Betörjük vagy ne törjük be?

Illusztráció (A képek forrása: Canva)

Kiskorú veszélyeztetése bűntettének gyanújával indított büntetőeljárást a Váci Rendőrkapitányság egy 41 éves váci nő ellen, aki még június 11-én a lezárt autójában hagyta egy helyi szupermarket parkolójában a hatéves gyermekét. A kocsi a tűző napon parkolt, egy járókelő az autóba zárt kislányt látva épp elindult a szupermarketbe, hogy bemondassa, az autó tulajdonosa sürgősen menjen a kocsijához, amikor az anya megérkezett.

Nem tudni hányan mentek el az autóba zárt kislány mellett mielőtt az anya visszatért volna hozzá. Valaki azonban az esetről felvételt készített és azt feltöltötte a világhálóra, abból szerzett tudomást a rendőrség az esetről. A videó alapján azonosították és 12 nappal az eset után gyanúsítottként hallgatták ki a gyermekét a napon parkoló autóba záró anyát.

Mit mond a Btk.? Kiskorú veszélyeztetése 208. § 1. A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy – ideértve a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve gyám élettársát, továbbá a szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőt is, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él -, aki e feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Kihallgatásán az anya elmondta, hogy összeveszett a lányával, aki duzzogott és nem akart vele menni az üzletben.

Mérges volt, ezért otthagyott egy félliteres palack vizet neki és rázárta a kocsi ajtaját.

Utóbb az anya belátta, ez hiba volt, de állította, hogy nem volt távol 5-10 percnél hosszabb ideig, szerinte már csak azért sem követett el bűncselekményt.

Azt majd a büntetőeljárásnak kell tisztáznia, hogy pontosan mennyi ideig volt távol az anya az autóba zárt hatéves gyermektől. Az azonban már tudható, hogy a történtek idején még elviselhető volt a meleg, a kérdéses időben Vácott 25,5 fokot mértek. Csakhogy még ez a hőmérséklet is okozhat súlyos egészségkárosodást az autóba zárt gyermeknek.

„Nyáron semmiképpen se hagyjon gyermeket vagy állatot az autóban”, még akkor sem, ha az ablakot résnyire leeresztette (amit viszont vagyonvédelmi megfontolásból nem javasolnak a szakemberek).

Minden évben elhangzik ez a figyelmeztetés már az első forró nyári napok előtt is, utána pedig szinte minden nap. Úgy tűnik, hiába.

Korábban a Közlekedésbiztonság is írt arról, hogy egy tűző napon parkoló autó belsejében már 10 perces várakozás után is legalább tíz fokkal melegebb lesz a külső hőmérsékletnél, fél óra elteltével pedig már a 20 fokot is meghaladhatja a hőmérséklet-különbség.

Ha az anya valóban csak 10 percre hagyta magára aznap a kocsiban a duzzogó kislányt, az utastérben a levegő hőmérséklete már akkor is elérhette a 35,5 fokot.

Felnőttként még csak-csak elviselhető ez a hőterhelés, a gyerekek hőháztartása azonban más, mint az időseké. És a helyzetüket csak tovább rontja, ha a gyermek nem lehet biztos abban, hogy mikor szabadul ki az egyre fullasztóbb hőségből. Abban aligha bízhatott, hogy a tíz perc valóban tíz perc lesz, hiszen egy vásárlás esetén bármi közbejöhet. A stressz viszont csak növeli a szervezetre nehezedő nyomást.

Kérdés: Mit tehet ilyenkor egy járókelő? Mi a törvényes eljárás, ha a tűző napon álló autóba zárt gyereket vagy házi kedvencet látunk?

A legrosszabb, amit egy szemtanú tehet, hogy fogja a telefonját, készít pár fotót vagy egy rövid videofelvételt, majd egy felháborodott posztban kikel a szívtelen anya/apa ellen, aki a sorsára hagyta a gyermekét a hőségben. Egy ilyen poszt sok lájkot hozhat a készítőjének, de könnyen megtörténhet, hogy egy idő után a rendőrség is bekopogtat hozzá, mert ez a magatartás (filmezek, posztolok, de nem segítek) kimeríti a segítségnyújtás elmulasztásának vétségét, feltéve, ha a kocsiba zárt gyermek túléli az esetet. Mert, ha nem, akkor már bűncselekmény nem segíteni.

