy hétig is eláll.

Telepíthetem-e kertembe?

Igen, sőt. Mivel kultúrnövényként is nagy karriert futott be az évezredek során, a sarki gazdaboltban több fajtájának is árulják a magját.

A kalandvágyóbbak vehetnek a növényből virágzás után magot.

A zamatos turbolya az árnyas helyeket kedveli, talajra, nedvességre alapvetően igénytelen. Virágládában is remekül érzi magát.

Nagy csalán (Urtica dioica)

Nomen est omen. A csalán latin neve az ‘uro’ tőre vezethető vissza, jelentése égni, lángolni. Aki nyúlt már óvatlanul csalánhoz, érezhette a csípés nyomán keletkező, lassan múló égető viszketést. A név második szava is beszédes. Dioikusnak hívja a biológia a kétlaki növényeket, ahol az egyik növényen csak nő, a másikon csak hím (vagy vegyes) ivarú virágok nőnek. Egy család, két házban.

Európában mindenütt elterjedt, Magyarországon nagyon gyakori. Kedveli az üde, nedves, félárnyékos helyeket és a nitrogénben gazdag talajt. Szeret megbújni fák tövében, kerítések aljában. Gyakori jelenség növénytársulásokban is. A turbolyához hasonlóképp nem veti meg az akácligeteket sem. A nagy csalán a talaj nitrogéntartalmának egyik jelzőnövénye.

A csóvány az egyik legsokrétűbb gyógynövényünk. Hatóanyagtérképének feltárása és elemzése a mai napig folyik. Jelenlegi tudásunk szerint levele kiváló A-, B-, C-, K-, P- és U-vitamin forrás. A szervezetünk számára jól hasznosítható vasat, magnéziumot, cinket, szelént és rezet (megj.: réz szükséges a zavartalan vérképzéshez, idegrendszer működéséhez és redukciós-oxidációs folyamatokhoz) tartalmaz.

A levélben és gyökérben is megtalálható szterolok koleszterinszint-csökkentő hatásúak. A levelek zöld és a virágok sárga színanyagai antioxidáns és immunerősítő hatású klorofillok és flavonoidok.

Glükokinin tartalmának köszönhető vércukorszint-csökkentő hatása. A levél- és gyökérdrog gyulladáscsökkentő, vízhajtó, reumaellenes, koleszterinszint csökkentő, vértisztító hatású. Teája továbbá segíti a tejelválasztást, erősít és roborál. Ülőfürdőként aranyeres panaszok enyhítésére alkalmazható. Vércukorszint-csökkentő hatása táplálékként érvényesül a legjobban. A csípés keltette égető, viszkető érzést a csalánszőr hangyasav tartalma okozza.

 
A nagy csalán egy igazi kincs a konyhában. A friss hajtásokból saláta, vajfűszer, leves, főzelék, mártás, turmix készíthető. A levélszőrök csípőssége már hideg vizes lemosással is megszüntethető, de aki szeretne biztosra menni, egyszer forrázza le a csalánt. A leöntött forrázólevet semmiképp se hagyjuk kárba veszni! Egy adag csipkebogyó áltermést beleáztatva pár óra múlva kellemes, magas vastartalmú italt kapunk. Konyhai felhasználásra alkalmas még a csalán magja is, zölden vajfűszerként, érett magja klasszikus fűszerként levesek, halak, húsok ízesítésére.

Hogyan ismerhető fel biztonsággal?

Az egész növényt beborító apró csípős szőrök szabad szemmel is láthatók. A növény magas, 50-60 cm-re is megnő, a levelek szíves-tojásdadok vagy lándzsásak, hosszan hegyesedők, durván fűrészes szélűek. Ez is segíthet a beazonosításban.

Hogyan szedjük?

Nos, itt azért vannak fokozatok. Ha valaki nem bánja, hogy az esetleges csaláncsípés

még órákig bizsergeti és melengeti az ujjbegyeit, szedheti kesztyű nélkül is.

A kevésbé vállalkozó kedvűek húzzanak kertészkesztyűt. Tavasszal a csúcshajtást, nyáron már csak a friss hajtást és az alatta található 4-6 levelet gyűjtsük, mert az idősebb levelek főzéskor halszagúak lehetnek. Virágját, zöld- és érett magját is gyűjthetjük, virágzáskor és magzáskor. Gyökerét - bár gyökeret inkább csak szakemberrel - a vegetációs időszak végén gyűjtjük. 

Telepíthetem-e kertembe?

Jó eséllyel már ott van, a kerítés szélénél, ahogyan Tompa Mihály is megírta Csalán című versében. Egyébként tőosztással szaporítható, mint az ibolya vagy a salátaboglárka.

A gyűjtés általános szabályai

 Ha valaki nem jártas a vadon termő növények gyűjtésében, forduljon szakértőhöz. Egy erdőismerő növényértővel elköltött erdei séta hálás elfoglaltság. Csak annyi növényt szedjünk le, amennyire valóban szükségünk van és fel is használjuk. Lehet, hogy legközelebb csak egy év múlva jutunk hozzá, de ez a természet körforgásának velejárója.

Ha mégis nagyobb mennyiséget gyűjtünk, a termőhely 60 százalékát hagyjuk érintetlenül, hogy jövőre is teremhessen.

Számolnunk kell azzal, hogy mások is látogatják a lelőhelyeket. Tiszteljük és óvjuk a természetet!

(Forrás: Magyar Konyha)