Mit mond a Btk? Segítségnyújtás elmulasztása 166. § 1. Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 2. A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna. 3. A büntetés bűntett miatt az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézte elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles.

Ez a törvényhely nem csak az autósokra és nemcsak a közlekedési balesetekben érintettekre vagy azok tanúira vonatkozik! Aki látja, hogy egy gyermek kókadozik egy lezárt autóban attól minimálisan az elvárható, hogy segítséget hívjon. Értesítse a szupermarket biztonsági embereit, a rendőrséget, riassza a mentőket.

Mit tehet még a szemtanú? Törje be az autó ablakát és menekítse ki a gyermeket?

Ezt a legtöbben nem merik megtenni, sokszor még akkor sem, ha a gyermek már láthatóan rosszul van. Tartanak attól, hogy ha a szülő (az autó tulajdonosa) a rendőrség kiérkezése előtt visszatér, a végén még rongálásért nekik kell majd felelniük.

Jován László ügyvéd szerint „ez kizárt”. Első az emberi élet, minden más másodlagos szempont, szögezte le az ügyvéd.

Ő először is orvost hívna, aztán törné az üveget, és csak az után hívná a rendőrséget, hogy a gyermeket viszonylagos biztonságban tudja.

Azonban még a sokat látott ügyvéd is indokoltnak tartja, hogy ha egy mód van rá, kérjünk segítséget (már csak azért is, hogy később legyenek tanúink, hogy mit miért tettünk) vagy rögzítsük a telefonunkkal az esetet. Aztán jöhet a féltégla…

Megkerestük a rendőrséget, hogy mi a hatóság által javasolt protokoll. A Közlekedésbiztonságnak írt válaszuk szerint:

Azonnal hívjuk a 112-t. Megpróbálhatjuk előkeríteni a jármű tulajdonosát is, de az élet védelme az elsődleges.

Ha ki tudjuk venni a gyereket a kocsiból, azonnal vigyük valami hűvös, árnyékos helyre az orvos segítség megérkezéséig. Érdemes addig is, már, ha lehetséges, vizes törölközővel törölgetni az arcát és a fejét, legyezve hűteni.

Ha az autóban hagyott gyermek mentése érdekében azonnali, késedelmet nem tűrő intézkedésre van szükség, akkor azt bármilyen módon meg lehet tenni. Adott esetben akár a gépjármű valamely üvegének a betörésével is elhárítható a veszély.

Az ORFK Kommunikációs Szolgálata szerkesztőségünknek írt válaszában rámutatott: Bár minden eset egyedi, az ilyen helyzetekben az autó ablaküvegének betörése miatt nem büntethető az, aki egy gyermek kimentése érdekében törte azt be, mivel a Btk. 15. § (f) pontja szerint tettét végszükségben követte el. A végszükség büntethetőséget kizáró ok.

Mit mond a Btk? A végszükség 23.§ 1. Nem büntetendő annak a cselekménye, aki saját, illetve más személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelme érdekében így jár el, feltéve, hogy a cselekmény nem okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett. 2. Nem büntethető, aki azért okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert ijedtségből vagy menthető felindulásból nem ismeri fel a sérelem nagyságát. 3. Nem állapítható meg végszükség annak javára, akinek a veszély előidézése felróható, vagy akinek a veszély vállalása foglalkozásánál fogva kötelessége.

A rendőrség felhívja azonban mindenkinek a figyelmét arra, hogy mielőtt betörnék az ablakot,

győződjenek meg arról, hogy a szétrepülő szilánkok nem okozhatják-e a gyermek sérülését.

Ha a legközelebbi ablak betörése esetén fennáll ennek a lehetősége próbálkozzanak inkább egy távolabbival.

Akkor is célszerű kellő körültekintéssel eljárni, ha egy elalélt állat kimentése a cél. Olyankor ugyanis számítani kell arra, hogy az állat támadásként értékeli az ablak bezúzását, és ha a friss levegőtől kissé magához tért, megpróbálja megvédeni gazdája autóját.

(Forrás: kozlekedesbiztonsag.kti.hu)